Az egészséges életmód része, a dohányzás káros hatásainak elkerülése!

A dohányzás ősidők óta ismert, a burgonyafélék családjába tartozó növény levelét meggyújtva vagy az izzó növény füstjét beszívva, élénkítő vagy kábító hatást érhetünk el. Feltehetően Kolumbusz és társai találkoztak először pipázó indiánokkal, Európában az 1500-as évek végére terjedt el. Portugáliából egy Jean Nicot nevű francia diplomata terjesztette tovább (nevéből ered a dohány Nicotiana tabacum elnevezés). Nemcsak élvezeti szerként, hanem gyógyszerként, dísznövényként is használták, s értékesnek tartották, így az elnevezései között szerepelt szentfű, isteni fű, stb. A dohánytermesztés és fogyasztás Magyarországon a török hódoltság idején terjedt el.

A dohányzás hamar népszerűvé vált, ám a  német tudósok az 1920 –as évek végén bebizonyították a dohányzás és a tüdőrák kialakulása közötti összefüggést, s ez a első komoly dohányzásellenes kampányhoz vezetett.  Az 50-es években az egészségügyi hatóságok rámutattak a dohányzás és a rák közötti összefüggés valószínűségére. Törökországban (és Angliában is) volt, hogy halálbüntetéssel sújtották a dohányzókat. Az egyház kiátkozással próbálta megakadályozni a bűnös élvezet terjedését, az első hazai rendelkezések Erdélyből, a 17. századból maradtak fenn, pénzbüntetést róttak ki a dohányosokra. Az 1980-tól megnőtt a tudományos bizonyítékok száma, aminek következtében a 20. század utolsó évtizedeitől kezdődően a fejlett országokban a fogyasztási arány folyamatosan csökkenni kezdett…

Ennyit ennek az egészségkárosító terméknek a történetéről. A kb. 1000 °C-on égő, cigarettánként kb. 2 liter füstöt termelő csodaszer rengeteg gondot okoz a legtöbb korosztály körében. A füstnek nagyjából. az 1/3-át szívja be a dohányos, ennek szintén kb. egyharmadát tudja megszűrni a füstszűrő, tehát a füst 1/9-e jut a dohányosba és 2/3-át juttatja a környezetének. Persze a dohányzó ember a kibocsátott füstből is belélegez még valamennyit passzív dohányosként. Az sem köztudott, hogy a cigaretta a vége felé egyre inkább erősödik a nikotintartalma és töményebb, mint az elején, vagyis a cigarettával próbálkozó kisgyerekek azon szokása, hogy az eldobott csikket még elszívják sokkal károsabb, mint ha szívnának egy-egy slukkot.

A dohányfüstöt kb. 4000 anyag alkotja, ebből 40 bizonyítottan rákkeltő, az egyik legveszélyesebb a nikotin, melyet 1828-ban mutatták ki először a dohánylevélből, s amely felelős a függőség kialakításáért. A nikotin először a tüdőbe, aztán a vérbe, majd az agyba jut, ahol jelentkezik a központi idegrendszerre kifejtett hatása. Aki dohányzik eleinte enyhe serkentő, majd gátló hatást tapasztal, érezhető lesz a stressz oldás, feszültségcsökkentés.

A nikotin veszélyes anyag, valójában méreg, halálos adagja 20-60 mg.  Nikotinmérgezés során először szédülés, fejfájás, hányás, verejtékezés, majd térdremegés, erős, izomgyengeség, hasmenés jelentkezik, később magas vérnyomás, szűk pupilla lesznek a legjellemzőbb tünetek. Súlyos esetben eszméletveszés következik be, rángógörcsök és sokkos állapot alakul kialakul ki, a egyén légzése leáll és bekövetkezik a halál, amely  visszafordíthatatlan, mert a nikotinmérgezés ellen nem lehet tenni semmit.

A nikotin mellett más káros anyag is kerül a szervezetbe, melyből az egyik legkárosabb a kátrány. A kátrány az égés során keletkezik, a füst alkotóeleme, mely a dohányzás során a tüdőbe jut és lerakódik. Rákkeltő hatása mellett, számos más elváltozást is okoz a tüdőben. Napi egy doboz cigarettát elszívó ember tüdejében 10 év alatt nagyjából 2 kg kátrány rakódik le.

A füst a tüdőben mindenhol növeli a rák kialakulásának esélyét. Kialakul a daganat, amely egy kóros sejtszaporulat. Folyamatosan növekszik, majd a mérete miatt, valamint az általa elhasznált tápanyagok miatt, illetve az általa termelt káros anyagok miatt lehetetlenné teszi az adott szerv működését, így legtöbbször halálhoz vezet.

A dohányzás további káros hatása az érelmeszesedés fokozódása, amikor az érfal merevvé, sérülékennyé válik. Belsejükben mész - szerű anyag rakódik le, csökken az ér keresztmetszete, romlik a vérellátás. A mészszemcséken a vérlemezek megtapadnak és elindítják a vérrögképződést, amely további súlyos problémákat okozhat.

A nikotin nemi problémákat okoz, érösszehúzó hatása gátolja a merevedést, hosszú távon pedig impotencia is kialakulhat.

Terhesség esetén a dohányzó nőknél gyakoribb a vetélés, s emellett a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet, aminek oka, hogy a dohányzás miatt a méhlepény erei is károsodnak, rontva ezzel a magzat vérellátását. Dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mértéke is.

Mindezt megismerve érdemes mellőzni ezt a káros szenvedélyt, aki pedig rendszeres dohányos annak néhány fontos információ:

Ha most abbahagyod:

20 perc múlva visszatér a normális vérnyomás és pulzus értéked.
8 óra múlva a vér nikotin- és szénmonoxidszintje a felére csökken, az oxigénszint visszatér a normál értékre.
24 óra múlva a szervezetből kiürül a szénmonoxid, a tüdő kezd megtisztulni a dohányzás okozta lerakódásoktól.
48 óra múlva a szervezetből teljesen kiürül a nikotin. Jelentősen nő az íz- és szagérzékelés.
72 óra múlva a légzés könnyebbé válik, a hörgők ellazulnak és megnő energiaszintjük.
4 hét múlva elköltheted az első 15000Ft-os megtakarításodat és innentől folyamatosan.
4-12 hét múlva javul a vérkeringés.
3-9 hónap múlva enyhülnek a légzési problémák, a köhögés, a fulladás. A tüdőfunkció akár 10 %-kal is javul.
5 év múlva a szívinfarktus kialakulásának kockázata felére csökken, mint egy dohányosnál.
10 év múlva a tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányosokéhoz képest a felére csökken. A szívinfarktus kialakulásának kockázata visszatér a nemdohányzók szintjére.
látod felnőni az unokáid, látod változni a világot...

Fotó:
pixabay.com