A teljes életért: Nulla Hulladék
- Dátum: 2013.08.24., 18:19
A Nulla Hulladék egy olyan iránymutató, környezetvédelmi program, ahol a cél mindössze annyi, semmilyen formában ne termeljünk hulladékot, szemetet. Ha mégis valamilyen folyamatból kilép egy anyag, akkor az legyen erőforrás, vagyis hasznosítsuk egy másik helyen.
A Humusz Szövetség kampánya rendkívül izgalmas valamennyi környezettudatosan gondolkodó ember számára. Az egyesület összesen kilenc csoport számára írt már össze ajánlásokat, mit tehet például a lakosság, a kormányzat, az önkormányzat, a tudomány, az oktatás, a civilek, a szolgáltatók, a vállalkozások, vagy a média annak érdekében, hogy a földön még több szemét halmozódjon fel és megvalósuljon a Nulla Hulladék irányelv.
Az egyik legfontosabb alapelve a programnak, hogy ne a hulladék kezelése legyen a cél, hanem a hulladék elkerülése. Próbáljunk megújuló energiaforrásokkal dolgozni, tevékenykedni, és igyekezzünk minél kevesebből előállítani azt, amire valóban szükségünk van.

Gondoljunk bele abba is, hogy az újrahasznosítás valóban nagyszerű dolog, azonban ez csak egy kis része a hatalmas egésznek. Az újrahasznosítással ugyanis nem oldódik meg az a probléma, hogy szennyezett a levegő, a föld, vizek többsége, beszűkültek a természetes élőhelyek, a végét járja szinte valamennyi felkutatható nyersanyag a földön, vagy megszűnt a helyi közösségek önellátása. Egész fogyasztói kultúránk, termelési szokásaink, szállítási rendszereink újragondolását kellene újrafogalmazni, feladatként kitűzni.
A nulla hulladék nagy kihívás, azonban nem lehetetlen. Egy új, érdekes szemlélet, megközelítés, amelynek megvalósításához nem elég az egyén, a társadalom minden rétegét bele kell vonni. Technológiai, gazdasági, társadalmi, kulturális kihívásról beszélünk, amelyek új távlatokat nyithatnak az emberiség előtt.
De lássunk néhány példát, az egyszerű emberek, mit is tehetnek a környezetük védelmének érdekében. A komposztálás az egyik leghasznosabb tevékenység, hiszen a segítségével rengeteg természetes szeméttől szabadulhatunk meg. A műanyag PET palackok szelektív gyűjtése, vagy beváltása is jó dolog, de érdemes helyettük könnyen és gyorsan kitisztítható, többször is használható kulacsokat beszereznünk, amibe otthonról is magunkkal vihetjük a tisztított vizet, vagy az utunkba eső ivókutakból is megmeríthetjük azokat.
Külföldön a komolyabb hipermarketekben például olyan kimért termékek jelentek meg az üzletek polcain, amelyeket egyszerűen kezelhető adagoló berendezésekből tudnak beszerezni a vásárlók a saját magával hozott csomagolóanyagba. Vagy itthon például terjednek az olyan közösségi megoldások, ahol a vevők közvetlenül a kistermelőtől veszi meg a szükséges árut, így megint csak meg lehet úszni a csomagolást, a marketinget, a szállítást. Egyre több helyen árulnak például tejautomatából igazi tejet, amely hasonló elven működik, ahol saját flakonba, üvegbe mérhetjük ki a kívánt mennyiséget. A fővárosban akad, aki arra vállalkozott, begyűjti az éttermekből, kifőzdékből a feleslegessé vált, de még fogyasztható élelmiszereket és azt eljuttatja a rászorulóknak.
Az oktatásban pedig a Nulla Hulladék jegyében a pécsi egyetemen elindult az Újrapapír program. Az úgynevezett Zöld Tanszékek többségén beszüntették az eldobható tányérok, poharak, evőeszközök használatát a különböző tanszéki rendezvényeken és a büfékben, de az érdekes, ahogy a kollégiumokban komposztálnak, vagy környezetbarát takarítószerekkel tisztítják a tantermeket és a folyosókat.
Hazánkban több város is csatlakozott a Nulla Hulladék kezdeményezéshez, Csór, Hajdúböszörmény, Pilisvörösvár, Szigetmonostor, Tordas, vagy Várpalota egyaránt azon igyekezik, hogy csökkentse a szemétterheit és növelje az újrahasznosítás lehetőségeit.
Fotó:
pixabay.com
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.