Megállt a Facebook növekedése
- Dátum: 2013.08.05., 19:26
Bár továbbra is a Facebook a legnépszerűbb közösségi oldal, a korábbi évek látványos növekedése megtorpant – derült ki a KutatóCentrum júniusi felméréséből. A válaszadók háromnegyede napi szinten használja valamelyik közösségi portált, és nőtt azok aránya is, akik akár 4-6 ilyen oldalra is regisztrálnak. A közösségimédia-tulajdonosok mégsem dőlhetnek hátra: a kiábrándulók aránya is nőtt az előző évhez képest.
Továbbra is a Facebook a legnépszerűbb közösségi portál, a KutatóCentrum felmérése szerint a legalább egy hasonló felületen regisztrált internetezők 91 százaléka tagja a Facebooknak is. Ugyanakkor az adatok szerint a korábbi évekre jellemző lendületes növekedése megtorpant, sem a regisztrált, sem az aktív tagok aránya nem változott nagyságrendileg. „Más közösségi oldalakkal szemben a Facebook erőssége, hogy tagjainak döntő többsége (94,5%-a) aktív felhasználó – emelte ki Györke Zsuzsanna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. – Ezzel szemben az iWiW egyébként is alacsony aktív tagjainak aránya egyharmadával csökkent, míg a MyVIP esetében felére esett vissza egy év alatt.”

A Google+ oldalra egyre többen regisztrálnak (a megkérdezettek 47%-a), azonban egyelőre még kevesen használják rendszeresen az oldalt. A Twitter és a LinkedIn népszerűsége is nőtt, bár még mindig nem terjedtek el széles körben: előbbire a megkérdezettek 21 százaléka, míg utóbbira 10 százaléka regisztrált.
Nő a kiábrándulók száma
A válaszadók többsége 2-3 közösségi portálnak a tagja, de tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik 4-6 hasonló oldalra is beregisztráltak. Nem csak sok felületet használunk, de sok időt is töltünk a közösségi térben: a válaszadók háromnegyede naponta használja valamelyik közösségi oldalt, egyre többen, közel a megkérdezettek egyharmada, munkaidőben is.
A közösségi oldalak sok esetben az e-mailezést is helyettesítik: a válaszadók több mint egyharmada gyakrabban küld üzenetet ezeken a portálokon keresztül, mint e-mail fiókjukból. „Az internet világába született, 18-29 éves nemzedék használja a legváltozatosabban a közösségi médiát, ők az átlagnál gyakrabban használnak alkalmazásokat (26%), küldenek üzenetet ezekről a felületekről (50%), ami nem meglepő, hiszen több mint 80 százalékuk minden nap jelen van a virtuális közösségi térben” – mondta el Györke Zsuzsanna.
Egyre többen vannak azok is, akik kiábrándultak ebből a világból: 2012-ben még a megkérdezettek 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hidegen hagyják a közösségi oldalak, míg idén ez az arány 16 százalékra nőtt.
A KutatóCentrum közösségi média felmérésének teljes elemzése letölthető a piackutató weboldaláról.
Forrás:
SAKKOM Interaktív
Fotó:
pixabay.com
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?