Barangolások Magyarországon - Eger
- Dátum: 2013.08.05., 19:18
Eger Heves megye székhelye, Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő a Gárdonyi Géza, Egri csillagok című regénye nyomán is megelevenedő egri vár.
Iskolai tanulmányaink nyomán, vagy épp az egri hősökről szóló filmet látva lehet némi fogalmunk a város hangulatáról, de azért a valóságban is ellátogatni az egykori csaták színhelyére egészen más. Természetesen először mindenkinek a Bükk lábánál, festői környezetben elnyúló, barokk jegyeket tükröző, hangulatos belváros fölé magasodó középkori vár jut az eszébe.
A fő, vagy Dobó teret két szobor található: Dobó István szobrát Stróbl Alajos, valamint a "Végvári harcosok" szoborcsoportot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A gyönyörű teret a vár felől az Eger patak határolja, melynek partján található égerfákról kapta a város a nevét a hagyomány szerint.

A patak fölött átívelő hídon át szűk utcácskákon keresztül juthatunk a várba, ahol a magyar államalapítás után építették az első körtemplomot, amit rövidesen követett a Szent János evangélistának szentelt püspöki székesegyház. A tatárjáráskor lerombolt erősség pótlására vették körbe kőfalakkal az egri templomot, melyből a következő évszázadokban fokozatos bővítéssel és modernizálással ország sorsában fontos szerepet játszó egri vár. Dobó István és védőserege a híres egri nőkkel együtt 1552 – ben sikerrel verte vissza a török ostromot, aminek hősies küzdelmét a belvárosban található szoborcsoport, valamint azóta több művészeti alkotás örökítette meg. A vár később a szultán kezébe került, csak 1687-ben sikerült felszabadítani. Ezután hadászati szerepét vesztette, az egri hősök halhatatlan dicsőségét azonban máig érezhetjük az ódon falak között.
A Dobó térről nyugat felé haladva találhatjuk meg a Minaretet, melyről fantasztikus panoráma nyílik a várra és a városra. Az építmény 14 szög alaprajzú és 40 méter magas, az Európában legészakabbra található, török – kori építészeti emlék, melynek körerkélyére kilencvenhét lépcsőfok vezet fel.
Szintén a Dobó téren áll a tér hangulatát nagyban meghatározó Minorita templom, Eger legszebb barokk temploma, melynek építését Falk János és Nietschmann János egri mesterek vezették. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, ezt az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton. A templom keletről az egykori minorita rendház, ma Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium határolja, nyugatra pedig a Városháza áll.
Egerben az a nagyszerű, hogy a látnivalók túlnyomó része a történelmi városnegyeden belül fellelhető. Pár utcányira találjuk a híres egri épületegyüttest, a Bazilikát - mely a város egyetlen klasszicista építménye - Magyarország második legnagyobb temploma, amely Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült. Az idelátogatók mindennap a délben orgona-bemutatót hallhatnak. Az előtte elhelyezkedő téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai.
A Bazilikával szemben található Eger egyik legpatinásabb épületegyüttese a Líceum – Eszterházy Károly Főiskola, mely 1765-től 1785-ig épült, s mely nevét építtetőjéről a püspök Eszterházy Károlyról kapta. Az épületben található a Főegyházmegyei Könyvtár és Specula Csillagvizsgálóló is. Az épületben sétálva rengeteg díszes freskóban gyönyörködhetünk, míg elérkezünk a könyvtárhoz. Az annakidején létrehozott 20 000 kötetet számláló gyűjteményt Eszterházy egyetemi könyvtárnak szánta, amely azóta továbbfejlődött, napjainkban 162 800 kiadványt számlál 30 különböző nyelven. Az itt fellehető iratok közül híresek Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratai, az 1473- as Budai Krónika, s az egyetlen magyarországi, Wolfgang – Amadeus Mozart által írt levél. A líceum Varázstornya rengeteg érdekességgel fogad, itt a Csillagászati Múzeum és a kuriózumnak számító Camera Obscura található, ahonnan mindent lehet látni, ami a városban történik…
S ha mindezt már végigjártuk, akkor este érdemes ellátogatnunk a közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgybe, mely egyes feltételezések szerint egy híresen szép asszonyról kapta a nevét, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri szép asszonyról kapta nevét. Az itt található pincéket az itt több száz méter vastagságban megtalálható vulkanikus közetbe vágták, melynek előnye, hogy benne a bor mindig 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az egész évben. A pincében élő mohák és a nemes penész pedig elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását. S ha még mindig nem pihentük ki az előző nap belvárosi sétáit, vagy épp a Szépasszony – völgy fáradtságát, akkor érdemes ellátogatni a várostól néhány kilométerre található, Európában is egyedülálló geotermikus képződmények környezetében található Egerszalóki gyógyfürdőbe. Itt aztán természetes környezetben kényeztethetjük magunkat és regenerálódhatunk, hogy felfrissülve Magyarország újabb tájait fedezzük fel…
Fotó:
wikipédia
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?