Barangolások Magyarországon – Szeged

Ki ne hallott volna már Szeged városáról, a Dél – Alföld központjáról, ahová ellátogatva nemcsak a híres szegedi halászlét kóstolhatjuk meg, hanem rengeteg maradandó élménnyel gazdagodhatunk.

A már ősidők óta lakott település sokféle történelmi viszontagságon keresztülhaladva nyerte el mai formáját. Az idők folyamán az őskori mamutvadászoktól kezdve, Attila hunjain át, római légiók, török hódítók, majd felszabadító osztrák – magyar seregek, és az 1848- 49 es forradalom és szabadságharc katonái is taposták lábukkal – e területet. Szeged mai képét azonban leginkább egy tragikus esemény határozta meg, mely örökre megváltoztatta a város arculatát.

1879. márciusában Szegedtől északra a Tisza védőtöltése átszakadt, később pedig a víztömeg a vasúti töltést is átszakította, s a víz szinte az egész várost elpusztította, az összesen 5723 házból 265 maradt épen. A víz 186 napon át borította az akkor 70 ezer lakosú várost.  Az újjáépítés 1880-ban kezdődött meg, Tisza Lajos királyi biztos irányítása mellett, akinek nevét Szegeden mindmáig körút őrzi. Lechner Lajos tervei alapján az egész várost újjá kellett építeni. Az újjáépítéshez nagy európai városok adtak hathatós anyagi segítséget - néhány év alatt kirajzolódott a modern körutas-sugárutas szerkezet – s ezen városok neveit a mai szegedi úthálózat mellett a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterének elnevezései is őrzi (Bécsi - , Moszkvai -, Londoni -, Brüsszeli -, Temesvári körút vagy szektor).  Végeredményben Szeged az árvíznek köszönheti, hogy elnyerte azt a formáját, mint amilyen ma is. Egyesítették Szegedet Újszegeddel, és megindították a Tiszát átszelő közúti híd építését is. Az egyetlen építmény, amely az árvíz következményeként kárba veszett a vár, melynek csak elenyésző maradványai vannak. Mivel más építőanyag nem lévén, köveit a település központjának felépítéséhez használták fel, így hozzájárult az egységes városszerkezet kialakításához. Ha ide szervezzük utazásunkat, biztosan nem fogunk csalódni.

A turistáknak mindenképp érdemes betérni egy igazi, hamisítatlan szegedi halászlére, a Belvárosi Híd lábától nem messze lévő Halászcsárdába. Utána könnyed sétával szellőztethetjük ki magunkat a Tisza partján. Ha desszertre is vágyunk, akkor átsétálhatunk a messze földön híres Virág cukrászdába, s válogathatunk a finomságok között. Megcsodálhatjuk az innét kőhajításnyira lévő Szegedi Nemzeti Színház épületét, vagy akár jegyet is válthatunk egy esti előadásra. A színházzal átellenben az Erzsébet – parkban, a magyarok kedvencének, Ferenc József uralkodó feleségének, ismertebb nevén Sissi – nek a szobrát tekinthetjük meg. Ez a magával ragadó egységes hangulat a belvárosban egyértelműen érzékelhető. A romantikát tükröző Széchenyi – téren sétálva elidőzhetünk a több mint száz éves fák alatt, s itt lévő szobrok pedig Szeged nagyjait ábrázolják. A tér elnevezése is a reformkort tükrözi, mikor is 1833 –ban a Duna gőzhajó fedélzetén Széchenyi István gróf, háromnapos látogatásra érkezett a városba.

A tér folytatásában beérve Szeged sétálóutcájába – Kárász utca – igazi mediterrán hangulat fogad. Pálmafák alatt megbúvó hangulatos kávézókban töltheti el az idelátogató a az ebéd utáni sziesztát, de akár megkeresheti a Klauzál téren azt az erkélyt is, ahonnét Kossuth Lajos intézte a szabadságharc utolsó beszédét Szeged és az ország népéhez 1849 –ben. A sétálóutca túlsó végén a Dugonics  - térre, a zenélő szökőkúthoz érkezünk, mellyel szemben a Szegedi Tudományegyetem fő épülete található. A Szegedi Tudományegyetemen több mint 13 ezer diák tanul, melynek karai az  Állam- és Jogtudományi Kar, Általános Orvostudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Egészségügyi Főiskolai Kar, Gazdaságtudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Kar, Természettudományi Kar, Szegedi Konzervatórium, és a Hittudományi Főiskolai Kar. Ebből kifolyólag szorgalmi időszakban Szeged lakossága körülbelül 20 ezer fővel több középiskolákban tanulókkal együtt, így a városban rengeteg a fiatal. Természetesen így a szórakozási lehetőségek tárháza is kifogyhatatlan ( JATE – klub, SZOTE – klub, Regös Bendegúz Szabadidőközpont stb.), minden nap lehet találni kikapcsolódási lehetőséget.

Aki pedig egy jó pohár bort szeretne megkóstolni, az az Egri Borozóban, vagy ha más tájak nedűire szomjazik, akkor az egy ajtóval mellette található Nem Egri Borozóban is megteheti ezt. A térről továbbhaladva a Somogyi utcán keresztül ismét a Tisza – part felé vehetjük az irányt, s közben Dóm térre érkezünk. A szegedi Fogadalmi templomot az első világháború előtt kezdték el építeni, ám csak 1930 –ra készült el. A hagyomány szerint két tornyát azért építették ilyen magasra – mely aztán Szeged jelképévé is vált – hogy a Trianon után a határon túlra került honfitársaink is lássák a magyar hazát. A téren a minden nyáron híres darabokat a műsorára tűző Szegedi Szabadtéri játékok pedig már egészen 1931 – től látogatható.

De a belvárosból könnyedén eljuthatunk a Szeged távolabbi részeire is, mivel a közlekedés kiváló. Trolival és villamossal napijegyet váltva bejárhatjuk az egész várost, az egyre híresebb vadasparktól elkezdve egészen az Újszegeden található híres kézilabdacsapat sportcsarnokáig.

S természetesen hazafelé tartva ne hagyjuk ki a várostól nem messze található Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot sem, benne a Feszty – körképpel.
Ha igazán változatos napokat akarunk eltölteni Magyarországon, Szegedet a Dél – Alföld központját nem érdemes kihagyni!...

Fotó:
szeged.varosom.hu