A méhpusztulás problémája
- Dátum: 2013.07.26., 12:51
A Greenpeace környezetvédő szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett a méhek védelmében. Megdöbbentő tények igazolják a Greenpeace igazát: a méhpusztulás az emberiséget is veszélyezteti, így jól felfogott érdekünk, hogy megvédjük ezeket a rovarokat.
A méhészek az 1990-es évek végétől panaszkodnak a méhcsaládok rejtélyes és hirtelen eltűnésére, megmagyarázhatatlan pusztulásukra. Ez azért is nagyon aggasztó, mert a méhek nemcsak mézet állítanak elő, hanem a mezőgazdaságban is kulcsszerepet játszanak virágbeporzó tevékenységükkel.
Albert Einstein legendássá vált mondása szerint, ha a méhek kihalnak, az emberiségnek sincs több ideje a Földön négy évnél.
A Greenpeace az elmúlt fél évben éppen ezért komoly kampányba kezdett a méhek védelmében, s ezalatt sikerült elérnie, hogy a beazonosított hét méhgyilkos vegyszerből négyet már be is tiltottak.
A szervezet nyilatkozata szerint „a méhek egészen biztosan csak akkor lélegezhetnek fel, ha nagyon sokan és elszántan akarjuk, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés ne méhekre és más élőlényekre mérgező szerekkel és technológiákkal történjen. Az ilyen mérgeket nem használó modern ökológia gazdálkodásra nagyobb szükség van, mint bármikor!”
A dongók és más vadméhek, valamint a lepkék, a darazsak és a legyek egyaránt fontos szerepet játszanak a beporzásban. A rovarok beporzó tevékenysége az általunk fogyasztott élelmiszerek egyharmadának előállításához szükséges. Például a méhek nélkül nem tudnánk cukkinit, barackot, mandulát, koriandert fogyasztani, s a repceolaj előállítása sem lenne kivitelezhető. Ami azt jelenti, a virágbeporzók eltűnése élelmiszer-termelési katasztrófához vezetne.
A Greenpeace arról is beszámol, hogy a méhekre milyen komoly veszélyt jelentenek a mezőgazdaságban alkalmazott rovarirtó szerek. Akad, amelyik csak legyengíti őket, de olyat is használnak, amelyik kis mennyiségben azonnal végez velük. Ezt a vegyszert neonikotinoidnak hívják.
A világszerte tapasztalható méhpusztulásnak persze más okai is vannak. A klímaváltozás, bizonyos élősködők szaporodása és a nagyüzemi mezőgazdaság terjedése.
A Greenpeace akciótervet készített a méhek és egyb nektárgyűjtő rovarok védelmében. Szerencsére az Európai Unió is meghallgatta és egyet értett a szervezet törekvéseivel. Még április végén az Európai Bizottság betiltotta azt a három rovarirtót, amely bizonyítottan káros a méhekre. A fent említett neonikotinoidokat korábban már Franciaország, Olaszország, Szlovénia és Németország is betiltotta, és ez a lépés semmilyen jelentős negatív hatást nem gyakorolt a termelésre, ráadásul valamelyest javította a méhek egészségi állapotát.
Ez azonban ég kevés, mert a listán hét vegyszer szerepel. A méhek életben maradásához pedig szükség van a termőterületek biológiai sokféleségének fokozására is, de a vetésforgó is egy méhbarát ötlet a gazdálkodásra.
Forrás:
greenpeace
Fotó:
sxc.hu
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?