A magyar fiatalok 25 százaléka naponta kávézik egy felmérés szerint
- Dátum: 2013.07.17., 11:09
A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből.
Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.
Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.
A rendszeres kávéfogyasztó fiatalok (akik legalább 2-3 naponta isznak kávét) többnyire reggel, még otthon isszák meg frissítő italukat. A legnépszerűbb kávéfajták közé az eszpresszó, a tejeskávé és a kapucsínó tartozik. Az eszpresszót főleg vidéken kedvelik, a tejeskávé viszont a budapesti fiatalokra jellemzőbb. Az otthoni kávéfogyasztók preferencialistájának első helyén az őrölt-pörkölt kávé szerepel, amelyet a "három az egyben" típusú és az instant kávék követnek.
A megkérdezett rendszeres kávéfogyasztók 75 százaléka az élénkítő hatás, 46 százaléka az íz miatt kávézik. A válaszadók egynegyede csupán megszokásból nyúl kávé után, egyötödük pedig a kávézás hangulata miatt.
A 15-25 éves rendszeres fogyasztók 70 százaléka nem tartja egészségtelennek a kávéfogyasztást. Pozitív hatásként az élénkítő, frissítő érzésen és az ízén kívül a vízhajtó hatást, a vérkeringés serkentését és a teljesítményfokozást emelték ki. A negatívumok közül a magas vérnyomás, a szívritmuszavar és a fogak elszíneződése a legismertebb.
A kávé mellett egyéb élénkítő italok fogyasztása is jellemző a fiatalokra. A megkérdezettek 56 százaléka kólát, 52 százaléka teát iszik, minden harmadik fiatal pedig az energiaitalok híve.
Forrás:
MTI
Fotó:
sxc.hu
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?