Három hónapos kortól ajánlott
- Dátum: 2013.06.07., 09:33
A babaúszást három-négy hónapos kortól ajánlják a szakemberek. Ez a mozgásféle nemcsak erősíti a baba-szülő viszonyt, a kölcsönös bizalmat, hanem fejleszti a kicsi egyensúlyérzékét és mozgását is.
Amikor a csemeték immunrendszere már kellően megerősödött, ez általában három, négy hónapos kor körül következik be, akkor lehet megkezdeni a babaúszást. Sokan azt gondolják, hogy ez korai úszásoktatás, pedig nem az. Mozgás- és egyensúlyfejlesztés, aminek segítségével erősödik az izomzat, fejlődik a mozgás koordináció. Elmondhatjuk még, hogy a babaúszással a kicsik ellenállóbbakká válnak és az átlagoshoz képest a tanulási képességük, az értelmi fejlettségük, illetve a szocializációs készségük is jobb lesz. Ráadásként már igen korán felébresztjük a kisbabánkban a mozgás iránti vágyat és annak szeretetét.
Fontos tudni, hogy a gyermekünket egyáltalán nem érheti baj a vízben, hiszen a picik egy olyan veleszületett, ösztönös reflexszel jönnek a világra, amelynek segítségével hat-hét hónapos korig, ha víz alá merülnek, képesek visszatartani a lélegzetüket és nem nyelnek vizet. A szakértők ezt búvárreflexnek nevezik.
A babaúszást megelőzheti az úgynevezett kádúszás is, ami egyfajta felkészítése a későbbi uszodai mozgásnak. A kádúszást a hozzáértők a köldökcsonk leesése és begyógyulása után, 14-21 napos kortól javasolják. Ezt normál kádban, 35-36 Celsius fokos vízben végezheti a gyermek. A foglalkozást bemelegítés, torna, masszázs előzi meg. Az ismerős környezet, valamint a szülők jelenléte nagy biztonságot ad a kisbabának.
A babaúszás nagyjából harminc perces foglalkozást jelent alkalmanként. Minden feladatot mondókákra, ritmusos formában végeznek el a kicsik. Természetesen akadnak egyénre szabott mozgássorok is. Az úszáson a kölcsönös bizalom, a szülő-gyermek viszony szorosabbá válik. A részvételt valamennyi oktatáson érvényes orvosi igazoláshoz kötik a szakemberek.
A foglalkozások azért is jók, mert a babák számára fontos tapasztalatot jelent, hiszen először kerülnek csoportba, társas közösségbe. Megfigyelhető, hogy ezek a kicsik bátrabbak, könnyebben barátkoznak később és a kapcsolatteremtés sem okoz majd nekik gondot.
Fotó: sxc.hu
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?
A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban
Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.