Három hónapos kortól ajánlott
- Dátum: 2013.06.07., 09:33
A babaúszást három-négy hónapos kortól ajánlják a szakemberek. Ez a mozgásféle nemcsak erősíti a baba-szülő viszonyt, a kölcsönös bizalmat, hanem fejleszti a kicsi egyensúlyérzékét és mozgását is.
Amikor a csemeték immunrendszere már kellően megerősödött, ez általában három, négy hónapos kor körül következik be, akkor lehet megkezdeni a babaúszást. Sokan azt gondolják, hogy ez korai úszásoktatás, pedig nem az. Mozgás- és egyensúlyfejlesztés, aminek segítségével erősödik az izomzat, fejlődik a mozgás koordináció. Elmondhatjuk még, hogy a babaúszással a kicsik ellenállóbbakká válnak és az átlagoshoz képest a tanulási képességük, az értelmi fejlettségük, illetve a szocializációs készségük is jobb lesz. Ráadásként már igen korán felébresztjük a kisbabánkban a mozgás iránti vágyat és annak szeretetét.
Fontos tudni, hogy a gyermekünket egyáltalán nem érheti baj a vízben, hiszen a picik egy olyan veleszületett, ösztönös reflexszel jönnek a világra, amelynek segítségével hat-hét hónapos korig, ha víz alá merülnek, képesek visszatartani a lélegzetüket és nem nyelnek vizet. A szakértők ezt búvárreflexnek nevezik.
A babaúszást megelőzheti az úgynevezett kádúszás is, ami egyfajta felkészítése a későbbi uszodai mozgásnak. A kádúszást a hozzáértők a köldökcsonk leesése és begyógyulása után, 14-21 napos kortól javasolják. Ezt normál kádban, 35-36 Celsius fokos vízben végezheti a gyermek. A foglalkozást bemelegítés, torna, masszázs előzi meg. Az ismerős környezet, valamint a szülők jelenléte nagy biztonságot ad a kisbabának.
A babaúszás nagyjából harminc perces foglalkozást jelent alkalmanként. Minden feladatot mondókákra, ritmusos formában végeznek el a kicsik. Természetesen akadnak egyénre szabott mozgássorok is. Az úszáson a kölcsönös bizalom, a szülő-gyermek viszony szorosabbá válik. A részvételt valamennyi oktatáson érvényes orvosi igazoláshoz kötik a szakemberek.
A foglalkozások azért is jók, mert a babák számára fontos tapasztalatot jelent, hiszen először kerülnek csoportba, társas közösségbe. Megfigyelhető, hogy ezek a kicsik bátrabbak, könnyebben barátkoznak később és a kapcsolatteremtés sem okoz majd nekik gondot.
Fotó: sxc.hu
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?