Menü

A parlagfű nem ismer határokat

  • Dátum: 2013.05.31., 15:13

A parlagfű 15 éve Magyarország leginkább kárhoztatott gyomnövénye. Veszedelmes szántóföldi gyom, amely sokak allergiás és asztmás betegségéért felelős. A parlagfű virágpora több allergiás megbetegedés okozója, mint az összes többi allergén növényé együttvéve - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A parlagfű a számára kedvező klímájú területeken gyorsan terjed, ami ellen azonban sokat tehetünk. Ugyanis a rendszeresen megművelt, állandó növényzettel borított terepen nem tud tartósan megtelepedni, a parlagfüvet a kultúrnövények elnyomják.  Elemi érdekünk, hogy a virágzást és a mag beérését, szétszóródását helyes talajműveléssel, megfelelő vetésforgó kialakításával és a parlagfű ellen leghatékonyabb technológiák alkalmazásával megakadályozzuk. A védekezés nem lehet egy-egy ország, vagy régió belügye, hiszen a parlagfű nem ismer határokat!

A parlagfű mintegy száz évvel ezelőtt, őshazájából, Észak-Amerikából indult „világhódító” útjára. A nemzetközi kereskedelem kibontakozásával, szennyezett gabonaszállítmányokkal hurcolták be Európába. Az Osztrák-Magyar Monarchia kikötőiből került Magyarországra is. A parlagfű általánosan elterjedt gyakori gyomnövény az USA-ban és Kanada déli részén, de meghonosodott Dél-Amerikában, jelentékeny gyomnövénnyé vált Japánban, Új-Zélandon, Ausztrália keleti részén, Kínában és a Távol-Keleten  is.

A parlagfű a második világháború után robbanásszerűen terjedt el.  Európai inváziójának két központja volt: az egyik Délkelet-Franciaországban, Lyon körzetében, a nagyobbik Délnyugat-Magyarország Horvátországgal határos részein. Európában a parlagfű terjedésének a tengerszint feletti magasság növekedése, illetve a hőmérséklet csökkenése szab gátat. A növény nem képes alkalmazkodni a hűvös éghajlati körülményekhez, ezért főleg a kukoricatermő területeken – 200 méteres tengerszint feletti magasságig – fordul elő. A parlagfű napjainkban is tovább terjed Európában, a szántóföldeken jelentős károkat okozó gyomnövénnyé vált, a globális felmelegedés következtében a fertőzött területek határa északabbra tolódik. A mérsékelt égövben ott fejlődik legjobban, ahol nyár közepén hosszúak a napok, meleg a hőmérséklet és bőséges a nyári csapadék. A mediterrán éghajlat a parlagfű számára kifejezetten kedvezőtlen.

A legfrissebb adatok szerint a parlagfű pollenkoncentrációja Európában folyamatosan emelkedik, a gyomnövény tovább terjed a három legjobban fertőzött térségből: a Kárpát-medencéből, Franciaország délkeleti részéről és az olaszországi Pó-síkság területéről. A parlagfű káros, allergén hatása nemcsak a növény közvetlen közelében érzékelhető. A kutatók a parlagfű virágporát 5000 méter magasan, sőt a tenger felett, a parttól 160 kilométerre elhelyezett pollencsapdákból is ki tudják mutatni.

Fotó:
alternativgyogyaszat.net

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.