A parlagfű nem ismer határokat
- Dátum: 2013.05.31., 15:13
A parlagfű 15 éve Magyarország leginkább kárhoztatott gyomnövénye. Veszedelmes szántóföldi gyom, amely sokak allergiás és asztmás betegségéért felelős. A parlagfű virágpora több allergiás megbetegedés okozója, mint az összes többi allergén növényé együttvéve - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium.
A parlagfű a számára kedvező klímájú területeken gyorsan terjed, ami ellen azonban sokat tehetünk. Ugyanis a rendszeresen megművelt, állandó növényzettel borított terepen nem tud tartósan megtelepedni, a parlagfüvet a kultúrnövények elnyomják. Elemi érdekünk, hogy a virágzást és a mag beérését, szétszóródását helyes talajműveléssel, megfelelő vetésforgó kialakításával és a parlagfű ellen leghatékonyabb technológiák alkalmazásával megakadályozzuk. A védekezés nem lehet egy-egy ország, vagy régió belügye, hiszen a parlagfű nem ismer határokat!
A parlagfű mintegy száz évvel ezelőtt, őshazájából, Észak-Amerikából indult „világhódító” útjára. A nemzetközi kereskedelem kibontakozásával, szennyezett gabonaszállítmányokkal hurcolták be Európába. Az Osztrák-Magyar Monarchia kikötőiből került Magyarországra is. A parlagfű általánosan elterjedt gyakori gyomnövény az USA-ban és Kanada déli részén, de meghonosodott Dél-Amerikában, jelentékeny gyomnövénnyé vált Japánban, Új-Zélandon, Ausztrália keleti részén, Kínában és a Távol-Keleten is.
A parlagfű a második világháború után robbanásszerűen terjedt el. Európai inváziójának két központja volt: az egyik Délkelet-Franciaországban, Lyon körzetében, a nagyobbik Délnyugat-Magyarország Horvátországgal határos részein. Európában a parlagfű terjedésének a tengerszint feletti magasság növekedése, illetve a hőmérséklet csökkenése szab gátat. A növény nem képes alkalmazkodni a hűvös éghajlati körülményekhez, ezért főleg a kukoricatermő területeken – 200 méteres tengerszint feletti magasságig – fordul elő. A parlagfű napjainkban is tovább terjed Európában, a szántóföldeken jelentős károkat okozó gyomnövénnyé vált, a globális felmelegedés következtében a fertőzött területek határa északabbra tolódik. A mérsékelt égövben ott fejlődik legjobban, ahol nyár közepén hosszúak a napok, meleg a hőmérséklet és bőséges a nyári csapadék. A mediterrán éghajlat a parlagfű számára kifejezetten kedvezőtlen.
A legfrissebb adatok szerint a parlagfű pollenkoncentrációja Európában folyamatosan emelkedik, a gyomnövény tovább terjed a három legjobban fertőzött térségből: a Kárpát-medencéből, Franciaország délkeleti részéről és az olaszországi Pó-síkság területéről. A parlagfű káros, allergén hatása nemcsak a növény közvetlen közelében érzékelhető. A kutatók a parlagfű virágporát 5000 méter magasan, sőt a tenger felett, a parttól 160 kilométerre elhelyezett pollencsapdákból is ki tudják mutatni.
Fotó:
alternativgyogyaszat.net
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?