Egy vitatott szülészeti beavatkozásról
- Dátum: 2013.05.29., 09:30
A gátmetszés a leggyakrabban elvégzett szülészeti beavatkozás, a szükségességét gyakran övezi vita mind laikusok mind a szakemberek körében.
A gátmetszés a szülési folyamat utolsó fázisánál történik, a hüvely tágítását szolgálja, annak érdekében, hogy se az anyánál se az újszülöttnél ne történjen sérülés.
A beavatkozás elvégzése szükségszerű lehet például elakadt szülésnél. Ha túl nagy a magzat, akkor az anyánál igen kellemetlen sérüléseket okozhat a szülés. A koraszüléseket pedig szintén nem lehet gátmetszés nélkül levezetni, mert ha túl szoros a gát, az újszülött agyi károsodást is szenvedhet.
A 20. század elején világszerte elterjedt szülészeti beavatkozás volt, majd háttérbe szorult. Az elmúlt 20-25 évben egyre jobban teret nyert a természetes szülészeti szemlélet és gyakorlat. Ennek szinte egyenes következménye, hogy mindenféle mesterséges beavatkozás, köztük a gátmetszés is vitatott kérdéssé vált. Megjelenik az az érv, hogy a természeti népeknél sincs ilyen beavatkozás a szülés folyamatában, és egyébként is túl sok esetben végzik el, olyankor is, amikor nem lenne szükséges. A gátmetszés nem egy lehetséges alternatíva, amit a kismama előre kérhet vagy elvethet.
A beavatkozás szükségességét csak a szülés utolsó fázisában döntik el az orvosok. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs joga az édesanyának informálódni és előzetesen tájékozódni a lehetséges beavatkozások funkciójáról és következményeiről.
Jogos lehet a félelmünk a gátmetszéssel kapcsolatban, mikor olyanokat hallunk, hogy minden esetben mérlegelés nélkül elvégzik, kényelmi szempontból. De ezt a feltevést nem szabad tényként kezelnünk, inkább kérjünk tájékoztatást az orvosunktól. És bár a természetes szülési szemlélet valóban egy kismama és baba barát gyakorlatot hívatott megteremteni, ne feledjük, hogy a gátmetszés bizonyos esetekben mind anyai mind a gyerek szempontjából fontos beavatkozás lehet.
Ezért nem szabad a kettőt (vagyis a gátmetszést és a természetes szülést) egymás szöges ellentéteként értelmezni.
Fotó:
sxc.hu
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?