Menni, vagy nem menni? – a külföldi munkavállalásról

A külföldi munkavállalás manapság az egyik legnépszerűbb és legvitatottabb társadalmi téma. Hatalmas jelentőségű, akár súlyos következményekkel járó döntés, a legtöbben mégis gondolkodás nélkül határoznak és mennek.

A nyugati határszélen alig akad olyan, aki legalább egyszer, rövidebb, vagy huzamosabb ideig ne dolgozott volna Ausztriában. Ugyanez a helyzet a Balaton vendéglátósaival télen, szezonon kívül elenyésző százalékuk talál otthon munkát, a havas turizmusban utazó (és szárnyaló) nyugati szomszédunk munkaerőpiaca pedig szabályosan beszippantja őket. Míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt jobbára a szakképzett munkaerő keresett és talált (nem könnyen) munkát, ma már kis túlzással az ország minden részéről boldog-boldogtalan útnak indul és csapot-papot otthagyva szerencsét próbál. A szerencse nagy szerepet játszik, hiszen rengetegen igyekeznek elhelyezkedni szakma és nyelvtudás nélkül. Közülük sokan rossz körülmények közé és megalázott helyzetbe keverednek, de utánpótlásuk nem fogy, sőt…

Hogy ez miért van így? Ne csodálkozzunk, amikor Ausztriában egy éttermi mosogató majdnem a kétszeresét keresi a honi átlagfizetésnek, nem beszélve a minimálbérről, vagy az alkalmi munkáért járó szerény juttatásokról. Aki ügyes és szorgalmas, kemény, becsületes munkával feljebb juthat, ami szintén igencsak vonzó tényező. Ezeket az előnyöket mindenki látja, a hátrányokkal és az időközben felmerülő gondokkal viszont még ma is igen kevesen vannak tisztában.

A külföldi munkavállalók csoportját fel lehet bontani két nagy részre. Az egyik szerencsét próbáló, kaland és/vagy tanulási vágyból, elsősorban fiatal, húszas éveik elején járó kiutazókból áll, a többiek megélhetési okokból hagyják el hazájukat. Akármelyik csoportba tartozik valaki, fontos hogy tisztában legyen céljaival.
Bizony, külföldön sok pénzt lehet keresni, de a legtöbben nem éves állásban dolgoznak, szezonális a munkájuk, és 3-4 hónap bére egész évre számítva már nem olyan sok. A rövid idő alatt nagyobb összeghez jutást ráadásul nem mindenki tudja feldolgozni, azaz könnyedén elszórja a kemény melóval megkeresett eurókat, vagy fontokat. Ilyenkor elkezdődik egy körforgás, amelyből nagyon nehéz kitörni, hiszen konkrét függősség alakul ki.

Ahogy említettük, rengetegen vágnak bele a kalandba nyelvtudás és helyismeret nélkül. Nekik komoly gondjaik akadhatnak már közvetlen a megérkezés után. Nem könnyíti a helyzetet a millió kamuhirdetés, amely mindenféle jóval kecsegtetve az emberek hiszékenységére és lustaságára alapoz. Az új környezetbe való beilleszkedés, a család és a barátok elhagyása okozta stressz is egy olyan tényező, amellyel csak kevesen számolnak.

Számos hátrányt kivédenek azok, akik úgy terveznek, hogy huzamosabb időre, vagy esetleg végleg kiköltöznek. Persze tervezni könnyű. Ennek véghezviteléhez komoly elhatározás szükséges, hiszen a külföldön letelepedőnek számolnia kell vele, hogy mostantól ő és családja egy, a többséghez kötelezően alkalmazkodó kisebbség része. Le kell győznie a kulturális és egyéb különbségéket, nem beszélve arról, hogy a kint megkeresett pénz kint kevesebbet és, mint itthon.

Fotó:
sxc.hu