Locsoljunk esővízzel!
- Dátum: 2013.05.11., 18:34
Évente 13,3 millió m3 vizet óvhatunk meg, ha locsoláskor nem ivóvizet használunk, hanem modern és hatékony esővízgyűjtő rendszereket telepítünk. A magyar lakosok többsége természetesnek veszi, hogy korlátlan mennyiségű ivóvíz folyik a csapból.
Ezt bizonyítja az a szokásunk is, hogy a legtöbb háztartásban ivóvízzel öntözik a kerti - és szobanövényeket. A tiszta ivóvíz azonban korántsem áll korlátlanul rendelkezésünkre, és ennek megfelelően az egyik legértékesebb természeti kincsként kell kezelnünk. Az öt regionális víziközmű-szolgáltató által indított Tudatos Vízfelhasználó kampány a víz értékére hívja fel a figyelmet, és arra ösztönöz, hogy mindennapi életünk során mértékkel bánjunk a vízzel. Tudatos vízhasználattal napi 10 liter ivóvizet óvhatunk meg, melyet locsolásra pazarol el egy átlagos magyar háztartás. Éves szinten ez 3520 liter, azaz 3,5 m3 víz, mely a 3,8 millió hazai háztartás esetében már 13,3 millió m3 tiszta ivóvizet jelent.
Az egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is bevált és divatos módszer az esővíz újrahasznosítása. Magyarországon az évi átlagos csapadékmennyiség 500-750 mm, amely ugyan kevesebb, mint Nyugat-Európában, azonban szakemberek becslései alapján pontosan fedezi a növényzet vízigényét. Ráadásul a növények jobban szeretik az esővizet, mint a csapból folyó ivóvizet.
Az esővízgyűjtésnek több módja van. Mindenképpen szükség van egy ereszcsatornára, és egy víztartályra. A víztartályt helyezhetjük a talaj felszínére, de hatékonyabb és esztétikusabb a földbe süllyesztett megoldás. Szakemberek számításai egyértelműen bebizonyítják, hogy 100 m2 tetőfelületről évente 30 000 liter, azaz 30 m3 esővizet lehet összegyűjteni. Amennyiben egy 10 lakásos társasház úgy dönt, hogy beruház egy hatékony, modern esővízgyűjtő rendszerre, azzal évente 30 000 liter esővizet tud összegyűjteni. Ez lakásonként 3000 litert jelent, amely mennyiség majdnem fedezi az átlag magyar háztartás éves locsolásra fordított vízigényét, azaz 3520 litert.
Érdemes tehát elgondolkodni, hiszen a víz érték, bánjunk vele mértékkel!
Fotó:
sxc.hu
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.