Balaton – nincs gond a vízminőséggel
- Dátum: 2013.05.09., 11:23
Évről-évre rengeteg szó esik a Balatonról és annak vízminőségéről a médiában. A hírek jellemzően tavaszra és őszre koncentrálódnak. Előbbinél általában azt állapítják meg, hogy rossz, utóbbi időszakban pedig azt, hogy kevés. De mi az igazság? Ideje tiszta (Balaton) vizet önteni a pohárba!
Tavaly nyár végén-ősz elején szinte minden Balatonnal kapcsolatos hír arról szólt, hogy milyen alacsony a vízállás, a kiszáradt parti részek és az iszapos strandok kitűnő illusztrációnak számítottak a szörnyülködés kiváltására. Mi a helyzet most? Szinte kicsordul medréből a Balaton, meg kellett nyitni a Sió-zsilipet, annyira sok a víz. Mindkét véglet esetén felesleges a károgókra, a tavat temetőkre hallgatni, de vízügyi szakemberek figyelmeztetnek: a vízállás ingadozása nagyon is valós, megoldásra váró feladat.
A másik dolog a tisztaság. Ez a téma is évről-évre napirendre kerül, idén május elején az Európai Parlamentben állapították meg egy jelentés alapján azt, hogy hazánk az egyik legrosszabb vízállapotú ország az Európai Unióban. Hogy ez véletlen, vagy valamiféle „antiBalaton” lobbi tevekénység eredménye, nem tudni, de az biztos, hogy az említett kutatás eredménye téves. Hamar kiderült, a felhasznált adatok régiek, a következtetések pedig rosszak, a súlyos hibát egyébként sokan nem az unióban, hanem a magyar politika és a kutatók kapcsolatának teljes hiányában látják.
A honi szakemberek egybehangzóan állítják, a magyar tenger vize nemhogy nem egészségtelen, hanem kiemelkedően, nemzetközi szinten is jó minőségű. Az utóbbi húsz évben mindössze egyszer, 1994-ben akadtak problémák, azóta jó, a közelmúltban pedig kitűnő a vízminőség.
Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne megoldásra váró feladat. A már említett vízszintingadozás mellett folyamatosan oda kell figyelni a nitrogénlekötő kékalgák esetleges újbóli megjelenésére, valamint a Balatonban nem honos állatfajok káros elszaporodására.
Fotó:
sxc.hu
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.