A víz az úr
- Dátum: 2013.04.28., 16:03
Hozzáférését alapvető emberi joggá nyilvánították, a világ fejlett része pedig alapvetőnek gondolja, hogy korlátlan mennyiségben áll rendelkezésére. Az emberiség egyik legnagyobb kihívása, hogy ez a fajta közgondolkodás megváltozzon.
Hétköznapisan fogalmazva, rajta vannak a dolgon. Nemzetközi szinten és hazánkban is egyre több és egyre komolyabb „népnevelő” kampány témája a víz. Pontosabban a tiszta édesvíz. A „népnevelés” mellett persze a nemzeti gazdasági stratégiák része is kell legyen az erőforrással való átgondolt gazdálkodás.
Az ENSZ közgyűlése alapvető emberi joggá nyilvánította a tiszta vízhez való hozzáférést, emellett a szervezet a fenntartható fejlődés egyik fontos sarokpontjának tekinti a Föld talán legveszélyesztetettebb erőforrását. Hangsúlyozzák, a vízzel integrált módon kell foglalkozni, hiszen annak az emberi élet mellett a gazdaságban is kiemelt szerepe van, ahogyan az ökoszisztémák megőrzésében és helyreállításában.

Bolygónk vízkészletének alig egy százalékát adja a folyékony halmazállapotú ivóvíz. A fogyasztás természetesen meredeken emelkedik, így az infrastruktúra fejlesztése mellett nagyon fontos a szennyezés visszaszorítása, ám mindennek az alapja a közgondolkodása megváltoztatása. A fejlett világ fogyasztói társadalmának pazarló életvitele közismert, de egy olyan törékeny erőforrás esetében, mint az édesvíz, még feltűnőbb. Mondani sem kell, ennek megreformálásában olyan apróságok is nagy szerepet játszhatnak, mint a mennyiségre való odafigyelés a locsolásánál, a fürdésnél, a mosásnál, vagy a mosogatásnál.
Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan víznagyhatalomnak tekinthető. Hazánk lakossága nem számít komoly pazarlónak - ami talán a vízgazdálkodás nagy hagyományaiból ered –, azért bőven van mit javítani. Ami a víz gazdasági felhasználást illeti, már távolról sem állunk olyan jól. A szakemberek szerint a mostani értéknél sokkal nagyobb mennyiségű csapadékvizet lehetne felhasználni, ahogy az árvíz-szabályozást is érdemes lenne kicsit átgondolni. Aszályos időszakban ugyanis remekül jönne a felesleg keletkezése esetén eltárolt víz.
A megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása tehát óriási kihívás, bonyolult és hosszú feladat. Ahogyan említettük, mindennek az alapja a korábbi pazarló felfogás „eldobása”, ami azt is elősegíti, hogy egységes társadalmi akarat és nyomás alakuljon ki.
Fotó:
sxc.hu
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?