A testvérkapcsolatok különleges természete
- Dátum: 2013.04.24., 11:58
Azt már nagyon sokszor és sokféleképpen hangsúlyozták, hogy a szülőkkel való kapcsolat, mennyire meghatározza életünket, személyiségünket. De ezt teszik a testvérkapcsolatok is, nevelő, szocializációs hatásuk jelentős.
Az egygyermekes családok határozott kisebbséget alkotnak világszerte. Míg az első szülésnél a szülővé válás igénye jelenik meg motivációként elsősorban, addig a második gyermek világrahozatalának gondolatát, vágyát általában az elsőszülött érdekei keltik életre a szülőkben.
A második gyermek vállalását, ahogyan a fentiekben már írtuk, sokszor az a szülői elgondolás motiválja, hogy kell egy játszótárs az elsőszülöttnek. Persze a testvérek szerepe kulturálisan és történeti szempontból is nagy változatosságot mutat. Régebben a nagyobb testvérek, mint gondozók jelentek meg. De ma már főként az iparosodott társadalmakban a nagyobb gyerekek kevésbé felelnek kisebb testvéreikért.
A nagyobb testvér megjelenhet a mester szerepében, aki példát ad és tanít. Ugyanakkor kutatások szerint 7-8 éves korig a nagyobbak inkább átveszik a kicsik feladatát, helyettük válaszolnak, de nem magyarázzák el és nem is segítenek nekik. Vannak olyan amerikai és japán vizsgálatok, amelyek arra is rámutattak, hogy a nagyobb testvérek elősegítik a kisebbek szociális nézőpontváltási készségének kialakulását. Ez a készség azt jelenti, hogy a kisgyerek megtanulja, hogy másoknak is van vélekedése a dolgokról és ez nem feltétlenül azonos a saját nézőpontjukkal.
A játék fontos közvetítő szerepet tölt be abban, hogy a nagyobb testvérek hatással vannak a kisebbekre. Míg mindannyian kicsik, addig az utánzás dominál. A kistestvérek 4 éves kortól kezdődően tudnak egyre aktívabb szerepet játszani a nagy testvérrel való kapcsolatban. És ettől kezdődően az interakciókban is határozottabb szerepet tudnak betölteni.
Összességében a testvérkapcsolatok ambivalens természetűek, hiszen a kötődés és szeretet mellett szinte mindig ott van a versengés is. Küzdelem a szülők figyelméért és szeretetéért. Ha az elsőszülött még nem érte el a 4 éves kort és kistestvére születik, akkor még különösen megjelenhet a féltékenység és az érzelmi zaklatottság.
A testvérkapcsolatok természetét sok minden befolyásolja, a testvérek kora, neme, temperamentuma, és maga a családi légkör is. A szülők egymással való kapcsolata is jelentősen meghatározza a testvérkapcsolatok milyenségét. Például ha a szülők sokat veszekednek, vagy éppen egy elmérgesedett válófélben vannak, akkor ez az ellenségeskedés gyakran „rátelepszik” a testvérek közötti kapcsolatra is.
A szülők általában szeretik hangsúlyozni, hogy mindegyik gyereküket ugyanúgy szeretik, de ez valójában nem lehetséges és nem is szükséges. Hiszen minden gyereknek másra lehet szüksége. A szülők nem tudják egyformán kezelni a gyerekeiket, hiszen nevelési bánásmódjukban meghatározó, a gyerek életkora, neme, és az hogy hányadiként érkezett a családban. Tudattalanul is alkalmazkodnak a gyerekeik személyiségéhez is. Ez így természetes, és normális módon ez a különbségtétel a méltányoláson alapszik. Ha viszont az egyik gyerek ezt negatív megkülönböztetésnek éli meg, az a testvérek viszonyára is rányomja a bélyegét.
Fotó:
sxc.hu
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?