Egy havi fizetést pazarolhatunk el a fürdéssel!
- Dátum: 2013.04.12., 19:10
Az utóbbi száz évben a technológia rohamos fejlődésével egyenes arányban csökkent a víz értéke hazánkban is. Az emberek többsége manapság a vizet olyan magától értetődőnek tekinti, mint a levegővételt, ezért felhasználásakor sem figyelnek oda a takarékosságra.
A magyarok többsége a napi tisztálkodás során többségében a fürdést választja, ami átlagban 150-250 liter vizet is igényel, addig zuhanyzással akár 70 liter víz is megtakarítható. A különbség éves szinten akár 25.000 liter, illetve 18.750 forint is lehet személyenként. Egy négytagú család esetében ez 75.000 Ft évente. Nem szólva arról, hogy évente akár 100 m3 vizet is megóvhat egy család, ha a fürdés helyett a zuhanyzást választja
Magyarországon és Európa vezető országaiban évszázadokig luxus volt a fürdés, a fürdőszobák is csak a 19. század végén jelentek meg a hazai nagy-, illetve középpolgári lakásokban. 1960-ban a magyar lakások csupán 17,5százalékában volt fürdőszoba, a vízvezeték-hálózat széleskörű kiépítésével azonban gyorsan behoztuk lemaradásunkat. Ma már nem ritka az olyan ház, ahol több fürdőszoba van, az elmúlt ötven évben pedig széles körben elterjedté vált a napi fürdés is.
Az ivóvízbázisunk védelmének fontossága, a felszín alatti és feletti vízkészletünk megóvása sajnos csak a katasztrófák – aszályok, árvizek – idején kerül előtérbe, s ahogy megszűnik a baj, azzal a figyelem is apad. Az öt regionális víziközmű-szolgáltató ezért indított kampányt, amiről részletesen az avizertek.hu oldalon olvashatunk.
Fotó: sxc.hu
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.