Miért nehéz az ébredés?
- Dátum: 2013.04.09., 10:37
Elsötétített, megfelelő hőmérsékletű szoba, kényelmes ágy, minden feltétel adott ahhoz, hogy kipihenjük magunkat. Mégis sokan vannak, akik alig bírják reggel kinyitni a szemüket, s nehezen térnek magukhoz. Miért nehéz az ébredés?
Akárcsak az éhséget, a lélegzetvételt vagy a szívverést, az alvást is az agyunk legkezdetlegesebb része szabályozza. A hipotalamuszban az idegsejtek egy kis csoportja a szuprakiazmatikus mag elnevezést kapta. Ez az emlősök biológiai órája. A két látóideg kereszteződésénél található. Az óra a szemünkön keresztül ellenőrzi, hogy nappal van-e vagy éjszaka, és ennek megfelelően küld vegyi jeleket az agy különböző részeinek.
Ha leszáll a sötétség, megnöveli a melatonin hormon termelését, a napfény azonban leállítja, és helyette szerotonin halmozódik fel. Ennek a két hormonnak a következményeként álmosodunk el, és ébredünk fel nap mint nap. A körülbelüli biológiai éjfélt követően, vagyis olyan hajnali 3 óra felé a mellékvese elkezd kortizolt termelni. Ez működését és hatását tekintve a melatonin ellen dolgozik: célja, hogy a szervezetet felkészítse az ébredésre. Vagyis egy gondosan elsötétített szobában biológiai óránk nem kapja meg a szükséges fényingereket, hogy megkezdje ébresztésünket.
Az emberek nagy többsége nem alszik eleget, hiszen a munka, a család, s időnként a szórakozás is időt igényel, amit leginkább az alvásból lophatunk el. Mások viszont a pihentető alvást egy-egy hosszabb ideig tartóval akarják pótolni. Mint kutatók megállapították, egyik sem jó megoldás.
Meg kell tudnunk állapítani, mennyi a számunkra elegendő alvásidő, s át kell programoznunk magunkat: este úgy feküdjünk le, hogy reggelig meg legyen a kellő alvásidő.
Fotó:
sxc.hu
Forrás:
Galaktika magazin
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.