A lényeg az arányokban rejlik

A komposztálást bárki könnyedén megtanulhatja, ráadásul az egyik legjobb módja annak, hogy környezettudatossá váljunk és tegyünk valamit a közvetlen környezetünk védelméért, egészségéért.

A komposztálás egy olyan biológiai folyamat, ahol a különböző hulladékok és melléktermékek szerves részei humusszá alakulnak át. Hazánkban a legfrissebb felmérések szerint mintegy 4.6 millió tonna hulladék keletkezik évente, amelynek harminc százaléka szerves, vagyis a komposztálásban újra felhasználható lenne. Használjuk ki ennek az előnyeit, hiszen csekélyke ráfordítással a környezet, a föld, a kiskertünk, a növényeink is nagyon hálásak lesznek.

A komposztáláshoz elsősorban a helyes arányokra kell törekedni: olyan környezetet, feltételeket kell teremtünk a komposztáló helyen, amely a mikroorganizmusokat, a gilisztákat, gombákat, a férgeket arra ösztönzi, hogy részt vegyenek a különböző szerves anyagok lebontásában.
A komposzt hozzávalót a közvetlen környezetünkben keressük.

Az úgynevezett zöld hulladékok kategóriájába leginkább a konyhai hulladékok, a frissen levágott fű, a nedvdús, lágy anyagok tartoznak. Kiváló komposztáló anyag például a gyümölcsök-, zöldségek héja, bele, az apróra tört tojáshéj, a kávézacc, a teafilter tartalma, vagy az elhervadt virág. A déli gyümölcsök héjait lehetőleg ne tegyük a komposzt közé, ugyanis ezeket olyan speciális anyagokkal kezelik, amelyek tartósítják és lelassítják a rothadási folyamatot. A barna hulladékokhoz tartoznak az ágak, gallyak, az avar, a lomb. Ezekre nagy szükség van, hiszen ezek biztosítják a vázanyagot is egyben, amelyek a levegőztetést is biztosítják. Fontos még, hogy az érési folyamathoz elengedhetetlen a megfelelő nedvességtartalom is, ne legyen se túl száraz, de ne is csöpögjön. Aki először komposztál, annak érdemes a halom tetejére úgynevezett segédanyagot, egy kis földet szórnia.

Ha összegyűjtöttük a hozzávalókat, akkor tegyük egy ládába, vagy direkt az erre kiásott gödörbe. Nagyjából egyforma arányú zöld és barna hulladékot szedjünk össze. Minél nagyobb a halom, annál gyorsabb lesz a bomlási folyamat és annál jobban tartja majd a nedvességet is. Aztán jól locsoljuk meg vízzel és fedjük le. Ha folyamatosan új anyagokat helyezünk a komposzthoz, akkor az érési folyamat lassabb lesz. Amennyiben gyorsabban szeretnénk hozzájutni az értékes humuszhoz, akkor forgassuk át a halmot négy-hat hetente és gondoskodjunk a megfelelő nedvesség biztosításról is.
Ha kellemetlen szagokat érzünk, túl sok a zöld alapanyag, tegyünk hozzá barna hulladékot. Ha száraz a halom, locsoljuk meg, dúsítsuk fel nedvdús hozzávalókkal, zöld hulladékkal.. Ha muslincák lepik el, akkor is keverjük össze és tegyünk bele leveleket és füvet.

Fotó:
sxc.hu