Menü

Vigyázat, őszinteség!

Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. Igaz ez a párkapcsolatokra is, ne várjuk a másik féltől, hogy gondolatolvasó legyen!

Sok párkapcsolati problémát megoldana, ha nyíltan tudnánk beszélni érzéseinkről, vágyainkról. A nyíltság nagyon fontos, nem csak általánosságban, de az egymás iránti érzésekről és a szexualitás terén is.

Főleg a kapcsolat elején fontos, amikor még ismerkedik a két ember. Persze nehéz őszintének és nyíltnak lenni egy viszonylag ismeretlen emberrel, honnan tudhatjuk például, hogy nem csak átverni akar minket, akkor pedig a nagyon rosszindulatú személyek akár még ellenünk is fordíthatják vagy kibeszélhetik másoknak.

Nyilván azt is mérlegelni kell, kiben bízunk meg, kinek adjuk ki magunkat. Viszont ha már tisztáztuk a másik féllel a kapcsolat komolyságát, onnantól kezdve érdemes nyíltan megmondani, mit szeretnék, mire vágyunk, így sok kellemetlenségtől és vitától is megszabadítjuk magunkat. Annál pedig kevesebb felemelőbb és felszabadítóbb érzés van, mikor gátlások nélkül, egymást teljesen ismerve és örömet okozva lehetünk együtt párunkkal.

Fotó:
sxc.hu

A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?

Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.

A mindfulness ereje a mindennapokban

Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.

A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele

A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.

„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában

A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.

A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény

Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.