Menü

Hozzátáplálás lépésről-lépésre I.

  • Dátum: 2013.02.20., 14:48

Gyermekünket az első időben vagy anyatejjel, vagy tápszerrel tápláljuk. Négy-hat hónapos korban azonban elérkezik az az idő, amikor meg kell ismertetnünk a szilárd táplálékkal is.

A szakértők azt mondják, a tápszeres babáknál négy, az anyatejeseknél hat hónapos korban kezdjük meg a hozzátáplálást. Az elválasztás első lépése, hogy babánkat megismertessük különböző gyümölcslevekkel, gyümölcsökkel, majd zöldségekkel. Egyszerre egy táplálást váltsunk ki, célszerű a déli etetéssel kezdeni a sort, de ez nem kötelező, erről mindenki a saját belátása szerint dönthet, a gyermek napi ritmusához igazodva. Egy táplálás teljes kiváltása nagyjából három-négy hét alatt történik meg, addig a többi etetésen nem szabad változtatni.

A gyümölcsöket legcélszerűbb előbb gyümölcslé, vagy pép formájában adni.  Amennyiben a hozzátáplálás első hetei a téli hónapokra esnek, nincs elég gyümölcs, akkor érdemes fagyasztottat beszerezni, vagy babakonzervet vásárolni. Kezdetben a vastagabb héjú, hámozható gyümölcsökkel kínáljuk a csecsemőt, legjobb az alma, a körte, az őszibarack, a sárgabarack, aztán hét-nyolc hónapos kor körül jöhet a meggy, a sárgadinnye, a cseresznye, a szilva. Az epret, málnát, szedret és az egyéb bogyós gyümölcsöket mindenképpen kerüljük legalább egy éves korig, miután ezek allergizáló gyümölcsök.

A déli gyümölcsök közül a banánt már az első időkben adhatjuk, azonban arra figyeljünk, hogy hetente mindössze két alkalommal kerüljön a tányérba, mert székletfogó hatású. A citrusfélék közül a narancs, vagy a mandarin nyolc hónapos, már rágni tudó, fogas babáknak ajánlott, de lehetőség szerint ne túl sokat adjunk ezekből se, mert az allergiás hajlamot növelhetik.

Fontos tudni, hogy tilos a gyümölcspépet megcukrozni, és méz , vagy méhpempő sem kerülhet bele.

A legújabb kutatások szerint a glutént mielőbb be kell vezetni a csecsemő étrendjébe. Erre azért van szükség, hogy minél kisebb legyen az esélye a lisztérzékenység, az allergia, vagy a cukorbetegség kialakulásának. Az első időszakban tehát napi fél, vagy két naponta egy háztartási kekszet reszeljünk bele a gyümölcspépbe, vagy tegyük bele anyatejbe, esetleg készítsük el forralt, lehűtött vízzel. A háztartási kekszen kívül babpiskótát is használhatunk, de csakis azt a fajtát, amelyiknek nem cukrozott a teteje.
A gyümölcsös, kekszes pép elkészítés igen egyszerű. Mossuk meg és hámozzuk meg a gyümölcsöt, vágjuk gerezdekre és  egyet-, vagy kettőt a reszelő legkisebb lyukán reszeljünk le. Ugyanígy tegyünk a keksszel is. Ha a baba igényei azt kívánják, a gyümölcsös kekszbe tegyünk néhány kanál anyatejet, ezzel hígítsuk és tegyük ízletesebbé az első szilárd étket.

A szakértők azt ajánlják, legalább a csemete egy éves koráig kerüljük a tehén, vagy kecsketejet. Persze hét-nyolc hónapos kora körül már adhatunk neki tejterméket, de az ne tej legyen. A tej ugyanis szintén fokozza az allergia kialakulásának lehetőségét. Ezért a gyümölcspépbe se használjuk hígító anyagként.

Fotó: sxc.hu

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.