Hozzátáplálás lépésről-lépésre I.
- Dátum: 2013.02.20., 14:48
Gyermekünket az első időben vagy anyatejjel, vagy tápszerrel tápláljuk. Négy-hat hónapos korban azonban elérkezik az az idő, amikor meg kell ismertetnünk a szilárd táplálékkal is.
A szakértők azt mondják, a tápszeres babáknál négy, az anyatejeseknél hat hónapos korban kezdjük meg a hozzátáplálást. Az elválasztás első lépése, hogy babánkat megismertessük különböző gyümölcslevekkel, gyümölcsökkel, majd zöldségekkel. Egyszerre egy táplálást váltsunk ki, célszerű a déli etetéssel kezdeni a sort, de ez nem kötelező, erről mindenki a saját belátása szerint dönthet, a gyermek napi ritmusához igazodva. Egy táplálás teljes kiváltása nagyjából három-négy hét alatt történik meg, addig a többi etetésen nem szabad változtatni.

A gyümölcsöket legcélszerűbb előbb gyümölcslé, vagy pép formájában adni. Amennyiben a hozzátáplálás első hetei a téli hónapokra esnek, nincs elég gyümölcs, akkor érdemes fagyasztottat beszerezni, vagy babakonzervet vásárolni. Kezdetben a vastagabb héjú, hámozható gyümölcsökkel kínáljuk a csecsemőt, legjobb az alma, a körte, az őszibarack, a sárgabarack, aztán hét-nyolc hónapos kor körül jöhet a meggy, a sárgadinnye, a cseresznye, a szilva. Az epret, málnát, szedret és az egyéb bogyós gyümölcsöket mindenképpen kerüljük legalább egy éves korig, miután ezek allergizáló gyümölcsök.
A déli gyümölcsök közül a banánt már az első időkben adhatjuk, azonban arra figyeljünk, hogy hetente mindössze két alkalommal kerüljön a tányérba, mert székletfogó hatású. A citrusfélék közül a narancs, vagy a mandarin nyolc hónapos, már rágni tudó, fogas babáknak ajánlott, de lehetőség szerint ne túl sokat adjunk ezekből se, mert az allergiás hajlamot növelhetik.
Fontos tudni, hogy tilos a gyümölcspépet megcukrozni, és méz , vagy méhpempő sem kerülhet bele.
A legújabb kutatások szerint a glutént mielőbb be kell vezetni a csecsemő étrendjébe. Erre azért van szükség, hogy minél kisebb legyen az esélye a lisztérzékenység, az allergia, vagy a cukorbetegség kialakulásának. Az első időszakban tehát napi fél, vagy két naponta egy háztartási kekszet reszeljünk bele a gyümölcspépbe, vagy tegyük bele anyatejbe, esetleg készítsük el forralt, lehűtött vízzel. A háztartási kekszen kívül babpiskótát is használhatunk, de csakis azt a fajtát, amelyiknek nem cukrozott a teteje.
A gyümölcsös, kekszes pép elkészítés igen egyszerű. Mossuk meg és hámozzuk meg a gyümölcsöt, vágjuk gerezdekre és egyet-, vagy kettőt a reszelő legkisebb lyukán reszeljünk le. Ugyanígy tegyünk a keksszel is. Ha a baba igényei azt kívánják, a gyümölcsös kekszbe tegyünk néhány kanál anyatejet, ezzel hígítsuk és tegyük ízletesebbé az első szilárd étket.
A szakértők azt ajánlják, legalább a csemete egy éves koráig kerüljük a tehén, vagy kecsketejet. Persze hét-nyolc hónapos kora körül már adhatunk neki tejterméket, de az ne tej legyen. A tej ugyanis szintén fokozza az allergia kialakulásának lehetőségét. Ezért a gyümölcspépbe se használjuk hígító anyagként.
Fotó: sxc.hu
A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat
Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?