Menü

Az egészség is pénzkérdés

  • Dátum: 2013.02.17., 17:59

A lakosság egyharmadát jelentő magasabb jövedelmű csoportokban elsősorban a megelőzés és az egészségmegőrzés az egészségügyi kiadások fő célja, a kétharmadot kitevő alacsonyabb jövedelműek viszont főként a betegségek kezelésére és a betegségek melletti egészség-fenntartásra költenek a Gfk Hungária Egészséggazdasági Monitorának felmérése szerint. (A cég adatainak forrása országos reprezentatív lakossági felmérés, amely 2000 ember megkérdezésével 2012 júniusában zajlott.)

Akinek tehát engedi a pénztárcája, az már a betegségek elkerülésére és a megelőzésére is költ, míg a kevésbé tehetőseknek marad a tűzoltás, azaz már csak a betegség kezelésére tudnak, pontosabban kényszerülnek pénzt fordítani.

A piackutató intézet közlése szerint az egészségük megőrzésében aktívabb csoportban az összes egészségcélú költések 15 százalékát teszik ki az orvosi és gyógyszerköltségek, míg ez az arány 36 százalék az elsősorban betegség miatt költők körében.

Tudjuk, hogy mi árt, mégsem teszünk ellenük

A magyar lakosság egészségtudatosságán még van mit javítani. A vizsgálat ugyanis azt is megállapította, hogy az emberek nagy része tisztában van az egészségét veszélyeztető fő tényezőkkel, de életmódján a gyakorlatban kevéssé változtat.

Ezt bizonyítja az is, hogy a lakosság 84 százaléka pontosan tudja, hogy a dohányzás komoly kockázati tényező, mégis csupán 61 százalék nem dohányzik és kerüli a dohányfüstös helyeket.

Azzal a megkérdezettek 82 százaléka van tisztában, hogy az elhízás és a túlsúly veszélyezteti az egészséget, 79 százalék pedig fontos rizikófaktornak tartja a testmozgás hiányát, mégis csupán feleannyian (41 %) mozognak rendszeresen.

Valamivel jobb az arány a magas vérnyomás esetében. Ezt a válaszadók 84 százalék tartja kiemelkedően veszélyeztető tényezőnek, rendszeresen megméretni viszont csak 49 százalék szokta.

Természetes gyógymódok használata

A lakosság 15 százaléka, vagyis majd’ minden hetedik ember alkalmaz egészsége megőrzése érdekében, azaz prevenciós céllal alternatív vagy természetes gyógymódokat. A gyógyulási céllal alkalmazott és alternatív kezeléseket is figyelembe véve azonban 32 százalék részesít előnyben az alternatív terápiát.

Gyógyteát 44 százalék vásárolt az elmúlt 12 hónapban, gyógycseppeket 15 százalék, homeopátiás készítményeket pedig 9 százalék.

Fotó: sxc.hu

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.