Az egészség is pénzkérdés
- Dátum: 2013.02.17., 17:59
A lakosság egyharmadát jelentő magasabb jövedelmű csoportokban elsősorban a megelőzés és az egészségmegőrzés az egészségügyi kiadások fő célja, a kétharmadot kitevő alacsonyabb jövedelműek viszont főként a betegségek kezelésére és a betegségek melletti egészség-fenntartásra költenek a Gfk Hungária Egészséggazdasági Monitorának felmérése szerint. (A cég adatainak forrása országos reprezentatív lakossági felmérés, amely 2000 ember megkérdezésével 2012 júniusában zajlott.)
Akinek tehát engedi a pénztárcája, az már a betegségek elkerülésére és a megelőzésére is költ, míg a kevésbé tehetőseknek marad a tűzoltás, azaz már csak a betegség kezelésére tudnak, pontosabban kényszerülnek pénzt fordítani.
A piackutató intézet közlése szerint az egészségük megőrzésében aktívabb csoportban az összes egészségcélú költések 15 százalékát teszik ki az orvosi és gyógyszerköltségek, míg ez az arány 36 százalék az elsősorban betegség miatt költők körében.
Tudjuk, hogy mi árt, mégsem teszünk ellenük
A magyar lakosság egészségtudatosságán még van mit javítani. A vizsgálat ugyanis azt is megállapította, hogy az emberek nagy része tisztában van az egészségét veszélyeztető fő tényezőkkel, de életmódján a gyakorlatban kevéssé változtat.
Ezt bizonyítja az is, hogy a lakosság 84 százaléka pontosan tudja, hogy a dohányzás komoly kockázati tényező, mégis csupán 61 százalék nem dohányzik és kerüli a dohányfüstös helyeket.
Azzal a megkérdezettek 82 százaléka van tisztában, hogy az elhízás és a túlsúly veszélyezteti az egészséget, 79 százalék pedig fontos rizikófaktornak tartja a testmozgás hiányát, mégis csupán feleannyian (41 %) mozognak rendszeresen.
Valamivel jobb az arány a magas vérnyomás esetében. Ezt a válaszadók 84 százalék tartja kiemelkedően veszélyeztető tényezőnek, rendszeresen megméretni viszont csak 49 százalék szokta.
Természetes gyógymódok használata
A lakosság 15 százaléka, vagyis majd’ minden hetedik ember alkalmaz egészsége megőrzése érdekében, azaz prevenciós céllal alternatív vagy természetes gyógymódokat. A gyógyulási céllal alkalmazott és alternatív kezeléseket is figyelembe véve azonban 32 százalék részesít előnyben az alternatív terápiát.
Gyógyteát 44 százalék vásárolt az elmúlt 12 hónapban, gyógycseppeket 15 százalék, homeopátiás készítményeket pedig 9 százalék.
Fotó: sxc.hu
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?