1100 növényfajt őriznek a génbankban
- Dátum: 2013.02.17., 19:20
Olyan fajokat is fenntartanak a génbankban, melyek a nemzeti fajtajegyzéken már nem szerepelnek, de kiskertekben, családi gazdaságokban nagyon jól hasznosíthatók, hiszen a hazai körülményekhez már alkalmazkodtak.
A génmegőrzés nemzeti ügy, a Növényi Diverzitás Központban (Nödik) található növényfajták pedig nemzeti kincsek - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tápiószelei intézetben tartott sajtótájékoztatón pénteken.
A miniszter hozzátette: az intézetben folyó munka az ország függetlensége szempontjából is jelentős, hiszen ez a GMO-mentes nemesítés háttérbázisa. A génbankhálózat fejlesztése és a diverzitásközpontban tárolt növényfajták megőrzése a nemzeti vidékstratégiában is kiemelt feladat. Ezeknek a fajtáknak a megőrzése nemzetbiztonsági kérdés, egyben felelősség a jövő generációi iránt - mondta a miniszter. A folyamatosan gyarapodó tápiószelei génbank Európában az ötödik, a világon a tizenharmadik legnagyobb. Ez a gyűjtőmunka lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság a jövőben is számítson a fontos növényfajtákra - hangsúlyozta a miniszter.

Egy FAO becslés szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták 75 százaléka elveszett, de Magyarország kivétel, mert megvannak a saját fajtái – mutatott rá Fazekas Sándor.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az intézetben folyó munkával kapcsolatban hangsúlyozta az élelmiszer-biztonsági szempontot: "Nem mindegy, hogy a megfelelő minőségű és mennyiségű szaporító anyagot elő tudjuk-e állítani hazánkban vagy kiszolgáltatottak vagyunk". Arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézet együttműködik más magyarországi intézményekkel a hazai fehérjetakarmány kiváltásában. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország aláírta a Duna térség GMO-mentes szója termesztését célzó egyezményét, amely szerint az aláíró nyolc ország közösen tevékenykedik a tudományos kutatás és a termelés területén, hogy csökkentse az importfüggőséget. Czerván György kitért arra is, hogy a támogatások egy jelentős része a zöldítéssel lesz kapcsolatos, ennek egyik legfontosabb pontja a biológiai sokszínűség kiteljesítése, a minisztérium pedig minden segítséget megad a Nödikben folyó munkához.
Baktay Borbála igazgató a jelenlegi formájában 2010 óta működő központról szólva kiemelte: az intézetben 94 ezer tételt tárolnak, 1100 növényfajt őriztek meg. Az állomány elsősorban gyűjtésekből, illetve nemzetközi génbankokkal történt magcserékből származik, és legfőbb feladatuk a génbanki megőrzés. Így maradhatnak fenn például olyan növények is, amelyek a nemzeti fajtajegyzéken már nem szerepelnek, a termesztésből kiszorultak. A fenntartásuk azért fontos, mert a kiskertekben, családi gazdaságokban nagyon jól hasznosíthatók, hiszen a hazai körülményekhez már alkalmazkodtak - mondta.
A Nödik vezetője hozzátette: a génbank elsősorban szántóföldi és zöldségnövények megőrzésével foglalkozik, de 2010 óta a Pannon Magbank projekt keretében a vadon élő növényfajok magvait is tárolják, és ezzel az intézet a teljes hazai növényi génmegőrzést lefedi.
Forrás: MTI, VM
Fotó: sxc.hu
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.