Menü

1100 növényfajt őriznek a génbankban

  • Dátum: 2013.02.17., 19:20

Olyan fajokat is fenntartanak a génbankban, melyek a nemzeti fajtajegyzéken már nem szerepelnek, de kiskertekben, családi gazdaságokban nagyon jól hasznosíthatók, hiszen a hazai körülményekhez már alkalmazkodtak.

A génmegőrzés nemzeti ügy, a Növényi Diverzitás Központban (Nödik) található növényfajták pedig nemzeti kincsek - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tápiószelei intézetben tartott sajtótájékoztatón pénteken.
A miniszter hozzátette: az intézetben folyó munka az ország függetlensége szempontjából is jelentős, hiszen ez a GMO-mentes nemesítés háttérbázisa. A génbankhálózat fejlesztése és a diverzitásközpontban tárolt növényfajták megőrzése a nemzeti vidékstratégiában is kiemelt feladat. Ezeknek a fajtáknak a megőrzése nemzetbiztonsági kérdés, egyben felelősség a jövő generációi iránt - mondta a miniszter. A folyamatosan gyarapodó tápiószelei génbank Európában az ötödik, a világon a tizenharmadik legnagyobb. Ez a gyűjtőmunka lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság a jövőben is számítson a fontos növényfajtákra - hangsúlyozta a miniszter.

Egy FAO becslés szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták 75 százaléka elveszett, de Magyarország kivétel, mert megvannak a saját fajtái – mutatott rá Fazekas Sándor.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az intézetben folyó munkával kapcsolatban hangsúlyozta az élelmiszer-biztonsági szempontot: "Nem mindegy, hogy a megfelelő minőségű és mennyiségű szaporító anyagot elő tudjuk-e állítani hazánkban vagy kiszolgáltatottak vagyunk". Arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézet együttműködik más magyarországi intézményekkel a hazai fehérjetakarmány kiváltásában. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország aláírta a Duna térség GMO-mentes szója termesztését célzó egyezményét, amely szerint az aláíró nyolc ország közösen tevékenykedik a tudományos kutatás és a termelés területén, hogy csökkentse az importfüggőséget. Czerván György kitért arra is, hogy a támogatások egy jelentős része a zöldítéssel lesz kapcsolatos, ennek egyik legfontosabb pontja a biológiai sokszínűség kiteljesítése, a minisztérium pedig minden segítséget megad a Nödikben folyó munkához.

Baktay Borbála igazgató a jelenlegi formájában 2010 óta működő központról szólva kiemelte: az intézetben 94 ezer tételt tárolnak, 1100 növényfajt őriztek meg. Az állomány elsősorban gyűjtésekből, illetve nemzetközi génbankokkal történt magcserékből származik, és legfőbb feladatuk a génbanki megőrzés. Így maradhatnak fenn például olyan növények is, amelyek a nemzeti fajtajegyzéken már nem szerepelnek, a termesztésből kiszorultak. A fenntartásuk azért fontos, mert a kiskertekben, családi gazdaságokban nagyon jól hasznosíthatók, hiszen a hazai körülményekhez már alkalmazkodtak - mondta.

A Nödik vezetője hozzátette: a génbank elsősorban szántóföldi és zöldségnövények megőrzésével foglalkozik, de 2010 óta a Pannon Magbank projekt keretében a vadon élő növényfajok magvait is tárolják, és ezzel az intézet a teljes hazai növényi génmegőrzést lefedi.

Forrás: MTI, VM
Fotó: sxc.hu

Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás

Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?

A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt

Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?

A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?