Vanília: Értékes és finom
- Dátum: 2013.02.05., 18:30
Az alvászavartól kezdve az emésztési problémán át sok minden kezelésére használják az egészségügyben, sőt olyan komoly betegségek esetében is segítség lehet, mint a rák, vagy az Alzheimer-kór. A legtöbben mégis a fagyiból ismerjük.
A vanília egy igazi történelmi növény, amely Amerikából indulva hódította meg a világot. Illetve fordítva is mondhatjuk: a világ hódította meg a vaníliát, azonban ez nem ment egyik napról másikra.
Az aztékok már fogyasztották, és természetesen a hódítókat is azonnal elvarázsolta a különleges aroma és illatvilág, ám az európaiak először csak elrabolni tudták a növényt, évszázadok kellettek ahhoz, hogy ténylegesen magukénak mondhassák azt. A vanília toktermését spanyolok szállították először haza, és Európa viszonylag gyorsan megismerkedett az újdonsággal, amely elterjedt Franciaország és Anglia előkelőségeinek körében. Hiába azonban a népszerűség, a vanília csak Közép- és Dél-Amerikában hozott termést, másutt hiába próbálkoztak vele. Meghódítására egészen a 19. század közepéig kellett várni.
Akkor jöttek rá ugyanis arra, hogy nem eredeti élőhelyén a növényt kézzel kell beporozni. Ettől a felfedezéstől kezdve indult igazi hódító útjára a vanília, amelynek páratlan tulajdonságait hihetetlenül sok területen használják fel. Említettük az egészségügyet, amelyben a kemoterápiás kezelésen átesetteknél étvágyjavításra, az Alzheimer-kórosoknál pedig a szaglás változásának feltérképezésére hívják segítségül. Ezek mellett számos kisebb problémát is orvosolnak vele.

A vanília legnagyobb haszonélvezője az élelmiszeripar: jégkrémeket, fagylaltokat már nagyon régóta ízesítenek vele, és sok más egyéb termékben is előfordul, például üdítőben, édességekben, mártásokban és gyümölcsökben is találkozhatunk vele.
Kevesen tudják, hogy a vanília az egyik legdrágább növény a világon, hiszen a vaníliarúd létrehozása rendkívül idő és munkaigényes feladat. Persze ott van nekünk a mesterséges vanília is, amely már több mint száz éve létezik. Az eredeti tulajdonságait természetesen meg sem közelíti, mégis a világ vaníliafogyasztásának döntő többségét (több mint kilencven százalékát) adja.
Fotó: sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?