Menü

Fesztiválszezon introvertáltként – így élvezheted te is!

A nyár sokak számára egyet jelent a fesztiválra járással, bulizással, és más közös szabadtéri élménnyel, amelyet barátokkal és idegenekkel egyaránt lehet közösen csinálni. Ilyenkor a csapból is az folyik, hogy ezek az eseményeket semmiképp nem érdemes kihagyni, akár FOMO-t (az angol megfelelője annak, hogy félünk kihagyni egy eseményt, mert egyszeri és megismételhetetlen) okozhat sokakban, főként fiatalok esetében.

Vannak azonban olyanok, akik számára ezek az emberektől hemzsegő programok nem szórakozást és felszabadultságot, hanem inkább kimerültséget és szorongást jelentenek. Az introvertált emberek számára a hatalmas tömeg, a folyamatos zajok, a sorban állások és a rengeteg interakció inkább nyomasztó, mint feltöltő, ezáltal ők úgy érezhetik, hogy kimaradnak valamiből, ha nem élvezik úgy ezeket az eseményeket, mint extrovertált társaik.

Introvertáltnak lenni azonban nem azt jelenti, hogy valaki ne szeretné a zenét, a társaságot vagy a közös kikapcsolódást. Sokkal inkább arról van szó, hogy az ilyen beállítottságú emberek másképp kapcsolódnak ki, és nem a folyamatos közösségi élményekből merítenek energiát. Számukra a nyugalom, a csend, az egyéni tevékenységek, vagy esetleg a kis zártkörű, bensőséges események azok, amelyek jó érzéssel töltik el őket.

Egy fesztivál ennek épp az ellentéte, hiszen egyszerre rengeteg inger ér bennünket, kevés a lehetőség az elvonulásra, és gyakran az az érzés kíséri az embert, hogy minden percet ki kell használni, nehogy lemaradjon valamiről. Ez a fajta nyomás és túlterheltség sok introvertáltat hamar kimerít, még akkor is, ha egyébként szeretik a zenét és a közösségi programokat.

Azonban nem kell lemondani sem a fesztiválokról azoknak, akik nem extrovertáltak, a megoldás itt is abban rejlik, hogy megfelelően ismerjük magunkat és a saját határainkat. Fontos, hogy magunknak és a barátainknak is kommunikáljuk le, hogy számunkra nem ugyanaz az igény, mint extrovertált ismerőseink számára. Ha több napot töltünk az adott helyen, és még sátrazunk is, érdemes lehet egy olyan nyugodt és csendes helyet találni, ahol napközben feltöltődhetünk, és akár egyedül időt tölthetünk.

Nem kötelező a hajnalig tartó bulizás sem, ahogy az sem, hogy minden előadót végig hallgassunk, aki fellép. Sokkal fontosabb, hogy azokból a programokból válogassunk, amelyek valóban örömet adnak, és amelyek miatt tényleg érdemes ott lenni. Egy kisebb, de komfortos társaság segíthet ebben, esetleg pont olyan hasonszőrűek, mint mi magunk. Rengeteg kisebb fesztivál is van, így nem muszáj azok közül válogatnunk, ahol törvényszerűen sokan lesznek, teljes értékű betekintést nyerhetünk a fesztiválok világába egy családiasabb hangulatú, kisebb helyszínen is.

A legfontosabb mégis az, hogy hallgassunk a saját testünk és lelkünk jelzéseire. Ha úgy érezzük, hogy túl sok, bátran mondjunk nemet egy-egy programra. Nem kell bűntudatot éreznünk amiatt, hogy nem vagyunk ott mindenhol, hiszen az élmény így sem veszít az értékéből. A fesztiválozás introvertáltként is lehet örömteli és felejthetetlen, ha megtanuljuk úgy alakítani, hogy közben ne veszítsük el a lelki egyensúlyt. Nem attól lesz teljes egy élmény, hogy minden percét másokkal együtt, tömegben töltjük, hanem attól, hogy a saját igényeinkhez igazítva éljük meg.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.