Milyen gyümölcsöt együnk télen?
- Dátum: 2013.02.01., 11:24
Hazánkban nincs olyan gyümölcs, amely a téli időszakban terem, így a vitaminokban gazdag déli gyümölcsök fogyasztása ajánlott!
A déligyümölcsök, különös tekintettel a citrusfélék antioxdinánsokban, vitaminokban gazdagok. A mandarin és a grapefruit napi fogyasztásával fedezhetjük a napi C-vitamin szükségletünket, mindemellett nagy mennyiségű rostot is tartalmaz.
A C-vitamin szervezetünk megfelelő működésének elengedhetetlen vitaminja, nemcsak természetes fertőtlenítő hatású, hanem elpusztítja a megfázást okozó baktériumokat is.
Az egyik legnagyobb C-vitamin forrás a kivi, amely kétszer annyit tartalmaz, mint a narancs. A gyomorral szemben is kíméletesebb, valamint mindennapi fogyasztása a rák kialakulásának esélyét is csökkenti.
A másik legkedveltebb déligyümölcs a banán, amely B6 vitaminban gazdag, valamint rengeteg káliumot tartalmaz, amely segít fokozni az agyi működést, így a téli vizsgaidőszak alkalmával nagy hasznát vehetjük, ha nehezünkre esik a tanulás.
A különlegesebb déli gyümölcsök közül a mangó valamint az avokádó fogyasztásával is hozzájárulhatunk a vitaminok pótlására. A mangó azon ritka gyümölcsök közé tartozik, amely A-vitamint tartalmaz, és ez a szemünkre, látásunkra van jó hatással. Szürkületben sokat tesz a látásunk javítására, ha autózás közben mangót vagy mangót tartalmazó gyümölcslevet fogyasztunk.
Az avokádó nagy mennyiségben E-vitamint tartalmaz, amely segít a teljesítőképesség növelésében valamint az ideg- és agysejteket működését fokozza. Az avokádó szendvicskrémként fogyasztva egy szelet pirítóssal nagyszerű és laktató vacsora.
Ha már a „téli gyümölcsöknél” tartunk, feltétlenül meg kell említenünk az aszalt gyümölcsöket, amelyek közül a füge egy igazi vitamin bomba. 11 vitamint valamint olyan bio anyagokat tartalmaz, amelyek az agyra vannak jótékony hatással. Fogyasztása segít a téli depresszió leküzdésében és a fogyókúrázok is fogyaszthatják, mert 10 dkg füge csak 60 kalóriát tartalmaz.
Az aszalt gyümölcsökön kívül nemcsak a téli időszakban különösen fontos a csonthéjas gyümölcsök fogyasztása. A csonthéjasok, a dió, mogyoró, mandula B-vitamint tartalmaz, amely az idegek erősítését segíti.
Igazi vitaminbombát készíthetünk, ha a fent felsorolt valamennyi gyümölcsből salátát készítünk, amely a téli időszak igazi csemegéje lehet. Az édesség utáni vágy is elmúlik és jóval kevesebb kalóriát tartalmaz, mint egy szelet habos torta.
Fotó: sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?