Rendhagyó divatgála
- Dátum: 2013.01.30., 14:11
Profi modellek helyett mellrákból felgyógyult hölgyek léptek a kifutóra azon a rendhagyó divatgálán, amelyet az Apolka című ismeretterjesztő dokumentumfilm díszbemutatóján tartottak. A film maga is a mellrák témáját öleli fel, Moór Marianna főszereplésével, aki ugyancsak átesett egy ilyen műtéten és azon szerencsések közé tartozik, aki gyógyultnak mondhatja magát.
Min mennek keresztül azok a nők, akiknek emlőrák miatt részben vagy egészében el kell távolítaniuk a mellüket? Hogyan élik meg mindezt a családtagok, elsősorban a férj vagy az élettárs? Hogyan hat egy ilyen műtét a pár szexuális életére? Elég erős tud-e lenni két ember között az érzelmi kötelék, hogy mindezek után is együtt maradjanak? Erről szól az Apolka című film, amely olyan módon közelíti meg az emlőrák témáját, ahogy ezt eddig kevesen tették. A díszbemutatót a mögöttünk hagyott hétvégén tartották egy különleges divatgálával egybekötve.
Ezen a gálán tizenhat magyar divattervező ruháit mutatták be, azonban nem profi modellek, hanem a mellrákból felgyógyult hölgyek viselték az estélyiket. Tizenhat gyönyörű, az emlőrákkal győztes harcot vívó hölgy mutatott be szebbnél szebb fehérnemű és estélyi ruhakölteményt a Hotel Corinthia báltermében vasárnap este. A hölgyek öltözetét az ország tizenhat legsikeresebb stílistja álmodta meg, többek között : Herczeg Zoli, Sellei Gabi, Léber Barbara, Benes Anita,Nagy Orsi, Héjja János, Tóth Bori, vagy Makány Márta.
Emlőrák-megelőzés: tudatosabbá vált-e a társadalom az utóbbi években?
„Lényeges változás nincs, a megelőzés terén még nagyon sok tennivaló lenne. Az onkológiai terápiák hatékonyságában viszont jelentős javulás történt. Ez a magyarázata annak, hogy a magyarországi rákhalálozás az emlőrák esetében, nemzetközi összevetésben egészen elfogadható helyen áll. Egészen pontosan az európai középmezőnyben foglalunk helyet, szemben néhány más ráktípussal, ahol rosszabb a helyzet” – mondta Kásler Miklós professzor, az Apolka című film szakmai tanácsadója, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.
Az emlőrák megelőzésének egyetlen valóban hatékony módja a mammográfiás szűrés, a vizsgálaton való részvételi arány azonban csak mintegy 40 százalék körüli a 45-65 éves nők körében. „A részvételi arány növelésére egyetlen lehetőségünk van csak, ez pedig hogy minden nővel megértessük, mennyire fontos ez. Minden adódó lehetőséget ki kell használni az ismeretterjesztésre, és főleg azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a legtöbb emberhez lehet eljuttatni egy-egy fontos üzenetet. Ezért szerencsés, hogy az Apolka az M1-en lesz bemutatva, hiszen az internet mellett a legtöbben a tévéből tájékozódnak. A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy a kisebb vidéki városokban, illetve a falvakban magasabb a mammográfiás szűrések részvételi aránya, mint a nagyvárosokban. Ez főként azokra
településekre igaz, ahol a polgármesterek, az orvosok, a gyógyszerészek, illetve a lelkipásztorok is népszerűsítik a szűréseket, és beszélgetnek a hölgyekkel az emlőrák megelőzésének fontosságáról” – mondta Kásler professzor, aki természetesen örömmel vállalta, hogy a film onkológus tanácsadója legyen.
„A forgatókönyv alapján egy nagyon érdekes történetről van szó. Mivel minden lehetőséget próbálok megragadni, hogy felhívjam a figyelmet a rákmegelőzés fontosságára, így ennek a felkérésnek is szívesen tettem eleget” – mondta Prof. Dr. Kásler Miklós.

Balra a film női főszereplője, Moór Marianna
A film története
Apolka egy hatvanas évei elején járó nő. Negyven éves házassága volt és van férjével, Gáborral, akivel hol külön élnek, hol együtt. Lánya és veje egy házban élnek vele, és megszokták, hogy Apolka néha eltűnik hosszabb időre, dolgozik, csavarog a világban. Egy nagytakarítás alkalmával azonban Apolka könyvespolcáról a földre hull egy onkológiai értesítő: "Az Ön szervezetében rákos daganatot találtunk. Kérem, fáradjon be az eltávolító műtét és a kezelés részleteinek egyeztetése végett!" Innen indul a történet: egy nem szokványos élethelyzet, amit meg kell oldani.
A filmben nagy hangsúlyt kap a család ábrázolása, a generációk együttélése, és az, hogy a betegség megjelenése milyen változásokat okoz az életükben. És ami az alkotás egyik központi problémája: a szexualitás és az emlőrák viszonya, a daganat és a mell eltávolítása utáni szexuális élet, az új helyzet elfogadása a partner részéről. Mindehhez remek színészeket sikerült megnyerni: Moór Marianna a főszereplő, férjét Koncz Gábor alakítja. A filmbeli Apolka lánya Tóth Auguszta, férje Lux Ádám.
Fotó: daganatok.hu
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?