Menü

A hosszú élet titka: egy apró görög sziget

A görög Ikaría szigetének lakói átlagosan tíz évvel tovább élnek, mint a többi nyugat-európai ember - mutat rá az Athéni Egyetem szakembereinek tanulmánya, amely részletesen elemzi a szigetlakók hosszú életének titkát.

Az apró sziget 65 évnél idősebb lakóinak bevonásával készült vizsgálat szerint a helyiek átlagosan egy évtizeddel tovább élnek, mint az európaiak többsége, és emellett életük végén is remek egészségügyi állapotnak örvendenek. A szakemberek szerint a szigetlakók életmódjának több pontja is meghatározó szerepet játszik hosszú élettartamukban - adta hírül a BBC News.

Ikaría lakói még a hagyományos mediterrán étrendhez viszonyítva is sok halat, valamint zöldséget esznek, és viszonylag kevés húst fogyasztanak. A kilencven évnél idősebb szigetlakók esetében tízből hatan még mindig nagyon aktívak fizikailag, míg Európa többi részén ez az arány 20 százalék. A helyiek olívaolajban készítik az ételek többségét és a hegyoldalakról gyűjtött vadon termő zöldségeket, illetve gyógyfüveket táplálkozási és gyógyászati célokra használják.

Az idősebbek kedvelt napi itala az egyebek között szárított zsályából, kakukkfűből, mentából és kamillából főzött tea, amelyet helyi mézzel édesítenek. Ikarián viszonylag alacsony a dohányzók aránya, bevett szokásnak számít a délutáni szunyókálás, a helyiek életritmusa kellemesen lassú, az emberek szoros kapcsolatot ápolnak a családjukkal, barátaikkal és mérsékelt mennyiségű bort fogyasztanak. A kiterjedt család fontos társadalmi szerepet biztosít az időseknek, akiknél a depresszió és az időskori elbutulás aránya is alacsony.

Az Athéni Egyetem kardiológusaként dolgozó Krisztina Krüszohou szerint a szigetlakók ugyanazoktól a betegségektől - egyebek között ráktól, illetve szív- és érrendszeri betegségektől - szenvednek, mint a világ bármely más részén élő emberek, ám náluk csupán életük későbbi szakaszában jelentkeznek a problémák. "Ezeket a betegségeket nem lehet elkerülni, de az itteniek évekig képesek megőrizni ugyanazt az életminőséget" - húzta alá a szakember. Mint hozzátette: a kardiovaszkuláris betegségek nagyjából 55 és 60 éves kor között jelentkeznek, ám az Ikarián élőknek csupán tíz évvel később kell számolniuk a tünetekkel.

Az egyetem a jövőben geológiai tanulmányokat fog végezni annak kiderítése érdekében, hogy a térségben tapasztalható természetes radioaktivitás vajon hatással van-e a rákos megbetegedésekre. Ikariát a közelmúltban az úgynevezett "kék zónák" közé sorolták. Ezen területek - például a japán Okinava, az olaszországi Szardínia és a kaliforniai Loma Linda - lakói az átlagosnál tovább élnek.

Forrás, fotó: bbc.co.uk

Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás

Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?

A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt

Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?

A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?