Menü

Ide veled erőspaprika!

Az erőspaprika égeti zsírt, csökkenti a fájdalmat, gátolja a fertőzést, sőt a rákos sejtek elpusztításában is segítséget nyújthat.

A paprika Szent-Györgyi Albert munkássága révén tett szert világhírnévre, a C-vitamin tartalmának felfedezése Nobel-díjat jelentett a magyar kutató számára. A paprika termesztése azonban több ezer éves hagyományokra nyúlik vissza. Őshazája Mexikó, de számos nép konyájában és gyógyszertárában is megtalálható évszázadok óta.

A fogyókúrázók körében nagy népszerűségnek örvend az erőspaprika, mivel növeli a testünk hőmérsékletét, serkenti az anyagcserénket, ezáltal a zsír energiává történő átalakításában hatékony segítséget nyújt.

Az erőspaprika hatóanyaga a kapszaicin, mely a bőrön és a nyelven igen erős, égető érzést vált ki. Veszélyes és fájdalmas lehet a szembe, az orrba, a szájba vagy a torokba kerülve. A kapszaicint tartalmazó paprikakivonat egyik fő alkotóeleme a könnygáznak valamint az önvédelmi sprayknek is. A kapszaicin nem oldódik vízben, csak zsírban és alkoholban, ezért nem lehet vízivással enyhíteni az égető tüneteket.

Egyes kutatások szerint a kapszaicinnak megelőző és preventív szerepe lehet a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. A gyógyászatban évszázadok óta fájdalomcsillapítóként és immunerősítőként is alkalmazzák a kapszaicint, alkalmas a meghűlés tüneteinek enyhítésére. Fertőzésgátló, látást élesítő, vérzést csillapító és cukorbetegséget gyógyító hatása is ismert, előbbi miatt a malária és a kolera gyógyszereként is számon tartják. Amerikában a hascsikarás ellenszereként használják a paprikapálinkát

Az egyik legújabb fejfájás-csillapító orrspray hatóanyaga is a kapszaicin, mely először égő hatást vált ki, majd az orr nyálkahártyáinak idegvégződéseit érzéketlenné teszi, és ellazítja az ereket és az arcizmokat.

És ez még nem minden! A Biochemical and Biophysical Research Communication című szaklap arról számolt be, hogy a nottinghami egyetem kutatói arra az eredményre jutottak, hogy a kapszaicin képes elpusztítani a rákos sejtekben az energia termeléséért felelős mitochondriumokat, és ezzel a beteg sejt pusztulását okozza. A kapszaicin rákmegelőző hatását magyar tudósok kutatásai is megerősítik. A kapszaicin ráadásul itt is szelektíven hat, ugyanis az egészséges sejteket nem támadja meg. A kapszaicin sikeresen alkalmazható a rákellenes kemoterápia során, hiszen a kezelésnek gyakori mellékhatása a szájnyálkahártya gyulladás. Ez kapszaicin tartalmú bonbonok szopogatásával orvosolható.

Forrás: hazhozpatika.hu
Dr. Tihanyi István
Fotó: sxc.hu

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.