Menü

Szerotonin – te mit tudsz róla?

Biztosan sokan hallottak már a szerotoninról, hiszen boldogságunk egyik forrása, de kevesen tudják mi is ez valójában.

A szerotonin egy neurotranszmitter, vagyis egy ingerület átvivő anyag. Tulajdonképpen üzenetet szállít sejtek között, legyen az ideg-, izom, vagy mirigysejt. A dopamin vagy a non adrenalin is ilyen. A triptofán nevű aminosavból készül és furcsa módon a minket érő fény mennyisége is befolyásolja termelődését. Napközben több fénnyel találkozunk, magasabb a szerotonin szintünk, este kevesebb fényhez jutunk, akkor csökkent a mennyisége és beindul a melatonin termelés, hogy jobban aludjunk.

A szerotonint a központi idegrendszer és a gyomor-bél rendszer bizonyos sejtjei állítják elő. Igen fontos szerepe van a szervezet működésének szempontjából, hiszen részt vesz az alvás, a szexualitás és az étvágy szabályozásában is. A köznyelv sokszor nevezi boldogsághormonnak, ami igazából nem is téves, mivel szintje a szervezetben befolyásolja a hangulatunkat is.

Amikor kevés a mennyisége a szervezetünkben, különböző tüneteket tapasztalhatunk. Például nem jól alszunk, felborul a belső óránk, ettől pedig fáradtak leszünk. Mivel hatással van az izmaink működésére, alacsony szintje képes idült fájdalmat okozni. A memóriát is megzavarhatja, ez összefüggésben állhat a fáradtsággal és depresszióval is. Evési zavarokat is okozhat, sőt, az étvágytalanság és a falási rohamok váltakozva is érkezhetnek.

Hiányában főleg gyerekeknél figyelhető meg a hiperaktivitás, agresszivitás. Szerotoninhiányt okozhat például túlzott stressznek való kitettség, hormonális változások, rossz táplálkozás, vagy bizonyos gyógyszerek szedése. Pótolhatjuk étkezésünk során a szerotonint, de tudni kell, hogy nem képes olyan módon beépülni, mintha a testünk termelné. Fogyasszunk dióféléket, tojást, csokoládét, banánt és lazacot.

Amikor a szerotonin túlzott mértékben van jelen a szervezetünkben, akkor beszélhetünk szerotonin szindrómáról. Többségében antidepresszánsok szedésének mellékhatása okozza a túltengést. Enyhébb esetekben hasmenést, hányingert, izomrángást, szorongást, kézremegést tapasztalhatunk, súlyosabb esetben viszont görcsös rohamokat, vérnyomás emelkedést, izommerevséget, sőt, nagyon magas lázat is megfigyelhetünk. Utóbbi esetben kezelése általában orvosi megfigyelést igényel, hiszen a felgyógyulás akár heteket is igénybe vehet.

Ahhoz megfelelő szinten tartsuk a szerotonint, érdemes odafigyelni arra, hogy egészségesen, rostdúsan étkezzünk, fogyasszunk elegendő folyadékot, keressük az omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket. Sportoljunk, csökkentsük a képernyőidőt, használjuk a kékfényszűrőt és meditáljunk, hogy előűzzük a stresszes időszakokat. Fürdésnél próbáljuk ki a váltózuhanyt, de figyeljünk arra, hogy se ne égessük magunkat, se ne fagyasszuk.

A szerotonin elengedhetetlen a napi jóllétünkhez, ezért oda kell figyelnünk, hogy szintje optimális legyen, különben fáradtak leszünk, nehezen alszunk, vagy éppen görcsöket érezhetünk. Figyeljünk a napi mozgás és egészséges étkezés bevezetésére, illetve arra, hogy elég természetes fény érjen minket.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.