Menü

Szerotonin – te mit tudsz róla?

Biztosan sokan hallottak már a szerotoninról, hiszen boldogságunk egyik forrása, de kevesen tudják mi is ez valójában.

A szerotonin egy neurotranszmitter, vagyis egy ingerület átvivő anyag. Tulajdonképpen üzenetet szállít sejtek között, legyen az ideg-, izom, vagy mirigysejt. A dopamin vagy a non adrenalin is ilyen. A triptofán nevű aminosavból készül és furcsa módon a minket érő fény mennyisége is befolyásolja termelődését. Napközben több fénnyel találkozunk, magasabb a szerotonin szintünk, este kevesebb fényhez jutunk, akkor csökkent a mennyisége és beindul a melatonin termelés, hogy jobban aludjunk.

A szerotonint a központi idegrendszer és a gyomor-bél rendszer bizonyos sejtjei állítják elő. Igen fontos szerepe van a szervezet működésének szempontjából, hiszen részt vesz az alvás, a szexualitás és az étvágy szabályozásában is. A köznyelv sokszor nevezi boldogsághormonnak, ami igazából nem is téves, mivel szintje a szervezetben befolyásolja a hangulatunkat is.

Amikor kevés a mennyisége a szervezetünkben, különböző tüneteket tapasztalhatunk. Például nem jól alszunk, felborul a belső óránk, ettől pedig fáradtak leszünk. Mivel hatással van az izmaink működésére, alacsony szintje képes idült fájdalmat okozni. A memóriát is megzavarhatja, ez összefüggésben állhat a fáradtsággal és depresszióval is. Evési zavarokat is okozhat, sőt, az étvágytalanság és a falási rohamok váltakozva is érkezhetnek.

Hiányában főleg gyerekeknél figyelhető meg a hiperaktivitás, agresszivitás. Szerotoninhiányt okozhat például túlzott stressznek való kitettség, hormonális változások, rossz táplálkozás, vagy bizonyos gyógyszerek szedése. Pótolhatjuk étkezésünk során a szerotonint, de tudni kell, hogy nem képes olyan módon beépülni, mintha a testünk termelné. Fogyasszunk dióféléket, tojást, csokoládét, banánt és lazacot.

Amikor a szerotonin túlzott mértékben van jelen a szervezetünkben, akkor beszélhetünk szerotonin szindrómáról. Többségében antidepresszánsok szedésének mellékhatása okozza a túltengést. Enyhébb esetekben hasmenést, hányingert, izomrángást, szorongást, kézremegést tapasztalhatunk, súlyosabb esetben viszont görcsös rohamokat, vérnyomás emelkedést, izommerevséget, sőt, nagyon magas lázat is megfigyelhetünk. Utóbbi esetben kezelése általában orvosi megfigyelést igényel, hiszen a felgyógyulás akár heteket is igénybe vehet.

Ahhoz megfelelő szinten tartsuk a szerotonint, érdemes odafigyelni arra, hogy egészségesen, rostdúsan étkezzünk, fogyasszunk elegendő folyadékot, keressük az omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket. Sportoljunk, csökkentsük a képernyőidőt, használjuk a kékfényszűrőt és meditáljunk, hogy előűzzük a stresszes időszakokat. Fürdésnél próbáljuk ki a váltózuhanyt, de figyeljünk arra, hogy se ne égessük magunkat, se ne fagyasszuk.

A szerotonin elengedhetetlen a napi jóllétünkhez, ezért oda kell figyelnünk, hogy szintje optimális legyen, különben fáradtak leszünk, nehezen alszunk, vagy éppen görcsöket érezhetünk. Figyeljünk a napi mozgás és egészséges étkezés bevezetésére, illetve arra, hogy elég természetes fény érjen minket.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?