Menü

Szerotonin – te mit tudsz róla?

Biztosan sokan hallottak már a szerotoninról, hiszen boldogságunk egyik forrása, de kevesen tudják mi is ez valójában.

A szerotonin egy neurotranszmitter, vagyis egy ingerület átvivő anyag. Tulajdonképpen üzenetet szállít sejtek között, legyen az ideg-, izom, vagy mirigysejt. A dopamin vagy a non adrenalin is ilyen. A triptofán nevű aminosavból készül és furcsa módon a minket érő fény mennyisége is befolyásolja termelődését. Napközben több fénnyel találkozunk, magasabb a szerotonin szintünk, este kevesebb fényhez jutunk, akkor csökkent a mennyisége és beindul a melatonin termelés, hogy jobban aludjunk.

A szerotonint a központi idegrendszer és a gyomor-bél rendszer bizonyos sejtjei állítják elő. Igen fontos szerepe van a szervezet működésének szempontjából, hiszen részt vesz az alvás, a szexualitás és az étvágy szabályozásában is. A köznyelv sokszor nevezi boldogsághormonnak, ami igazából nem is téves, mivel szintje a szervezetben befolyásolja a hangulatunkat is.

Amikor kevés a mennyisége a szervezetünkben, különböző tüneteket tapasztalhatunk. Például nem jól alszunk, felborul a belső óránk, ettől pedig fáradtak leszünk. Mivel hatással van az izmaink működésére, alacsony szintje képes idült fájdalmat okozni. A memóriát is megzavarhatja, ez összefüggésben állhat a fáradtsággal és depresszióval is. Evési zavarokat is okozhat, sőt, az étvágytalanság és a falási rohamok váltakozva is érkezhetnek.

Hiányában főleg gyerekeknél figyelhető meg a hiperaktivitás, agresszivitás. Szerotoninhiányt okozhat például túlzott stressznek való kitettség, hormonális változások, rossz táplálkozás, vagy bizonyos gyógyszerek szedése. Pótolhatjuk étkezésünk során a szerotonint, de tudni kell, hogy nem képes olyan módon beépülni, mintha a testünk termelné. Fogyasszunk dióféléket, tojást, csokoládét, banánt és lazacot.

Amikor a szerotonin túlzott mértékben van jelen a szervezetünkben, akkor beszélhetünk szerotonin szindrómáról. Többségében antidepresszánsok szedésének mellékhatása okozza a túltengést. Enyhébb esetekben hasmenést, hányingert, izomrángást, szorongást, kézremegést tapasztalhatunk, súlyosabb esetben viszont görcsös rohamokat, vérnyomás emelkedést, izommerevséget, sőt, nagyon magas lázat is megfigyelhetünk. Utóbbi esetben kezelése általában orvosi megfigyelést igényel, hiszen a felgyógyulás akár heteket is igénybe vehet.

Ahhoz megfelelő szinten tartsuk a szerotonint, érdemes odafigyelni arra, hogy egészségesen, rostdúsan étkezzünk, fogyasszunk elegendő folyadékot, keressük az omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket. Sportoljunk, csökkentsük a képernyőidőt, használjuk a kékfényszűrőt és meditáljunk, hogy előűzzük a stresszes időszakokat. Fürdésnél próbáljuk ki a váltózuhanyt, de figyeljünk arra, hogy se ne égessük magunkat, se ne fagyasszuk.

A szerotonin elengedhetetlen a napi jóllétünkhez, ezért oda kell figyelnünk, hogy szintje optimális legyen, különben fáradtak leszünk, nehezen alszunk, vagy éppen görcsöket érezhetünk. Figyeljünk a napi mozgás és egészséges étkezés bevezetésére, illetve arra, hogy elég természetes fény érjen minket.

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?