Menü

Szerotonin – te mit tudsz róla?

Biztosan sokan hallottak már a szerotoninról, hiszen boldogságunk egyik forrása, de kevesen tudják mi is ez valójában.

A szerotonin egy neurotranszmitter, vagyis egy ingerület átvivő anyag. Tulajdonképpen üzenetet szállít sejtek között, legyen az ideg-, izom, vagy mirigysejt. A dopamin vagy a non adrenalin is ilyen. A triptofán nevű aminosavból készül és furcsa módon a minket érő fény mennyisége is befolyásolja termelődését. Napközben több fénnyel találkozunk, magasabb a szerotonin szintünk, este kevesebb fényhez jutunk, akkor csökkent a mennyisége és beindul a melatonin termelés, hogy jobban aludjunk.

A szerotonint a központi idegrendszer és a gyomor-bél rendszer bizonyos sejtjei állítják elő. Igen fontos szerepe van a szervezet működésének szempontjából, hiszen részt vesz az alvás, a szexualitás és az étvágy szabályozásában is. A köznyelv sokszor nevezi boldogsághormonnak, ami igazából nem is téves, mivel szintje a szervezetben befolyásolja a hangulatunkat is.

Amikor kevés a mennyisége a szervezetünkben, különböző tüneteket tapasztalhatunk. Például nem jól alszunk, felborul a belső óránk, ettől pedig fáradtak leszünk. Mivel hatással van az izmaink működésére, alacsony szintje képes idült fájdalmat okozni. A memóriát is megzavarhatja, ez összefüggésben állhat a fáradtsággal és depresszióval is. Evési zavarokat is okozhat, sőt, az étvágytalanság és a falási rohamok váltakozva is érkezhetnek.

Hiányában főleg gyerekeknél figyelhető meg a hiperaktivitás, agresszivitás. Szerotoninhiányt okozhat például túlzott stressznek való kitettség, hormonális változások, rossz táplálkozás, vagy bizonyos gyógyszerek szedése. Pótolhatjuk étkezésünk során a szerotonint, de tudni kell, hogy nem képes olyan módon beépülni, mintha a testünk termelné. Fogyasszunk dióféléket, tojást, csokoládét, banánt és lazacot.

Amikor a szerotonin túlzott mértékben van jelen a szervezetünkben, akkor beszélhetünk szerotonin szindrómáról. Többségében antidepresszánsok szedésének mellékhatása okozza a túltengést. Enyhébb esetekben hasmenést, hányingert, izomrángást, szorongást, kézremegést tapasztalhatunk, súlyosabb esetben viszont görcsös rohamokat, vérnyomás emelkedést, izommerevséget, sőt, nagyon magas lázat is megfigyelhetünk. Utóbbi esetben kezelése általában orvosi megfigyelést igényel, hiszen a felgyógyulás akár heteket is igénybe vehet.

Ahhoz megfelelő szinten tartsuk a szerotonint, érdemes odafigyelni arra, hogy egészségesen, rostdúsan étkezzünk, fogyasszunk elegendő folyadékot, keressük az omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket. Sportoljunk, csökkentsük a képernyőidőt, használjuk a kékfényszűrőt és meditáljunk, hogy előűzzük a stresszes időszakokat. Fürdésnél próbáljuk ki a váltózuhanyt, de figyeljünk arra, hogy se ne égessük magunkat, se ne fagyasszuk.

A szerotonin elengedhetetlen a napi jóllétünkhez, ezért oda kell figyelnünk, hogy szintje optimális legyen, különben fáradtak leszünk, nehezen alszunk, vagy éppen görcsöket érezhetünk. Figyeljünk a napi mozgás és egészséges étkezés bevezetésére, illetve arra, hogy elég természetes fény érjen minket.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük

Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.

Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?

Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.