Menü

Szerotonin – te mit tudsz róla?

Biztosan sokan hallottak már a szerotoninról, hiszen boldogságunk egyik forrása, de kevesen tudják mi is ez valójában.

A szerotonin egy neurotranszmitter, vagyis egy ingerület átvivő anyag. Tulajdonképpen üzenetet szállít sejtek között, legyen az ideg-, izom, vagy mirigysejt. A dopamin vagy a non adrenalin is ilyen. A triptofán nevű aminosavból készül és furcsa módon a minket érő fény mennyisége is befolyásolja termelődését. Napközben több fénnyel találkozunk, magasabb a szerotonin szintünk, este kevesebb fényhez jutunk, akkor csökkent a mennyisége és beindul a melatonin termelés, hogy jobban aludjunk.

A szerotonint a központi idegrendszer és a gyomor-bél rendszer bizonyos sejtjei állítják elő. Igen fontos szerepe van a szervezet működésének szempontjából, hiszen részt vesz az alvás, a szexualitás és az étvágy szabályozásában is. A köznyelv sokszor nevezi boldogsághormonnak, ami igazából nem is téves, mivel szintje a szervezetben befolyásolja a hangulatunkat is.

Amikor kevés a mennyisége a szervezetünkben, különböző tüneteket tapasztalhatunk. Például nem jól alszunk, felborul a belső óránk, ettől pedig fáradtak leszünk. Mivel hatással van az izmaink működésére, alacsony szintje képes idült fájdalmat okozni. A memóriát is megzavarhatja, ez összefüggésben állhat a fáradtsággal és depresszióval is. Evési zavarokat is okozhat, sőt, az étvágytalanság és a falási rohamok váltakozva is érkezhetnek.

Hiányában főleg gyerekeknél figyelhető meg a hiperaktivitás, agresszivitás. Szerotoninhiányt okozhat például túlzott stressznek való kitettség, hormonális változások, rossz táplálkozás, vagy bizonyos gyógyszerek szedése. Pótolhatjuk étkezésünk során a szerotonint, de tudni kell, hogy nem képes olyan módon beépülni, mintha a testünk termelné. Fogyasszunk dióféléket, tojást, csokoládét, banánt és lazacot.

Amikor a szerotonin túlzott mértékben van jelen a szervezetünkben, akkor beszélhetünk szerotonin szindrómáról. Többségében antidepresszánsok szedésének mellékhatása okozza a túltengést. Enyhébb esetekben hasmenést, hányingert, izomrángást, szorongást, kézremegést tapasztalhatunk, súlyosabb esetben viszont görcsös rohamokat, vérnyomás emelkedést, izommerevséget, sőt, nagyon magas lázat is megfigyelhetünk. Utóbbi esetben kezelése általában orvosi megfigyelést igényel, hiszen a felgyógyulás akár heteket is igénybe vehet.

Ahhoz megfelelő szinten tartsuk a szerotonint, érdemes odafigyelni arra, hogy egészségesen, rostdúsan étkezzünk, fogyasszunk elegendő folyadékot, keressük az omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket. Sportoljunk, csökkentsük a képernyőidőt, használjuk a kékfényszűrőt és meditáljunk, hogy előűzzük a stresszes időszakokat. Fürdésnél próbáljuk ki a váltózuhanyt, de figyeljünk arra, hogy se ne égessük magunkat, se ne fagyasszuk.

A szerotonin elengedhetetlen a napi jóllétünkhez, ezért oda kell figyelnünk, hogy szintje optimális legyen, különben fáradtak leszünk, nehezen alszunk, vagy éppen görcsöket érezhetünk. Figyeljünk a napi mozgás és egészséges étkezés bevezetésére, illetve arra, hogy elég természetes fény érjen minket.

Ezért isszák egyre többen a csalánteát

A csalán sokáig csak kellemetlen gyomnövényként élt az emberek fejében, az utóbbi években azonban egyre népszerűbb lett az egészségtudatos életmódot követők körében. A csalánteát sokan természetes méregtelenítőként, vízhajtóként és általános erősítőként fogyasztják. Bár nem csodaszer, számos olyan hatása lehet, amely miatt sokan beépítik a mindennapjaikba.

Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?

A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.

Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok

A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.

A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben

A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.