Vigyázzunk az utakon!
- Dátum: 2025.03.20., 18:43
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- elakadásjelző háromszög, gyorsforgalmi, járművezető, KRESZ, őz szarvas, párzási időszak, rendőrség, rudli, sérült állat, vadásztársaság, vadgázolás, vadkár, vadriasztó készülék, veszélyes
Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.
A jelenlegi szabályozás alapján a gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne juthasson fel. Az autópálya üzemeltetője tehát köteles gondoskodni arról – például vadkerítéssel, vadátjáróval -, hogy a különösen veszélyes utakra ne juthasson fel semmilyen nagytestű állat. A járművezető, aki a közlekedési szabályokat betartva ütközik a vaddal, számára elkerülhetetlen módon, az nem köteles a vad értékének a megtérítésére.

Mit tegyünk vadgázolás esetén?
Elsődlegesen győződjünk meg arról, hogy mindenki jól van-e az autóban, majd értesítsük a rendőrséget. Tegyük ki az elakadásjelző háromszöget és kapcsoljuk be a vészvillogót. Fontos, hogy ne menjünk közel a sérült vadhoz, mert ilyen állapotban is életveszélyes sérüléseket okozhat az állat. A sérült állat elszállítása a helyszínről lopásnak minősül. Az illetékes vadásztársaságot a rendőrség értesíti.
Érdemes dokumentálni a helyszínt: készítsünk fotót és videót az autóról, az útról, a táblákról.
Összességében azt lehet mondani, hogy ha nem olyan biztosításunk van, ami vadkárra szól és a vad ráadásul nem is a vadászat miatt keveredett elénk az útra – hanem csak szimplán ott akart átkelni -, akkor tulajdonosként mi viseljük a kár költségeit.
Egy ilyen gázolásnál a kocsinkban több milliós kár is keletkezhet, de a totálkár sem kizárt. A károk megtérítésére vonatkozó szabályok 2023-tól megváltoztak, így nem árt előre felkészülni egy esetleges balesetre, s utánanézni, hogy melyek az új szabályok, és mire kell ügyelni.
Mint említettem a statisztikák szerint az őszi időszakban nő meg leginkább a vaddal történő autós ütközések száma, melyek következtében akár milliós károkat is elszenvedhetünk. Ami még ennél is nagyobb probléma, hogy súlyos sérüléseket lehet szerezni a baleset során.

Jobb megelőzni a bajt, így nagyon sokat segíthet, ha megfogadunk néhány hasznos tanácsot.
A KRESZ tudás felelevenítése
Azok, akik hosszú évek vagy akár évtizedek óta vezetnek, könnyen esnek abba a hibába, hogy rutinból vezetnek, pedig az idő múlásával a KRESZ tudás homályosabbá válik és a táblák pontos jelentésével sem egészen vagyunk tisztában.
Ha az adott útszakaszt vadcsapás keresztezi, akkor erre jelzőtábla figyelmeztet. Általában egy kiegészítő kis tábla jelzi, hogy milyen hosszan áll fenn a veszély. Lassítsunk! Ha látjuk a veszélyre figyelmeztető táblát, akkor a legjobb és egyben legészszerűbb, amit tehetünk, hogy lassítunk. Úgy kell megválasztanunk a sebességet, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is mielőbb meg tudjunk állni, ezzel elkerülve az ütközést.
Óvakodjunk a hirtelen mozdulatoktól!
Az út közepén vagy szélén álló vadra bénító hatással van az autó fényszórója. Előfordulhat, hogy az állat megdermed, majd váratlanul megugrik, és így következik be a baleset. Ne villogtassunk rá, mert csak bajt okozunk vele. Ha állatra leszünk figyelmesek az út szélén, akkor jobb lassítani és szépen elhaladni mellette vagy megállni és megvárni, hogy átkeljen az úttesten. Nagyon óvatosnak kell lenni, mivel az őzek, szarvasok jellemzően rudliban járnak, vagyis könnyen lehet, hogy az első vadat rövidesen több is követi.

Alkalmazzunk vadriasztó készüléket! Ma már kaphatók elektromos és ultrahangos vadriasztó készülékek. Ezek az eszközök sem garantálják, hogy sosem szenvedünk balesetet, azonban segítséget nyújthat a biztonságos közlekedésben.
A vaddal való ütközés közúti balesetnek minősül, ezért a helyszínt ilyenkor nem szabad elhagyni, és feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget.
Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért
Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.