Menü

Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.

A jelenlegi szabályozás alapján a gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne juthasson fel. Az autópálya üzemeltetője tehát köteles gondoskodni arról – például vadkerítéssel, vadátjáróval -, hogy a különösen veszélyes utakra ne juthasson fel semmilyen nagytestű állat. A járművezető, aki a közlekedési szabályokat betartva ütközik a vaddal, számára elkerülhetetlen módon, az nem köteles a vad értékének a megtérítésére.

Mit tegyünk vadgázolás esetén?

Elsődlegesen győződjünk meg arról, hogy mindenki jól van-e az autóban, majd értesítsük a rendőrséget. Tegyük ki az elakadásjelző háromszöget és kapcsoljuk be a vészvillogót. Fontos, hogy ne menjünk közel a sérült vadhoz, mert ilyen állapotban is életveszélyes sérüléseket okozhat az állat. A sérült állat elszállítása a helyszínről lopásnak minősül. Az illetékes vadásztársaságot a rendőrség értesíti.

Érdemes dokumentálni a helyszínt: készítsünk fotót és videót az autóról, az útról, a táblákról.

Összességében azt lehet mondani, hogy ha nem olyan biztosításunk van, ami vadkárra szól és a vad ráadásul nem is a vadászat miatt keveredett elénk az útra – hanem csak szimplán ott akart átkelni -, akkor tulajdonosként mi viseljük a kár költségeit.

Egy ilyen gázolásnál a kocsinkban több milliós kár is keletkezhet, de a totálkár sem kizárt. A károk megtérítésére vonatkozó szabályok 2023-tól megváltoztak, így nem árt előre felkészülni egy esetleges balesetre, s utánanézni, hogy melyek az új szabályok, és mire kell ügyelni.

Mint említettem a statisztikák szerint az őszi időszakban nő meg leginkább a vaddal történő autós ütközések száma, melyek következtében akár milliós károkat is elszenvedhetünk. Ami még ennél is nagyobb probléma, hogy súlyos sérüléseket lehet szerezni a baleset során.

Jobb megelőzni a bajt, így nagyon sokat segíthet, ha megfogadunk néhány hasznos tanácsot.

A KRESZ tudás felelevenítése

Azok, akik hosszú évek vagy akár évtizedek óta vezetnek, könnyen esnek abba a hibába, hogy rutinból vezetnek, pedig az idő múlásával a KRESZ tudás homályosabbá válik és a táblák pontos jelentésével sem egészen vagyunk tisztában.

Ha az adott útszakaszt vadcsapás keresztezi, akkor erre jelzőtábla figyelmeztet. Általában egy kiegészítő kis tábla jelzi, hogy milyen hosszan áll fenn a veszély. Lassítsunk! Ha látjuk a veszélyre figyelmeztető táblát, akkor a legjobb és egyben legészszerűbb, amit tehetünk, hogy lassítunk. Úgy kell megválasztanunk a sebességet, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is mielőbb meg tudjunk állni, ezzel elkerülve az ütközést.

Óvakodjunk a hirtelen mozdulatoktól!

Az út közepén vagy szélén álló vadra bénító hatással van az autó fényszórója. Előfordulhat, hogy az állat megdermed, majd váratlanul megugrik, és így következik be a baleset. Ne villogtassunk rá, mert csak bajt okozunk vele. Ha állatra leszünk figyelmesek az út szélén, akkor jobb lassítani és szépen elhaladni mellette vagy megállni és megvárni, hogy átkeljen az úttesten. Nagyon óvatosnak kell lenni, mivel az őzek, szarvasok jellemzően rudliban járnak, vagyis könnyen lehet, hogy az első vadat rövidesen több is követi.

Alkalmazzunk vadriasztó készüléket! Ma már kaphatók elektromos és ultrahangos vadriasztó készülékek. Ezek az eszközök sem garantálják, hogy sosem szenvedünk balesetet, azonban segítséget nyújthat a biztonságos közlekedésben.

A vaddal való ütközés közúti balesetnek minősül, ezért a helyszínt ilyenkor nem szabad elhagyni, és feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban

Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.

Novemberi kertészkedés – ezek a zöldségek télen is jól érzik magukat

A hidegebb hónapok beköszöntével sem kell felhagyni a kertészkedéssel. Több zöldségféle a hűvös időben is szépen fejlődik, és jókor elvetve már kora tavasszal friss termést ad.