Menü

Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.

A jelenlegi szabályozás alapján a gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne juthasson fel. Az autópálya üzemeltetője tehát köteles gondoskodni arról – például vadkerítéssel, vadátjáróval -, hogy a különösen veszélyes utakra ne juthasson fel semmilyen nagytestű állat. A járművezető, aki a közlekedési szabályokat betartva ütközik a vaddal, számára elkerülhetetlen módon, az nem köteles a vad értékének a megtérítésére.

Mit tegyünk vadgázolás esetén?

Elsődlegesen győződjünk meg arról, hogy mindenki jól van-e az autóban, majd értesítsük a rendőrséget. Tegyük ki az elakadásjelző háromszöget és kapcsoljuk be a vészvillogót. Fontos, hogy ne menjünk közel a sérült vadhoz, mert ilyen állapotban is életveszélyes sérüléseket okozhat az állat. A sérült állat elszállítása a helyszínről lopásnak minősül. Az illetékes vadásztársaságot a rendőrség értesíti.

Érdemes dokumentálni a helyszínt: készítsünk fotót és videót az autóról, az útról, a táblákról.

Összességében azt lehet mondani, hogy ha nem olyan biztosításunk van, ami vadkárra szól és a vad ráadásul nem is a vadászat miatt keveredett elénk az útra – hanem csak szimplán ott akart átkelni -, akkor tulajdonosként mi viseljük a kár költségeit.

Egy ilyen gázolásnál a kocsinkban több milliós kár is keletkezhet, de a totálkár sem kizárt. A károk megtérítésére vonatkozó szabályok 2023-tól megváltoztak, így nem árt előre felkészülni egy esetleges balesetre, s utánanézni, hogy melyek az új szabályok, és mire kell ügyelni.

Mint említettem a statisztikák szerint az őszi időszakban nő meg leginkább a vaddal történő autós ütközések száma, melyek következtében akár milliós károkat is elszenvedhetünk. Ami még ennél is nagyobb probléma, hogy súlyos sérüléseket lehet szerezni a baleset során.

Jobb megelőzni a bajt, így nagyon sokat segíthet, ha megfogadunk néhány hasznos tanácsot.

A KRESZ tudás felelevenítése

Azok, akik hosszú évek vagy akár évtizedek óta vezetnek, könnyen esnek abba a hibába, hogy rutinból vezetnek, pedig az idő múlásával a KRESZ tudás homályosabbá válik és a táblák pontos jelentésével sem egészen vagyunk tisztában.

Ha az adott útszakaszt vadcsapás keresztezi, akkor erre jelzőtábla figyelmeztet. Általában egy kiegészítő kis tábla jelzi, hogy milyen hosszan áll fenn a veszély. Lassítsunk! Ha látjuk a veszélyre figyelmeztető táblát, akkor a legjobb és egyben legészszerűbb, amit tehetünk, hogy lassítunk. Úgy kell megválasztanunk a sebességet, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is mielőbb meg tudjunk állni, ezzel elkerülve az ütközést.

Óvakodjunk a hirtelen mozdulatoktól!

Az út közepén vagy szélén álló vadra bénító hatással van az autó fényszórója. Előfordulhat, hogy az állat megdermed, majd váratlanul megugrik, és így következik be a baleset. Ne villogtassunk rá, mert csak bajt okozunk vele. Ha állatra leszünk figyelmesek az út szélén, akkor jobb lassítani és szépen elhaladni mellette vagy megállni és megvárni, hogy átkeljen az úttesten. Nagyon óvatosnak kell lenni, mivel az őzek, szarvasok jellemzően rudliban járnak, vagyis könnyen lehet, hogy az első vadat rövidesen több is követi.

Alkalmazzunk vadriasztó készüléket! Ma már kaphatók elektromos és ultrahangos vadriasztó készülékek. Ezek az eszközök sem garantálják, hogy sosem szenvedünk balesetet, azonban segítséget nyújthat a biztonságos közlekedésben.

A vaddal való ütközés közúti balesetnek minősül, ezért a helyszínt ilyenkor nem szabad elhagyni, és feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget.

Betegszabadság, táppénz és kórházi zárójelentés – mit jelentenek, mikor mire van szükség?

A munka világában mindenkinek eljön az a pillanat, amikor valamilyen betegség vagy sérülés miatt kiesik egy adott vállalat mindennapjaiból némi időre. Ilyenkor azonnal előkerül a táppénz fogalma. Sokaknak ez csak egy száraz, általános adminisztratív kötelezettség, pedig a TB-finanszírozott otthonlétnek és a betegszabadságnak más a szerepe, illetve más jogosultságok járnak hozzájuk.

A citromhéj 7 zseniális felhasználási módja a természetes takarításban

A citrom az egyik legsokoldalúbb gyümölcs, amely nemcsak az ételek ízesítésében játszik fontos szerepet, hanem a háztartási takarításban is igazi kincs. Kevesen gondolnak arra, hogy a citrom héja önmagában mennyi praktikus feladatra használható fel, és milyen hatékony alternatívája lehet a vegyszeres tisztítószereknek.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?