Tavaszi madármegfigyelés
- Dátum: 2025.02.21., 08:17
- Szabó Máté
- képek: pexels
- fecske, madár, Magyarország, nemzeti park, tavasz, tél
A tavasz nemcsak a természet ébredését hozza magával, hanem a madarak visszatérését és fokozott aktivitását is. Magyarország kedvező terep az égi vándorok számára, hiszen a változatos élőhelyek – erdők, mezők, tavak, folyók és mocsarak – rengeteg fajnak nyújtanak otthont, ideértve az emlősöket is. Ebben az időszakban a télen nálunk maradt madarak mellett megérkeznek a költöző csoportok is, amelyek a melegebb éghajlatról térnek haza fészkelni.
A tavaszi hónapokban számos madárfajt figyelhetünk meg, köztük azokat is, amelyek hosszú vándorutat követően érkeznek vissza Afrikából vagy Dél-Európából. Ezek közül néhány a legikonikusabb látogatók közé tartozik a virágzással együtt. A tél múlásával visszatérő csicsergők hangja az egyik legszebb a természetben, amelybe személyesen is beleástam magam az utóbbi időben. A lista persze nem teljes, csak néhányat emeltem ki.
A legtipikusabb tavaszi madarak
A fehér gólya az egyik legismertebb tavaszi költöző madár Magyarországon. Március végén, április elején jelenik meg itthon, és legtöbbször az évek óta használt fészkeit foglalja el. A fészkelési időszak alatt gyakran látni őket mezőkön, legelőkön vagy éppen falusi házak tetején. Ikonikus madár, amely az ország szinte minden területén megtalálható. Táplálkozásuk főként békákból, kis rágcsálókból, rovarokból áll, és különösen kedvelik az elárasztott réteket, ahol könnyen hozzáférhetnek zsákmányukhoz.
A füsti fecskék és a molnárfecskék tél után korán térnek vissza. Ezek a tollasok kifejezetten hasznosak, mivel rengeteg szúnyogot és más repülő rovart elfogyasztanak, igazi akrobatikus légtornászok. Március végétől már könnyen megfigyelhetjük őket, főleg falvakban és városok peremén. A füsti fecske felismerhető hosszú, villás farkáról és vöröses torokrészéről, míg a molnárfecske fekete-fehér tollazatú, rövidebb farkú, és gyakran épületek falára vagy ereszek alá tapasztja sárból készült fészkét.
A sárgarigó május környékén jelenik meg Magyarországon. Bár hangja – amely messziről is jól hallható „flóta-szerű” dallam – elárulja jelenlétét, maga a madár gyakran rejtőzködik a lombos fák között. Élénksárga színe miatt az egyik legszebb tavaszi szárnyas pacsirta, amely legtöbbször csak erdőkben látható, vagy kertes házakban figyelhető meg, ha valaki eteti őket. Különösen szeretik a folyóparti ligeterdőket, ahol bogyókat, rovarokat és hernyókat fogyasztanak.
A fülemüle az egyik legismertebb énekesmadár, amely április-május táján érkezik meg, és főként bokros, ligetes területeken figyelhető meg. Különlegessége, hogy gyakran éjjel is csicsereg, mély, erős dallamai miatt sokan a legszebb hangú fajok közé sorolják. Lakott területen alig figyelhető meg, legtöbbször erdők, mezők szélén él, kertekbe is ritkán merészkedik, inkább szántóföldeken táplálkozik.
A gyurgyalag, amit kevésbé ismert nevén méhészmadárnak is neveznek április végén érkezik Afrika déli területeiről. Ez a színpompás példány homokos partfalakban építi fészkeit, és főként méhekkel, darazsakkal, valamint más repülő rovarokkal táplálkozik. Természetes élőhelyei a nyílt területek. Folyók, tavak meredek oldalában fészkel, és Magyarországon belül is keresi a melegebb időjárást, így az Alföldön található meg legkönnyebben. Tollazata élénk színű: türkizkék, aranybarna és vöröses árnyalatok keverednek rajta, ezért az egyik leglátványosabb madárfajunknak számít.
Hol érdemes madarakat megfigyelni tavasszal?
Magyarország számos kiváló helyet kínál a madármegfigyelésre, az ország különböző régióiban más-más fajokat találhatunk:
Hortobágyi Nemzeti Park – A darvak tavaszi átvonulása és a vízimadarak gazdag élővilága miatt kiváló hely.
Kiskunsági Nemzeti Park – Itt különösen a pusztai madarak, például a túzok vagy a különböző kisebb ragadozó példányok figyelhetők meg.
Gemenc és a Duna-Dráva Nemzeti Park – A fekete gólya és a rétisas élőhelye, valamint kiváló hely a harkályfélék megfigyelésére, amelyek tavasszal ebben a régióban gyülekeznek több hétig is.
Bükki Nemzeti Park – Erdei szárnyasok, például baglyok és rigófélék figyelhetők meg itt, amelyek a téli időszak után aktívabbak lesznek.
Fertő-Hanság Nemzeti Park – A vízimadarak paradicsoma, ahol többféle gém, kanalasgém és vadlúd is él.
Tippek kezdő madármegfigyelőknek
Szerintem sokan gondoltak már arra, hogy tanulmányozzák a madarakat. Itt nemcsak arra gondolok, hogy a nappali ablakából állva nézi valaki a fákon ülő példányokat, „verebeket”, hanem, hogy a természetes élőhelyükön figyeli meg őket, legyen az egy erdőben, vagy egy mezőn. Adódik a kérdés, hogy mik lehetnek segítségünkre a szárnyasok megfigyelésében:
Használj távcsövet! – Egy jó minőségű távcső nagyban megkönnyíti a madarak felismerését és mivel ezek az állatok legtöbbször kicsik, valamint megijednek, így közel menni sem lehet hozzájuk.
Az előző pontból következik, hogy tarts megfelelő távolságot, ne okozz stresszt nekik, főleg a fészkelési időszakban. Valamint a madarak többsége, amint veszélyt érez, egyből tovaszáll.
Figyeld a hangokat! – Sok madarat könnyebb hallás alapján azonosítani, mint látásból. Érdemes a dallamot tanulmányozni és előzetesen tájékozódni, hogy melyek élnek az adott területen ahová látogatsz.
Készíts jegyzeteket! – Ha leírod, milyen madarakat láttál és hol, később összehasonlíthatod az észleléseket és jobban átlátod azt, hogy milyen példányokkal találkoztál már korábban.
A madárhatározó könyv vagy applikáció használata segít a gyors azonosításban és megismerésben.
A tavasz az egyik legjobb időszak a madármegfigyelésre Magyarországon, hiszen ekkor rengeteg költöző faj érkezik vissza, és az éneklő égi vándorok különösen aktívak. Akár egy közeli erdőben, parkban vagy nemzeti parkban járunk, mindig találkozhatunk valamilyen érdekes példánnyal. Egy kis figyelemmel és türelemmel bárki felfedezheti a természet ezen részét is.
Milyen második idegen nyelvet érdemes tanulni 2025-ben?

Az angol ma már nem előny, hanem elvárás. Ez a mondat nemcsak a munkaerőpiacon, hanem az iskolapadban is igaz. Azonban ha a szigetország nyelve már pipa – akár a gyerekednek, akár neked –, akkor adódik a kérdés, hogy mi legyen a másik opció? A nyelvek közötti verseny nemcsak kulturális kérdés, hanem stratégiai döntés is. Gazdasági kapcsolatok, digitális terek és politikai súlypontok mind befolyásolják, hogy egy új készség milyen ajtókat nyithat meg a jövőben.
Forróságban is biztonságban – így előzzük meg a hőgutát a kutyáknál!

A nyári kánikulában nemcsak az emberek szenvednek a forróságtól, hanem négylábú barátaink is. A kutyák különösen érzékenyek a hőgutára, mert nem tudnak úgy izzadni, mint mi, és testhőmérsékletük könnyen megemelkedhet, ha nem figyelünk rájuk. A hőguta életveszélyes állapot lehet, de néhány egyszerű óvintézkedéssel megelőzhető.
Nyárzáró kalandok: hová utazzunk Európában?

Az augusztusi üdülőhelyek manapság a legkelendőbbek. A főszezon utolsó hónapja tökéletes alkalom arra, hogy még egyszer elkapjuk a napsütést és felfedezzünk új tájakat Európában. Legyen szó történelmi városokról, mesés strandokról vagy pezsgő éjszakai életről, a vakáció vége még bőven kínál lehetőséget a kikapcsolódásra. Noha tömeggel és hosszú sorokkal folyamatosan számolni kell, a forróság már alábbhagy, így az üdülés is jobban élvezhető.
Hogyan befolyásolja életünket a dallam?

A zene az emberiség egyik legrégebbi és legelterjedtebb művészeti formája, amely szinte minden kultúrában jelen van. Nem csupán szórakoztat, hanem mély hatással van testi-lelki állapotunkra, viselkedésünkre és gondolkodásunkra is. De pontosan hogyan hat ránk a zene?
Nyugalom egy csésze kávé mellett

A fika nem csupán egy csésze kávé elfogyasztása – a svédek számára ez a nap egyik legfontosabb része. A társas kávészünet nemcsak kikapcsolódás, hanem a kapcsolódás ideje is, amely mára egész Svédországot átszövi. De hogyan lett a fika kulturális jelenség, és mi mit tanulhatunk belőle?