Menü

Hagyjuk unatkozni a gyereket, unokát!

Hurrá, végre unatkozik a gyerekem! Nem, nem ment el az eszem, vagyis már rég, de most nem ez a lényeg. Miért jó, ha ezt halljuk:

"Anya/Apa unatkozom!" Pedig ez egy olyan mondat, amit szülőként gyakran hallunk. Azonban pszichológusok szerint nem is akkora baj. Na miért is?

Milyen szempontok szerint gondolják a szakértők, hogy az unalom hasznos? Kinek? Miért? Mitől lenne hasznos? Kinek jó?

Nos, az elsődleges ok: az unalom jótékonyan hat a kreativitásra! Bizony!

Az elménk aktívabb és többet dolgozik, amikor elfoglaltságot keresünk, mint akkor, amikor nincs éppen mit tenni és ez a gyerekekre is igaz. Ha unatkozik a gyerek, akkor fejleszteni kezdi a képzelőerejét.

Az unalom jótékonyan hat a közérzetre.

Kimutatták, hogy az emberek elkezdenek több jelentőséget tulajdonítani azoknak a dolgoknak, amelyeket elértek az életben. Az unalom lehet a feldolgozás időszaka, amikor átgondolunk dolgokat, ez pedig pszichésen erősebbé tesz.

Az unalom motiválttá tesz.

A szülők nem lehetnek ott a nap minden pillanatában, nem tudják mindig szórakoztatni a gyermeküket. Ezért a gyermeknek meg kell tanulnia saját magát motiválni.

Az unalom érdekes? Igen!

Ha a szülő minden idejét azzal tölti, hogy a gyermekét szórakoztassa, akkor nem kell a gyereknek megtanulnia, hogyan szórakoztassa saját magát. Az unalom arra tanít bennünket, hogy találhatunk új módszereket a figyelmünk lekötésére és problémáink megoldására.

Mi történik pontosan az agyban, ha unatkozunk?

Az unalomnak általánosságban rossz híre van, mivel sokan úgy hiszik, hogy az unatkozás egyet jelent a produktivitás hiányával. Pedig egy kutatás szerint unatkozni jó, mivel segíthet felturbózni a kreativitásunkat. Egy kutatás szerint még az állatok is szoktak néha unatkozni. A Washington-i Egyetem kutatói úgy határoztak, hogy utánajárnak, pontosan mi történik az agyunkban ilyenkor.

A szakemberek arra jutottak, hogy vannak, akik nagyon rosszul viselik az unalmat, ami hatással lehet a közérzetükre, hajlamosabbak a mentális egészségügyi problémákra, különösen a szorongásra és a depresszióra.

Azoknál azonban, akik a mindennapokban jól viselik az unalmat, unatkozás közben a bal, míg azoknál, akik rosszabbul tűrik, inkább a jobb félteke az aktívabb.

Szombat van, még javában tart a hétvége, mit kell tennem és gondolnom, mi a jó, mennyit unatkozzon a gyerek? A pszichológus tanácsa szerint nem kell minden percet betervezni, nem kell túlgondolni a programokat. Sok pszichológus tanácsa szerint a strukturálatlan idő éppoly fontos, mint a tervezett, szervezett tevékenységek. A szülő jó esetben felismeri, hogy mikor unatkozik a gyermek „hasznosan”, és mi az, amikor érdemes közbeavatkozni.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.