Menü

Mit csinál a csontkovács? Veszélyes is lehet?

A csontkovács feladata, hogy a vázrendszerben bekövetkezett hibákat felismerje és kijavítsa. A csontkovács a gerinccel, a könyökkel, a vállal, a térddel és a csípővel foglalkozik, persze mellékhatások nélkül. Ma megyek hozzá, már másodszor, gondoltam kicsit utánajárok, milyen szakemberek ők.

Lehet veszélyes a csontkovácsolás? Ha igen miért? Milyen problémákkal lehet hozzáfordulni?

Derékpanaszok, nyak-, vagy végtagfájdalom, ezekkel kerestem fel a szakembert, ám mielőtt az adott problémával felkeresnénk egy csontkovácsot, érdemes tudni, hogy az általa alkalmazott kezelés rendkívül veszélyes is lehet, ilyen kezelést ugyanis csak orvos vagy főiskolát végzett gyógytornász végezhet!

Mit is csinál tulajdonképpen a csontkovács?

A csontkovácsok hirtelen, gyors manipulációval – úgynevezett „ropogtatással” – kezelik a fájdalmas területet, ezért a beavatkozás komoly kockázatot jelenthet a páciens számára: csonttörés, keringési zavar, bénulás alakulhat ki, sőt akár életveszélyes is lehet az eljárás.

A csontkovácshoz forduló betegek körülbelül 50 százalékánál jelentkeznek káros hatások a beavatkozások után, ami megdöbbentő, ezért fontos a megfelelően szakképzett szakembert választani.

Kik fordulnak általában csontkovácshoz?

A páciensek 50 százaléka általában derékpanaszokkal, közel 23 százaléka nyaki-, és körülbelül 10 százaléka végtagfájdalommal fordul csontkovácshoz, a többiek pedig pusztán egészségfelmérési céllal keresik fel a szakembert.

Kiből lehet csontkovács?

Ahhoz, hogy valaki csontkovács legyen, nem szükséges semmilyen szakirányú végzettség, akár 2-3 napos tanfolyam után már vizsgázhat is a jelentkező, ezzel szemben a manuálterápia viszont államilag elismert, akkreditált, több éves képzés.

Mi a különbség a manuálterápia és a csontkovácsolás között?

A manuálterápia sokkal összetettebb, mint a csontkovácsolás, hiszen a szakemberek az ízületek kezelése mellett a lágyrészekre, az idegek tesztelésére, valamint a belső szervek esetleges érintettségére is külön odafigyelnek. Fő céljai többek között az adott mozgásszervi funkció javítása, a visszafordítható funkcionális problémák kezelése, az izomegyensúly helyreállítása, továbbá a beszűkült és fájdalmas ízületi mozgástartomány kezelése.

A szakértők szerint egyes manuál terápiás kezelésekkel akár évek óta fennálló panaszokat is meg lehet szüntetni.

A csontkovács hirtelen manipulációval próbálja kezelni a fájdalmas területet., komoly kockázatokat jelenthet, mint például csonttörés vagy életveszélyes szövődmények. A kiropraktikai kezelések rejtett kockázatokkal járhatnak, és a csontkovácsok gyakran nem adnak tájékoztatást a kockázatokról. A manuálterápiát sokkal biztonságosabbnak és összetettebbnek tartják.

Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.

Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.

Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.

Kollégiumi élet – az első nagy lépés az önállóság felé

Egy szülő életében vannak pillanatok, amelyek egyszerre töltenek el büszkeséggel és meghatottsággal. Ilyen, amikor a gyerek kirepül a családi fészekből – akár csak hét közben – és beköltözik a kollégiumba. Ez a lépés nemcsak a gyermek, hanem az egész család életében mérföldkő.

A hyaluronsav főbb hatásai

A hialuronsav fő feladata a víz visszatartása, így szöveteink hidratáltak maradnak. Legnagyobb mennyiségben a szemekben, a bőrben és kötőszöveteinkben található meg. A szervezet természetesen képes előállítani a számára szükséges mennyiséget, de az öregedés, környezeti tényezők és életmód hatására a hialuronsav szintje csökkenhet.