Menü

Mit csinál a csontkovács? Veszélyes is lehet?

A csontkovács feladata, hogy a vázrendszerben bekövetkezett hibákat felismerje és kijavítsa. A csontkovács a gerinccel, a könyökkel, a vállal, a térddel és a csípővel foglalkozik, persze mellékhatások nélkül. Ma megyek hozzá, már másodszor, gondoltam kicsit utánajárok, milyen szakemberek ők.

Lehet veszélyes a csontkovácsolás? Ha igen miért? Milyen problémákkal lehet hozzáfordulni?

Derékpanaszok, nyak-, vagy végtagfájdalom, ezekkel kerestem fel a szakembert, ám mielőtt az adott problémával felkeresnénk egy csontkovácsot, érdemes tudni, hogy az általa alkalmazott kezelés rendkívül veszélyes is lehet, ilyen kezelést ugyanis csak orvos vagy főiskolát végzett gyógytornász végezhet!

Mit is csinál tulajdonképpen a csontkovács?

A csontkovácsok hirtelen, gyors manipulációval – úgynevezett „ropogtatással” – kezelik a fájdalmas területet, ezért a beavatkozás komoly kockázatot jelenthet a páciens számára: csonttörés, keringési zavar, bénulás alakulhat ki, sőt akár életveszélyes is lehet az eljárás.

A csontkovácshoz forduló betegek körülbelül 50 százalékánál jelentkeznek káros hatások a beavatkozások után, ami megdöbbentő, ezért fontos a megfelelően szakképzett szakembert választani.

Kik fordulnak általában csontkovácshoz?

A páciensek 50 százaléka általában derékpanaszokkal, közel 23 százaléka nyaki-, és körülbelül 10 százaléka végtagfájdalommal fordul csontkovácshoz, a többiek pedig pusztán egészségfelmérési céllal keresik fel a szakembert.

Kiből lehet csontkovács?

Ahhoz, hogy valaki csontkovács legyen, nem szükséges semmilyen szakirányú végzettség, akár 2-3 napos tanfolyam után már vizsgázhat is a jelentkező, ezzel szemben a manuálterápia viszont államilag elismert, akkreditált, több éves képzés.

Mi a különbség a manuálterápia és a csontkovácsolás között?

A manuálterápia sokkal összetettebb, mint a csontkovácsolás, hiszen a szakemberek az ízületek kezelése mellett a lágyrészekre, az idegek tesztelésére, valamint a belső szervek esetleges érintettségére is külön odafigyelnek. Fő céljai többek között az adott mozgásszervi funkció javítása, a visszafordítható funkcionális problémák kezelése, az izomegyensúly helyreállítása, továbbá a beszűkült és fájdalmas ízületi mozgástartomány kezelése.

A szakértők szerint egyes manuál terápiás kezelésekkel akár évek óta fennálló panaszokat is meg lehet szüntetni.

A csontkovács hirtelen manipulációval próbálja kezelni a fájdalmas területet., komoly kockázatokat jelenthet, mint például csonttörés vagy életveszélyes szövődmények. A kiropraktikai kezelések rejtett kockázatokkal járhatnak, és a csontkovácsok gyakran nem adnak tájékoztatást a kockázatokról. A manuálterápiát sokkal biztonságosabbnak és összetettebbnek tartják.

Diszfunkcionális család árnyékában

A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.