Menü

Mit csinál a csontkovács? Veszélyes is lehet?

A csontkovács feladata, hogy a vázrendszerben bekövetkezett hibákat felismerje és kijavítsa. A csontkovács a gerinccel, a könyökkel, a vállal, a térddel és a csípővel foglalkozik, persze mellékhatások nélkül. Ma megyek hozzá, már másodszor, gondoltam kicsit utánajárok, milyen szakemberek ők.

Lehet veszélyes a csontkovácsolás? Ha igen miért? Milyen problémákkal lehet hozzáfordulni?

Derékpanaszok, nyak-, vagy végtagfájdalom, ezekkel kerestem fel a szakembert, ám mielőtt az adott problémával felkeresnénk egy csontkovácsot, érdemes tudni, hogy az általa alkalmazott kezelés rendkívül veszélyes is lehet, ilyen kezelést ugyanis csak orvos vagy főiskolát végzett gyógytornász végezhet!

Mit is csinál tulajdonképpen a csontkovács?

A csontkovácsok hirtelen, gyors manipulációval – úgynevezett „ropogtatással” – kezelik a fájdalmas területet, ezért a beavatkozás komoly kockázatot jelenthet a páciens számára: csonttörés, keringési zavar, bénulás alakulhat ki, sőt akár életveszélyes is lehet az eljárás.

A csontkovácshoz forduló betegek körülbelül 50 százalékánál jelentkeznek káros hatások a beavatkozások után, ami megdöbbentő, ezért fontos a megfelelően szakképzett szakembert választani.

Kik fordulnak általában csontkovácshoz?

A páciensek 50 százaléka általában derékpanaszokkal, közel 23 százaléka nyaki-, és körülbelül 10 százaléka végtagfájdalommal fordul csontkovácshoz, a többiek pedig pusztán egészségfelmérési céllal keresik fel a szakembert.

Kiből lehet csontkovács?

Ahhoz, hogy valaki csontkovács legyen, nem szükséges semmilyen szakirányú végzettség, akár 2-3 napos tanfolyam után már vizsgázhat is a jelentkező, ezzel szemben a manuálterápia viszont államilag elismert, akkreditált, több éves képzés.

Mi a különbség a manuálterápia és a csontkovácsolás között?

A manuálterápia sokkal összetettebb, mint a csontkovácsolás, hiszen a szakemberek az ízületek kezelése mellett a lágyrészekre, az idegek tesztelésére, valamint a belső szervek esetleges érintettségére is külön odafigyelnek. Fő céljai többek között az adott mozgásszervi funkció javítása, a visszafordítható funkcionális problémák kezelése, az izomegyensúly helyreállítása, továbbá a beszűkült és fájdalmas ízületi mozgástartomány kezelése.

A szakértők szerint egyes manuál terápiás kezelésekkel akár évek óta fennálló panaszokat is meg lehet szüntetni.

A csontkovács hirtelen manipulációval próbálja kezelni a fájdalmas területet., komoly kockázatokat jelenthet, mint például csonttörés vagy életveszélyes szövődmények. A kiropraktikai kezelések rejtett kockázatokkal járhatnak, és a csontkovácsok gyakran nem adnak tájékoztatást a kockázatokról. A manuálterápiát sokkal biztonságosabbnak és összetettebbnek tartják.

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.