Menü

Téli zöldségek

A hideg időben nehéz termeszteni bármit is, pedig pont ilyenkor van a legnagyobb szükségünk a vitaminokra és ásványi anyagokra. Vannak olyan zöldségek, amiket télen is frissen ehetünk.

Az év végi időszakban rohamosan csökkenhet az immunrendszerünk általi védekezőképességünk. Egyre kevesebb időt töltünk a friss levegőn, hiszen ki akar kimenni fagyoskodni, vagy kevesebbet sportolunk, mert inkább a takaró alá bújva, meleg teát, forralt bolt, esetleg kakaót iszogatva nézzük a filmeket. Kevesebb napfény ér minket, ezért a D-vitamin utánpótlásunk is csökkent. Arról pedig már nem is beszéljünk, hogy milyen sok felsőlégúti fertőzés kering a levegőben.

Ezekkel mind-mind meg kell birkózni a szervezetünknek, viszont, ha ezt nem támogatjuk kicsit, akkor elég nehéz dolga lesz. Ebben az időben kevesebb az idény zöldség és gyümölcs, próbálunk a multik által kínált árukból válogatni, felkeressük a gyógyszertárakat, hogy vitamin utánpótlás után nézzünk. Pedig van pár zöldség, amiket ilyenkor is termeszthetünk, kimondottan jól bírják a fagyos időt, így frissen szedhetjük és fogyaszthatjuk őket.

Annak, akinek van valamiféle kis kertje, vagy magaságyása, könnyen nevelgethet benne télen is zöldségeket. Azok a növények, amik elpihennek akár egy hótakaró alatt is, azaz fagyok közepette is életben maradnak, azért tehetik ezt meg, mert magasabb a cukor tartalmuk, mint a többinek. Ősszel érdemes a káposzta- és salátaféléket a földben hagyni, hiszen ezek vígan áttelelhetnek.

A leveles kel, más nevén fodros kel, vagy a kelkáposzta nagyon sok antioxidánst, ásványi anyagot, vitamint tartalmaz, ha ez nem lenne elég, még omega-3 zsírsavat és karotinoidot is. A kelbimbóról se feledkezzünk meg, benne sok A-, B- és C- vitamin van, és remek K-vitamin forrás. A salátáknál az áttelelő salátára bízhatjuk magunkat, szintén tele vitaminokkal, ásványi anyagokkal. A mángold nagy levelei is nagyon egészségesek, a szívbetegségek elkerüléséhez érdemes minél többet fogyasztani belőle. Az időben elvetett karalábé kelés után jól bírja a hideget, telis-tele van C-vitaminnal és káliummal, emellett sokféleképpen elkészíthető.

A fekete retket sokan ismerik, hiszen a közepét kivájva, az üreget mézzel feltöltve pompás immunerősítőt kapunk, amit bevethetünk a megfázásos időszakokban. Fűszerünk is lehet, a petrezselyem is bírja a hidegebb időt. Róla tudjuk, hogy tele van flavonoidokkal és gyulladáscsökkentő hatása is kiváló. Végül ne feledjük a fokhagymát, amit ősszel, még fagyok előtt ültetve, tél végén már ehetünk is. Erős gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású.

Nem kell télen nélkülöznünk a kertet, számos zöldséget termelhetünk, amiket, ha frissen szedünk és elkészítünk, akkor sokféle vitaminhoz és ásványi anyaghoz juttatjuk szervezetünket.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.