Menü

Ezért fogyasszunk mindennap ánizst

Az ánizst egész magként és őrölt formában is beszerezhetjük. Számos vitamin és ásványi anyag található meg benne, például A- és C-vitamin, kalcium, magnézium, foszfor, kálium, szelén, mangán és vas. A hagyományos gyógyászat szerint az ánizs igen kedvezően hat a szervezetünkre, stimulálja például az idegrendszert, a méregtelenítést, az izmok regenerációját egyaránt. lássuk, miért érdemes még rendszeresen fogyasztani!

A gyógynövény gyulladáscsökkentő és enyhe érzéstelenítő, fájdalomcsillapító hatásait akkor is kihasználhatjuk, ha ízületi gyulladással küzdünk.Az ánizs emellett az izmokra is jó hatással van.

Az ánizsból készült gyógytea nagyszerűen nyugtatja az idegeket, ellazítja az izmokat, segíti az elalvást , és hozzájárul a jobb éjszakai pihenéshez. Az ánizstea különösen azoknak ajánlott, akik tartanak az altatók esetleges mellékhatásaitól.

Érdemes ánizsteát innia azoknak is, akik hurutos köhögéssel küzdenek. Az ánizsban található hatóanyagok ugyanis természetes köptetőként is, segítik a letapadt váladék feloldását és kiürülését a szervezetből. Az ánizs természetes megoldást nyújthat a megfázás, az influenza tünetei ellen.

Érdemes gyakrabban használni az ánizst, meglepően jó hatásai vannak a szervezetünkre! Az ánizs a bőrproblémák ellen is hatékony lehet, köszönhetően a benne található antioxidáns és gyulladáscsökkentő vegyületeknek. Az erős, ízesítetlen ánizsteát használhatjuk a pattanásos bőr lemosására, a korpás fejbőrre öblítőként.

Az ánizs kellemes illata és enyhe antimikrobális hatóanyagai segíthetik a kellemetlen szájszag elleni küzdelmet, ezért érdemes szájöblítőként is használni.

Felhasználása a konyhában:

Egészben vagy akár összetörve, de utóbbi esetben gyorsan elveszíti jellegzetes aromáját. Fűszer formájában a legismertebb, legelterjedtebb.

Kitűnő választás az alábbi ételekhez:

mártások, raguk

vad ételek, húsok és töltelékek

kompót

rizs

édesburgonya

tészták és sütemények (kenyér, sós sütemények)

szirupok

édességek

főzelékek (káposzta, tök, cékla)

párolt zöldségek

levesek, krémlevesek

A magvakat teljes megérésükkor azonnal be kell gyűjteni, mert azok könnyen kiperegnek. A learatott növényt kévékbe kötve megszárítjuk és azután pergetjük ki. A begyűjtésénél, mivel a magvak egyenetlenül érnek be a középső virágok ernyőit érésükkor kivágják és külön szárítjuk meg, hogy a megért magvak ki ne peregjenek. Különösen ügyeljünk az ánizsnál arra, hogy aratáskor, vagy feldolgozás közben nedvesség ne érje, mert könnyen megfeketedik és ezáltal az áru sokat veszít értékéből.

Az ánizs magvait a gyógyászatban eredeti alakjukban és porítva hozzák forgalomba. Egész állapotukban főképpen teakeverékeknek képezi alkotórészét. Illóolaja úgy a gyógyászatban, mint a likőrgyártásban keresett cikk.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?