Menü

A túlzott perfekcionizmus hátrányai

A mai rohanó világban nagyon sok nyomás nehezedik ránk, sokszor egyszerre több munkahelyen kell dolgozni, vagy oktatás mellett valamilyen kereseti forrást találni. Emellett a közösségi média oldalak, amelyeket legtöbben napi szinten látogatunk tele vannak látszólag tökéletes életet élő emberekkel, nem csoda hát, hogy egyre több emberben alakul ki egyfajta teljesítési kényszer, avagy maximalizmus. Ez az a belső késztetés, amely arra sarkall, hogy mindig a legjobbat nyújtsuk, de gyakran azt az érzést hagyja maga után, hogy sosem vagyunk elég jók.

Ugyan a tökéletességre törekedés elsőre egy pozitív dolognak tűnhet, azonban akik maximalisták, sokszor semmilyen formában nem tudják megélni a sikerélmény örömét.

Egészséges mértékben sok emberben ott van az, hogy a lehető legjobb minőségű munkára törekedjen és ezzel nincs is semmi baj. A probléma ott kezdődik, amikor a hibázástól való félelem és a külső elismerés iránti vágy határozza meg a döntéseinket és önértékelésünket. Több jel is van, ami arra utalhat, hogy mi, vagy egy embertársunk túlzásba vitte a perfekcionizmust. Ilyen lehet például, a túlzott önkritika és bűntudat apró hibák miatt, vagy a fokozott stressz és szorongás, de akár az is, hogyha nem tudjuk betartani a határidőket, mert úgy érezzük nem elég jó minőségű a munka, amit kiadunk a kezeink közül.

Sokan, akik ettől szenvednek teljes mértékben aköré építik a személyiségüket, hogy milyen sikereket érnek el, ráadásul az elvárásaikat annyira magasra teszik, hogy azok irreálissá és elérhetetlenné változnak. A maximalizmus sokszor családi minta folyamán alakul ki, hogyha valaki gyermekkorban nem kapott elég pozitív visszajelzést, esetleg sosem tudta teljesíteni a felé támasztott elvárásokat, az nagy valószínűséggel fog később teljesítési kényszerrel küzdeni. A szeretetnek nem az elért eredményeken kellene múlnia, aki azonban ezt tanulja meg, az sokszor csak pszichológus segítségével tud változtatni az általa megszokott mintákon.

A már korábban említett közösségi média szintúgy rombolja az önképet, de akár egy minket körülvevő közeg is könnyen okozhat bennünk önbizalomhiányt. A társadalmi nyomás több formája képes végül túlzott perfekcionizmust okozni azokban a személyekben, akik esetleg alapból is alacsonyabb önértékeléssel küzdenek.

A probléma a perfekcionizmussal az, hogy szépen lassan minket és a bennünket körülvevő embereket is felemészti. A folyamatos elégedetlenség és a kevés pozitív inger könnyen szorongást és depressziót okozhat. Másik következménye lehet még, hogy másokra projektáljuk az irreális elvárásainkat, illetve az ebből fakadó stresszt, ami könnyen az emberi kapcsolataink rovására mehet.

Ha már egyszer beleestünk a maximalizmus elsőre kilábalhatatlan gödrébe, akkor sem szabad kétségbeesnünk, hiszen mint mindenre, erre is van megoldás. Természetesen extrém esetben, vagy amennyiben úgy érezzük szükséges, mindenképp forduljunk szakemberhez! Ezen kívül azonban van még néhány apróság, amit megtehetünk a saját fejlődésünk érdekében. Próbáljunk meg minden nap tartani egy önreflexiót, akár kérdezzünk meg másokat ők hogyan látták az aznapi teljesítményünket. Lépésről lépésre tanuljuk meg azt, hogy a hibák teljesen normális, emberi dolgok, amelyekből könnyen tudunk építkezni. Legyünk önmagunkkal jóban, és bánjunk úgy velünk, ahogy azt a barátainkkal tennénk!

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Pedagógusnapi köszöntő

Június első vasárnapján, minden évben, különleges napot ünneplünk: a Pedagógus Napot. Ez az alkalom lehetőséget ad arra, hogy kifejezzük hálánkat és elismerésünket mindazoknak, akik a jövő nemzedékét formálják.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.