Menü

A túlzott perfekcionizmus hátrányai

A mai rohanó világban nagyon sok nyomás nehezedik ránk, sokszor egyszerre több munkahelyen kell dolgozni, vagy oktatás mellett valamilyen kereseti forrást találni. Emellett a közösségi média oldalak, amelyeket legtöbben napi szinten látogatunk tele vannak látszólag tökéletes életet élő emberekkel, nem csoda hát, hogy egyre több emberben alakul ki egyfajta teljesítési kényszer, avagy maximalizmus. Ez az a belső késztetés, amely arra sarkall, hogy mindig a legjobbat nyújtsuk, de gyakran azt az érzést hagyja maga után, hogy sosem vagyunk elég jók.

Ugyan a tökéletességre törekedés elsőre egy pozitív dolognak tűnhet, azonban akik maximalisták, sokszor semmilyen formában nem tudják megélni a sikerélmény örömét.

Egészséges mértékben sok emberben ott van az, hogy a lehető legjobb minőségű munkára törekedjen és ezzel nincs is semmi baj. A probléma ott kezdődik, amikor a hibázástól való félelem és a külső elismerés iránti vágy határozza meg a döntéseinket és önértékelésünket. Több jel is van, ami arra utalhat, hogy mi, vagy egy embertársunk túlzásba vitte a perfekcionizmust. Ilyen lehet például, a túlzott önkritika és bűntudat apró hibák miatt, vagy a fokozott stressz és szorongás, de akár az is, hogyha nem tudjuk betartani a határidőket, mert úgy érezzük nem elég jó minőségű a munka, amit kiadunk a kezeink közül.

Sokan, akik ettől szenvednek teljes mértékben aköré építik a személyiségüket, hogy milyen sikereket érnek el, ráadásul az elvárásaikat annyira magasra teszik, hogy azok irreálissá és elérhetetlenné változnak. A maximalizmus sokszor családi minta folyamán alakul ki, hogyha valaki gyermekkorban nem kapott elég pozitív visszajelzést, esetleg sosem tudta teljesíteni a felé támasztott elvárásokat, az nagy valószínűséggel fog később teljesítési kényszerrel küzdeni. A szeretetnek nem az elért eredményeken kellene múlnia, aki azonban ezt tanulja meg, az sokszor csak pszichológus segítségével tud változtatni az általa megszokott mintákon.

A már korábban említett közösségi média szintúgy rombolja az önképet, de akár egy minket körülvevő közeg is könnyen okozhat bennünk önbizalomhiányt. A társadalmi nyomás több formája képes végül túlzott perfekcionizmust okozni azokban a személyekben, akik esetleg alapból is alacsonyabb önértékeléssel küzdenek.

A probléma a perfekcionizmussal az, hogy szépen lassan minket és a bennünket körülvevő embereket is felemészti. A folyamatos elégedetlenség és a kevés pozitív inger könnyen szorongást és depressziót okozhat. Másik következménye lehet még, hogy másokra projektáljuk az irreális elvárásainkat, illetve az ebből fakadó stresszt, ami könnyen az emberi kapcsolataink rovására mehet.

Ha már egyszer beleestünk a maximalizmus elsőre kilábalhatatlan gödrébe, akkor sem szabad kétségbeesnünk, hiszen mint mindenre, erre is van megoldás. Természetesen extrém esetben, vagy amennyiben úgy érezzük szükséges, mindenképp forduljunk szakemberhez! Ezen kívül azonban van még néhány apróság, amit megtehetünk a saját fejlődésünk érdekében. Próbáljunk meg minden nap tartani egy önreflexiót, akár kérdezzünk meg másokat ők hogyan látták az aznapi teljesítményünket. Lépésről lépésre tanuljuk meg azt, hogy a hibák teljesen normális, emberi dolgok, amelyekből könnyen tudunk építkezni. Legyünk önmagunkkal jóban, és bánjunk úgy velünk, ahogy azt a barátainkkal tennénk!

Az elmúlás emlékezete – a múltban és a jelenben

Minden ősz végén, amikor elérkezik november elseje, a temetőkben lassan feltűnnek a gyertyafények. Virágárusok lepik el a sarkokat, a bejáratnál mécsesek sora csillog. A látvány egyszerre meghitt és ismétlődő, valami, amit már megszoktunk. Azonban miben változott ez az időszak az elmúlt évekhez képest?

A csend, amely összeköt – Mindenszentek és Halottak napja

Ahogy az ősz lassan átszínezi a tájat, és a hűvös levegőben megjelenik a füst és a gyertyák illata, elérkezik az évnek az az időszaka, amikor megállunk egy pillanatra. November elején nem a rohanásé, nem a zajé a főszerep. A temetők fényei, a mécsesek pislákolása, a virágok halk üzenete mind-mind arról mesél, hogy az emlékezésben ott van az élet legmélyebb szeretete.

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.