A túlzott perfekcionizmus hátrányai
- Dátum: 2024.11.24., 07:30
- Majernyik Szilvia
- képek: pexels.com
- egészség, életmód, mentális egészség, önbizalomhiány, önfejlesztés, önismeret, perfekcionizmus, pszicholgia
A mai rohanó világban nagyon sok nyomás nehezedik ránk, sokszor egyszerre több munkahelyen kell dolgozni, vagy oktatás mellett valamilyen kereseti forrást találni. Emellett a közösségi média oldalak, amelyeket legtöbben napi szinten látogatunk tele vannak látszólag tökéletes életet élő emberekkel, nem csoda hát, hogy egyre több emberben alakul ki egyfajta teljesítési kényszer, avagy maximalizmus. Ez az a belső késztetés, amely arra sarkall, hogy mindig a legjobbat nyújtsuk, de gyakran azt az érzést hagyja maga után, hogy sosem vagyunk elég jók.
Ugyan a tökéletességre törekedés elsőre egy pozitív dolognak tűnhet, azonban akik maximalisták, sokszor semmilyen formában nem tudják megélni a sikerélmény örömét.
Egészséges mértékben sok emberben ott van az, hogy a lehető legjobb minőségű munkára törekedjen és ezzel nincs is semmi baj. A probléma ott kezdődik, amikor a hibázástól való félelem és a külső elismerés iránti vágy határozza meg a döntéseinket és önértékelésünket. Több jel is van, ami arra utalhat, hogy mi, vagy egy embertársunk túlzásba vitte a perfekcionizmust. Ilyen lehet például, a túlzott önkritika és bűntudat apró hibák miatt, vagy a fokozott stressz és szorongás, de akár az is, hogyha nem tudjuk betartani a határidőket, mert úgy érezzük nem elég jó minőségű a munka, amit kiadunk a kezeink közül.
Sokan, akik ettől szenvednek teljes mértékben aköré építik a személyiségüket, hogy milyen sikereket érnek el, ráadásul az elvárásaikat annyira magasra teszik, hogy azok irreálissá és elérhetetlenné változnak. A maximalizmus sokszor családi minta folyamán alakul ki, hogyha valaki gyermekkorban nem kapott elég pozitív visszajelzést, esetleg sosem tudta teljesíteni a felé támasztott elvárásokat, az nagy valószínűséggel fog később teljesítési kényszerrel küzdeni. A szeretetnek nem az elért eredményeken kellene múlnia, aki azonban ezt tanulja meg, az sokszor csak pszichológus segítségével tud változtatni az általa megszokott mintákon.
A már korábban említett közösségi média szintúgy rombolja az önképet, de akár egy minket körülvevő közeg is könnyen okozhat bennünk önbizalomhiányt. A társadalmi nyomás több formája képes végül túlzott perfekcionizmust okozni azokban a személyekben, akik esetleg alapból is alacsonyabb önértékeléssel küzdenek.
A probléma a perfekcionizmussal az, hogy szépen lassan minket és a bennünket körülvevő embereket is felemészti. A folyamatos elégedetlenség és a kevés pozitív inger könnyen szorongást és depressziót okozhat. Másik következménye lehet még, hogy másokra projektáljuk az irreális elvárásainkat, illetve az ebből fakadó stresszt, ami könnyen az emberi kapcsolataink rovására mehet.
Ha már egyszer beleestünk a maximalizmus elsőre kilábalhatatlan gödrébe, akkor sem szabad kétségbeesnünk, hiszen mint mindenre, erre is van megoldás. Természetesen extrém esetben, vagy amennyiben úgy érezzük szükséges, mindenképp forduljunk szakemberhez! Ezen kívül azonban van még néhány apróság, amit megtehetünk a saját fejlődésünk érdekében. Próbáljunk meg minden nap tartani egy önreflexiót, akár kérdezzünk meg másokat ők hogyan látták az aznapi teljesítményünket. Lépésről lépésre tanuljuk meg azt, hogy a hibák teljesen normális, emberi dolgok, amelyekből könnyen tudunk építkezni. Legyünk önmagunkkal jóban, és bánjunk úgy velünk, ahogy azt a barátainkkal tennénk!
Mi alapján rangsoroljuk az emlékeinket?

Az emberi tudat és a korábban történt események tömkelege leginkább egy állandóan változó hálóra hasonlít. Ebben bizonyos csomópontok erősebben, mások halványabban kapcsolódnak. Az, hogy miért maradnak meg egyes élmények kristálytisztán emlékezetünkben, míg mások szinte azonnal elhalványulnak, számos tényező együttes hatásának eredménye, melyek az életünk során alakulnak ki.
Túlélők a frontvonalon: amikor a szülők visszaszámolnak az iskolakezdésig

A nyár a gyerekeknek a szabadságról, a fagylaltról és a késő estig tartó játékokról szól – a szülőknek és nagyszülőknek viszont gyakran inkább egy maratoni túlélőtúrára hasonlít. Bár imádjuk a gyerekeinket és a nagyszülők is az unokákat meg a közös programokat, augusztus végére sok családban felhangzik a jól ismert mondat: „Mikor kezdődik már a suli?”
Albérlet vagy saját lakás? – Mi éri meg jobban?

A magyar fiatalok többsége előbb-utóbb eljut arra a kérdésre, hogy a saját lakás vagy az albérlet a jobb választás. A válasz nem fekete-fehér, mert mindkét opciónak vannak előnyei és hátrányai is. Ráadásul ingatlant venni jelenleg, mint sokan tapasztaljuk, egyre nehezebb. Az árak magasak, a lakosság nagy része pedig a főváros felé orientálódik, miközben a vidéki területek egyre inkább elnéptelenednek.
SQ – azaz a szociális intelligencia

Ismerjük az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát, de mi a helyzet a szociális intelligenciával? Nézzük, mit takar ez a kifejezés.
Fesztiválszezon introvertáltként – így élvezheted te is!

A fesztiválszezon sokak számára a nyár csúcspontja, ám az introvertált embereknek gyakran inkább kimerítő, mint feltöltő élményt jelent. Tényleg ki kell maradniuk a bulikból, ha nem bírják a tömeget és a zajt? Nem! Néhány tudatos lépéssel és saját határaink tiszteletben tartásával a fesztiválok számukra is igazi élménnyé válhatnak.