Menü

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Egyáltalán: miért veszekednek olyan gyakran a testvérek? Milyen okok állhatnak a konfliktusok hátterében?

Például testvérféltékenység.

A féltékenység mindig lehet a konfliktusok egyik forrása, s nem feltétlen mindig a nagyobb gyerek féltékeny a kicsire, lehet ez fordítva is.

Nem tudnak mit kezdeni egymással.

Elkezdenek játszani, aztán pár perc elteltével máris kitör a vita, a veszekedés és nem tudunk igazságot tenni köztük.

A szakemberek szerint a legjobb hármasban vagy négyesben játszani velük, aztán hagyni, hogy ketten is folytassák, esetleg egyfajta felügyelőként próbálunk figyelni rájuk a későbbiekben, hogy csírájában elfojthassunk, megbeszélhessünk minden kialakuló nézeteltérést.

Ki kell találni nekik közös játékokat!

Sokan teljesen külön tartják a babát és a totyogót egymástól és csak akkor engedik őket együtt játszani, ha már a kicsi is legalább mászik, pedig sokkal jobb, ha már néhány hónapos kortól van mód együtt is játszaniuk.

Tanuljanak meg alkalmazkodni egymáshoz.

Először furcsa lehet a nagy számára, hogy érkezik egy idegen, aki turkálhat a holmijai között, akivel osztozni kell a szülők szeretetében, odafigyelésében, esetleg oda kell adnia a játékait.

Hagyni kell őket megismerni, megszokni egymást, alkalmazkodni egymáshoz, amikor pedig eldurvul a dolog, akkor kell közbeavatkozni.

Mit lehet tenni, ha verekedni kezdenek, ha eldurvul a konfliktus?

Elsőként ki kell venni őket a konfliktushelyzetből, félrehívni, megvárni, amíg megnyugszik. Nem szabad rögtön igazságot tenni köztük, valószínűleg mindketten hibásak és mindketten úgy érzik, igazuk van, de mindig kettőn áll a vásár. Fontos, hogy ne legyen kivételezés.

A testvérek közötti vitákban nincs nyertes és vesztes. Amikor megnyugodtak akkor lehet egyesével megbeszélni mi történt, majd közösen tisztázni a helyzetet és levonni a tanulságokat.

Hagyjuk a gyerekeket külön is játszani, ha igényli a nagy vagy a kisebb, hagyjuk őket elvonulni.

Ha külön szobára nincs is mód, legyen legalább egy olyan nyugodt sarka vagy játszósátra a gyerekeknek, ahol külön tudnak vonulni egymástól és magukban játszani, ugyanis néha erre is szükség van.

Erősítsük az egymás iránti kötődést!

A gyerekek közötti kapcsolat akkor harmonikus, ha olyan családi helyzet alakul ki, amiben mindenki jól érzi magát. A nagy testvér élje meg a nagy testvér szerepkörét, a kicsi pedig a kisebb testvérét. A gyerekek közötti kötődést erősíthetjük, ha mesélünk nekik arról, hogy mennyi mindenben hasonlítanak egymásra, közös programokat találunk ki, közös feladatokat kapnak, amit együtt oldhatnak meg.

Sokat segíthet, ha megértjük és ők is megértik a különbözőségeiket és tisztelitek egymást, mert az egyik leghosszabb és legfontosabb érzelmi kötelék az életünkben a testvérünkkel való kapcsolatunk.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.