Mi állhat az irigység hátterében?
- Dátum: 2024.11.08., 11:02
- Martinka Dia
- képek: pexels
- bűntudat, elismertség, féltékenység, irigység, játszma, jóindulatú irigység, megoldás, önismereti munka, összehasonlítás, rosszindulat, szégyenérzet, szociálpszichológusok
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.
Más megfogalmazásban: „Az irigység a más ember anyagi javainak, lehetőségeinek, párkapcsolatának, műveltségének, sikerének, elismertségének összehasonlítása a sajátunkkal. Amennyiben a sajátunkat kevesebbnek ítéljük a másikénál, belül szeretnénk az ő helyzetébe kerülni.”
Vajon mi állhat az irigység hátterében?
Az irigység sokszor bűntudattal és szégyenérzettel fonódik össze, hiszen, ha belegondolunk, azzal, hogy irigyek vagyunk valakire, azzal azt is elismerjük, hogy az a személy valamiben előrébb jár, jobb, mint mi.
Szociálpszichológusok szerint az irigységnek kétféle értelmezése lehet: az egyik egy jóindulatú irigység, amely során hiányolunk valamit az életünkből, ami a másiknak megvan, ezzel szemben a rosszindulatú irigység állapotában arra gondolunk, hogy bárcsak a másik anyagi java, tulajdona, irigységünk tárgya például egy szép ház, egy új autó, egy nyaralás, utazás rosszul sülne el, tönkre menne vagy meghibásodna, valami baj érné ezeket.
A jóindulatú irigység esetén például arra gondolunk, bárcsak nekünk is lenne olyan autó/ház/nyaralás a rosszindulat azonban féltékenység és rosszindulatú gondolatok, kívánságok közöse. A pszichológusok szerint az irigység egy nagyon nehezen felvállalható érzés.
Irigység vagy féltékenység? Mi a különbség?
Az irigység nem összetévesztendő a féltékenységgel, utóbbi ugyanis egy háromemberes játszma. Féltékenységet leggyakrabban párunkkal kapcsolatban érzünk, amikor attól félünk, egy harmadik személy fenyegetőleg hat a párkapcsolatunk biztonságára.
A féltékenység érzése legtöbbször a párkapcsolatokra, barátságainkra jellemző, ám az irigység megjelenik más kapcsolatokban is, például kollegák, barátok, szomszédok, testvérek, rokonok között.
Rengeteg szociálpszichológus állítja, hogy az irigység a társas összehasonlításból ered, gyakran másokhoz viszonyítjuk, hasonlítjuk magunkat, ez pedig általában hátrányos összehasonlítás ránk nézve. Valami, ami a másiknak vagy a másikban megvan, bennünk pedig nincs.
Az irigység szinte mindig bűntudattal és szégyenérzettel fonódik össze, hiszen abban a pillanatban, hogy bevallanánk, hogy irigyek vagyunk egy adott személyre, azt is elismernénk, hogy az a személy valamiben előrébb jár, mint mi. – fejti ki a wikipedia, ebben pedig bizony sok igazság van, még ha nehezen is valljuk be magunknak.
Mit tehetünk, hogy megbirkózzunk az irigység érzésével?
Keresünk olyan személyeket, akiknek hozzánk hasonlóak, kerüljük a folyamatos összehasonlítgatást másokkal, legyen több önbizalmunk, végezzünk mélyebb önismereti munkát és értékeljük azt, amink van, amit elértünk, amit mi magunk önerőből megteremtettünk. Nézzünk szembe saját érzelmeinkkel, ugyanis minden, ami másokban irritál minket, hozzásegít önmagunk mélyebb megértéséhez.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.