Menü

A vegán életmód mögöttes nehézsége

A vegán életmódra való váltás nem tartozik a legegyszerűbb folyamatok közé, bármennyire sziklaszilárd eltökéltség áll is az elhatározás mögött. Rögös az út azoknak, akik azelőtt rendszeresen fogyasztottak húst, tejtermékeket és cukrozott élelmiszert. Adódik a kérdés, hogy mi játszódik le a szervezetünkben, ha teljesen kizárjuk az állati eredetű készítmények bevitelét? Hogyan lehet ezt az állapotot tartósan fenntartani?

Az eltökéltségnek és az akaraterőnek hatalmas jelentősége van a vegán életmód kialakításának kezdő lépéseinél, hiszen számos olyan lemondással jár, amivel még eddig nem biztos, hogy szembesültünk. Egy nagy rántott hús kísértésével még elbánunk, viszont a cukros ételek ignorálása már nagyobb fejtörést okozhat. Mentségünkre szólva, amikor egy kis extra nassolni valóra vágyunk, nem biztos, hogy a gyengeség jelei mutatkoznak rajtunk, de annál inkább komoly biokémiai folyamatok eredménye. A huzamosabb ideig tartó alacsony szénhidrát tartalmú étrend mellett hormoningadozás is állhat a késztetés mögött. Valamint a cukor hiányát minden esetben megérzi az emberi szervezet is, és egyéni szinten nehéz megállni az édességek csábítását.

Gyorsan megjelennek az első jelek

A vegán étrendnek számos pozitív hatása van a szervezetünkre, amelyekből sokat akár már néhány héttel az első saláták elfogyasztása után is észrevehetünk. A legtöbb étkezési szokással már az első néhány hét után energikusabb közérzetet és jobb minőségű alvást érhetünk el. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a nehéz húsok és a zsír megemésztése több energiát igényel a szervezetünktől, ráadásul a magasabb rosttartalmú zöldségek stabilabb vércukorszintet is biztosítanak. Ugyanebből az okból kifolyólag a bélflóránk is helyreáll, mivel jótékony baktériumok egész arzenálját szabadítjuk az emésztőszerveinkre.

Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a vörös húsban, a tejtermékekben és a tojásban is vannak olyan anyagok, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezetünk tökéletes működéséhez. A jó hír azonban az, hogy megfelelő odafigyeléssel és mindent lefedő, teljes értékű étrenddel betömhetjük ezeket a réseket, viszont ez összetett feladat tud lenni.

Mások is észreveszik, hogy változunk

A vegán étrend egyik legszembetűnőbb kísérője a gyors és hatékony fogyás. Az állati eredetű fehérjék jóval több kalóriát tartalmaznak a növényi fehérjékkel szemben, ráadásul a testzsírcsökkentés akkor sem zárható ki, ha ugyanannyi „növényi kalóriát" viszünk be, mint egy átlagos, hússal megspékelt étkezés esetén. Ugyanis a húsokban található fehérjék és zsiradékok jobban beépülnek a szervezetbe, mintsem a növényi eredetűek. Emellett a zöldségek és a gyümölcsök számos olyan vitamin és ásványi anyag forrásai, amelyek jó szolgálatot tesznek a bőrünknek. Sőt, ha a tejtermékeket is magunk mögött hagyjuk, jó eséllyel búcsút mondhatunk a pattanásoknak és az aknénak is.

A tisztán növényi alapú, vegán étrendre való átállásnak negatív hozományai is lehetnek. Ha azt vesszük észre, hogy egy idő után másképp érezzük az ízeket, a jelenség cink hiányra utalhat. Pótlásként mindenképp fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonát, lencsét és zöldborsót. Hasonló a helyzet a jóddal is. A koncentrációs zavarok és a fejfájás csak a kezdeti tünetei a pajzsmirigy-alulműködésnek. Jódozott sóval valamennyire fedezhetjük ezen szükségleteinket, de a táplálkozás akkor sem lesz teljes értékű. Vannak olyan esszenciális vitaminok és ásványi anyagok, amelyek csak nyomokban vagy egyáltalán nem találhatóak meg a zöldségekben és gyümölcsökben.

A hiánybetegségek elkerülése érdekében ezeket az anyagokat feltétlenül pótolnunk kell. A csontok és az izmok egészségéért felelős kalcium (brokkoli, spenót, bab), a gyulladásgátló hatású Omega 3 zsírsavak (chia mag, kelkáposzta) és a vérképzésért felelő B12 vitamin (dúsított növényi tejek) csak néhány a sok közül, amelyek különösebb figyelmet érdemelnek. Mielőtt tehát belefognánk a vegán életmódba, alaposan járjuk körbe a témát, mert a húsételek fogyasztásának hiánya hosszú távon hiánybetegségekhez vezet, és rengeteg problémát is okozhat.

Mi az a vízikefír és hogyan készül?

A kristálygomba, vagy más néven vízikefír, egy fermentálható anyag, mely cukros vízből pezsgő, enyhén savanykás italt varázsol. Egyre többen fedezik fel hazánkban is ezt a különleges erővel bíró nedűt, amely nemcsak emésztést segít és gyulladást csökkent, hanem életet lehel a hétköznapokba is. Az alábbi cikkben megismerhetjük a használatát, a gondozását, és azt is, hogy hogyan válik belőle egy pohár kortyolható frissítő.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.

Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?

A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.