Menü

A vegán életmód mögöttes nehézsége

A vegán életmódra való váltás nem tartozik a legegyszerűbb folyamatok közé, bármennyire sziklaszilárd eltökéltség áll is az elhatározás mögött. Rögös az út azoknak, akik azelőtt rendszeresen fogyasztottak húst, tejtermékeket és cukrozott élelmiszert. Adódik a kérdés, hogy mi játszódik le a szervezetünkben, ha teljesen kizárjuk az állati eredetű készítmények bevitelét? Hogyan lehet ezt az állapotot tartósan fenntartani?

Az eltökéltségnek és az akaraterőnek hatalmas jelentősége van a vegán életmód kialakításának kezdő lépéseinél, hiszen számos olyan lemondással jár, amivel még eddig nem biztos, hogy szembesültünk. Egy nagy rántott hús kísértésével még elbánunk, viszont a cukros ételek ignorálása már nagyobb fejtörést okozhat. Mentségünkre szólva, amikor egy kis extra nassolni valóra vágyunk, nem biztos, hogy a gyengeség jelei mutatkoznak rajtunk, de annál inkább komoly biokémiai folyamatok eredménye. A huzamosabb ideig tartó alacsony szénhidrát tartalmú étrend mellett hormoningadozás is állhat a késztetés mögött. Valamint a cukor hiányát minden esetben megérzi az emberi szervezet is, és egyéni szinten nehéz megállni az édességek csábítását.

Gyorsan megjelennek az első jelek

A vegán étrendnek számos pozitív hatása van a szervezetünkre, amelyekből sokat akár már néhány héttel az első saláták elfogyasztása után is észrevehetünk. A legtöbb étkezési szokással már az első néhány hét után energikusabb közérzetet és jobb minőségű alvást érhetünk el. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a nehéz húsok és a zsír megemésztése több energiát igényel a szervezetünktől, ráadásul a magasabb rosttartalmú zöldségek stabilabb vércukorszintet is biztosítanak. Ugyanebből az okból kifolyólag a bélflóránk is helyreáll, mivel jótékony baktériumok egész arzenálját szabadítjuk az emésztőszerveinkre.

Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a vörös húsban, a tejtermékekben és a tojásban is vannak olyan anyagok, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezetünk tökéletes működéséhez. A jó hír azonban az, hogy megfelelő odafigyeléssel és mindent lefedő, teljes értékű étrenddel betömhetjük ezeket a réseket, viszont ez összetett feladat tud lenni.

Mások is észreveszik, hogy változunk

A vegán étrend egyik legszembetűnőbb kísérője a gyors és hatékony fogyás. Az állati eredetű fehérjék jóval több kalóriát tartalmaznak a növényi fehérjékkel szemben, ráadásul a testzsírcsökkentés akkor sem zárható ki, ha ugyanannyi „növényi kalóriát" viszünk be, mint egy átlagos, hússal megspékelt étkezés esetén. Ugyanis a húsokban található fehérjék és zsiradékok jobban beépülnek a szervezetbe, mintsem a növényi eredetűek. Emellett a zöldségek és a gyümölcsök számos olyan vitamin és ásványi anyag forrásai, amelyek jó szolgálatot tesznek a bőrünknek. Sőt, ha a tejtermékeket is magunk mögött hagyjuk, jó eséllyel búcsút mondhatunk a pattanásoknak és az aknénak is.

A tisztán növényi alapú, vegán étrendre való átállásnak negatív hozományai is lehetnek. Ha azt vesszük észre, hogy egy idő után másképp érezzük az ízeket, a jelenség cink hiányra utalhat. Pótlásként mindenképp fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonát, lencsét és zöldborsót. Hasonló a helyzet a jóddal is. A koncentrációs zavarok és a fejfájás csak a kezdeti tünetei a pajzsmirigy-alulműködésnek. Jódozott sóval valamennyire fedezhetjük ezen szükségleteinket, de a táplálkozás akkor sem lesz teljes értékű. Vannak olyan esszenciális vitaminok és ásványi anyagok, amelyek csak nyomokban vagy egyáltalán nem találhatóak meg a zöldségekben és gyümölcsökben.

A hiánybetegségek elkerülése érdekében ezeket az anyagokat feltétlenül pótolnunk kell. A csontok és az izmok egészségéért felelős kalcium (brokkoli, spenót, bab), a gyulladásgátló hatású Omega 3 zsírsavak (chia mag, kelkáposzta) és a vérképzésért felelő B12 vitamin (dúsított növényi tejek) csak néhány a sok közül, amelyek különösebb figyelmet érdemelnek. Mielőtt tehát belefognánk a vegán életmódba, alaposan járjuk körbe a témát, mert a húsételek fogyasztásának hiánya hosszú távon hiánybetegségekhez vezet, és rengeteg problémát is okozhat.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Okostányér - egy opció az egészségesebb étkezéshez

Az mindenkinek oké, hogy egészségesen kell(ene) étkeznünk, hogy a testünk mindent megkapjon, amire szükségünk van, de sokan nem tudják, hogyan is kellene ezt jól csinálni. Íme egy remek alternatíva erre.

Miért érzi magát kimerültnek a huszonéves generáció?

Mai fiatalként furcsa kettősségben élünk, ugyanis egyszerre érezhetjük magunkat lendületesnek és megmagyarázhatatlanul fáradtnak. Mintha túl korán kellett volna felvennünk a „felnőtt” üzemmódot. Akár tetszik, akár nem, ez a hangulat nagyon is valós. A jelenség mögött pedig nem egyetlen ok áll, hanem egy egész korosztály társadalmi hangulata.