A vegán életmód mögöttes nehézsége
A vegán életmódra való váltás nem tartozik a legegyszerűbb folyamatok közé, bármennyire sziklaszilárd eltökéltség áll is az elhatározás mögött. Rögös az út azoknak, akik azelőtt rendszeresen fogyasztottak húst, tejtermékeket és cukrozott élelmiszert. Adódik a kérdés, hogy mi játszódik le a szervezetünkben, ha teljesen kizárjuk az állati eredetű készítmények bevitelét? Hogyan lehet ezt az állapotot tartósan fenntartani?
Az eltökéltségnek és az akaraterőnek hatalmas jelentősége van a vegán életmód kialakításának kezdő lépéseinél, hiszen számos olyan lemondással jár, amivel még eddig nem biztos, hogy szembesültünk. Egy nagy rántott hús kísértésével még elbánunk, viszont a cukros ételek ignorálása már nagyobb fejtörést okozhat. Mentségünkre szólva, amikor egy kis extra nassolni valóra vágyunk, nem biztos, hogy a gyengeség jelei mutatkoznak rajtunk, de annál inkább komoly biokémiai folyamatok eredménye. A huzamosabb ideig tartó alacsony szénhidrát tartalmú étrend mellett hormoningadozás is állhat a késztetés mögött. Valamint a cukor hiányát minden esetben megérzi az emberi szervezet is, és egyéni szinten nehéz megállni az édességek csábítását.
Gyorsan megjelennek az első jelek
A vegán étrendnek számos pozitív hatása van a szervezetünkre, amelyekből sokat akár már néhány héttel az első saláták elfogyasztása után is észrevehetünk. A legtöbb étkezési szokással már az első néhány hét után energikusabb közérzetet és jobb minőségű alvást érhetünk el. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a nehéz húsok és a zsír megemésztése több energiát igényel a szervezetünktől, ráadásul a magasabb rosttartalmú zöldségek stabilabb vércukorszintet is biztosítanak. Ugyanebből az okból kifolyólag a bélflóránk is helyreáll, mivel jótékony baktériumok egész arzenálját szabadítjuk az emésztőszerveinkre.
Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a vörös húsban, a tejtermékekben és a tojásban is vannak olyan anyagok, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezetünk tökéletes működéséhez. A jó hír azonban az, hogy megfelelő odafigyeléssel és mindent lefedő, teljes értékű étrenddel betömhetjük ezeket a réseket, viszont ez összetett feladat tud lenni.
Mások is észreveszik, hogy változunk
A vegán étrend egyik legszembetűnőbb kísérője a gyors és hatékony fogyás. Az állati eredetű fehérjék jóval több kalóriát tartalmaznak a növényi fehérjékkel szemben, ráadásul a testzsírcsökkentés akkor sem zárható ki, ha ugyanannyi „növényi kalóriát" viszünk be, mint egy átlagos, hússal megspékelt étkezés esetén. Ugyanis a húsokban található fehérjék és zsiradékok jobban beépülnek a szervezetbe, mintsem a növényi eredetűek. Emellett a zöldségek és a gyümölcsök számos olyan vitamin és ásványi anyag forrásai, amelyek jó szolgálatot tesznek a bőrünknek. Sőt, ha a tejtermékeket is magunk mögött hagyjuk, jó eséllyel búcsút mondhatunk a pattanásoknak és az aknénak is.
A tisztán növényi alapú, vegán étrendre való átállásnak negatív hozományai is lehetnek. Ha azt vesszük észre, hogy egy idő után másképp érezzük az ízeket, a jelenség cink hiányra utalhat. Pótlásként mindenképp fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonát, lencsét és zöldborsót. Hasonló a helyzet a jóddal is. A koncentrációs zavarok és a fejfájás csak a kezdeti tünetei a pajzsmirigy-alulműködésnek. Jódozott sóval valamennyire fedezhetjük ezen szükségleteinket, de a táplálkozás akkor sem lesz teljes értékű. Vannak olyan esszenciális vitaminok és ásványi anyagok, amelyek csak nyomokban vagy egyáltalán nem találhatóak meg a zöldségekben és gyümölcsökben.
A hiánybetegségek elkerülése érdekében ezeket az anyagokat feltétlenül pótolnunk kell. A csontok és az izmok egészségéért felelős kalcium (brokkoli, spenót, bab), a gyulladásgátló hatású Omega 3 zsírsavak (chia mag, kelkáposzta) és a vérképzésért felelő B12 vitamin (dúsított növényi tejek) csak néhány a sok közül, amelyek különösebb figyelmet érdemelnek. Mielőtt tehát belefognánk a vegán életmódba, alaposan járjuk körbe a témát, mert a húsételek fogyasztásának hiánya hosszú távon hiánybetegségekhez vezet, és rengeteg problémát is okozhat.
A túlevés veszélyei mindennapjainkban
Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.
Ghí, a csodavaj
Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.
Probiotikumok és probiotikus ételek
Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk
A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.