Menü

Érzelmi fertőzés – ne vedd magadra

Kivel nem fordult még elő, hogy amikor egy romantikus filmet néz, akkor annak hangulata ráragad? Beleéljük magunkat a szerepbe, azonosulunk a szereplőkkel, átéljük a velük történteket. Ilyen egy érzelmi fertőzés.

Mivel érző lények vagyunk, empatikusak, azaz együttérzőek, mások érzelmeire fogékonyak, igen hamar át tudjuk érezni, mondhatni magunkra húzni mások érzéseit, élethelyzeteit. Gondoljunk arra, hogy amikor egy jó barátunk szomorú, akkor egy kicsit mi is szomorúak leszünk, vagy éppen a legjobb barátnőnk férjhez megy és örülünk örömének. Ez a dolog sokkal gyakoribb a mindennapi életben, minthogy észrevennénk.

Az érzelmi fertőzésnél az egyén nem akaratlagosan veszi át az érzelmeket, hanem automatikusan leutánozza a másik egyén viselkedési mintáit. Arra gondolunk, amikor erről beszélünk, hogy, ha például vigasztaljuk a másikat valami szomorú esemény miatt, akkor mi is szomorú arckifejezést veszünk fel, esetleg meggörnyedünk, azaz utánozzuk a valóban szomorú ember arckifejezéseit és mozdulatait. Ekkor történik meg, hogy érzelmileg azonosulunk az illetővel. Ők ezt nem szándékosan csinálják velünk, vagyis nem akarnak befolyásolni minket semmiben, csupán hatással van ránk viselkedésük.

A pszichológiában, szociológiában már régóta ismert és vizsgált tény, hogy egy csoport viselkedésénél egy erősebb érzelem majdnem minden tagjának viselkedését egy irányba sodorja, hiszen átveszik egy erős érzelmekkel és azok tényleges kifejezésével rendelkező tagjának viselkedési mintáit. Ez főleg a tömegpszichózisban foglal el jelentős szerepet. Eszünkbe juthat, hogy egy munkahelyen, ha mindenki utálja a főnököt, akkor az valahonnan, valaki érzelmeitől indult, mely befolyásolja a többi dolgozót. Ugyanitt megemlíthetem, amikor az iskolában a gyerekek „klikkesednek”, vagy kiközösítenek egy-egy másik gyerkőcöt. Nagyon fontos, hogy megjegyezzük, az érzelmi fertőzés ugyan hasonló, de nem azonos az empátiával, mivel az empátiához egyfajta autonómia szükséges, azaz csak akkor érezzük át más helyzetét, ha tudunk vele azonosulni.

Az érzelmi fertőzésnél, ez automatikus. Az is érdekes tény, hogy a negatív érzelmek sokkal jobban átvehetőek, mivel sokkal gyorsabb emocionális (érzelmeken alapuló) reakciókat váltanak ki az emberből. Egy idő után, ha ezt nem kontrolláljuk, akkor belesétálhatunk abba, hogy olyan mély hatással lesz ránk más ember problémája, hogy „lehúz” minket is a mélybe, mindennapossá válik a rosszkedv, pedig nem is a mi problémánk.

Fontos, hogy tudatosan odafigyeljünk arra, hogy mások negatív érzelmei ne legyenek úrrá rajtunk, hiszen, ha akarjuk, ha nem, azok nem a mi problémáink és nem nekünk kell megoldani őket. Próbáljunk arra koncentrálni, hogy a pozitív események és a jószándék vezéreljen minket. Jópélda erre az adakozás, hiszen amikor valaki szívügyének érzi, hogy segítsen másokon, akkor képes hatalmas összefogást elérni, ami szintén egy érzelmi fertőzés ilyen szempontból, csak éppen pozitív oldalról. Amikor egy szerettünknek, barátunknak szeretnénk segíteni a negatív érzelmek feldolgozásában, próbáljunk merítkezni a saját pozitív élményeinkből, hiszen ez is ragadós.

Az érzelmi fertőzés egy mindennapos dolog az életünkben, sokszor észre se vesszük, pedig érdemes odafigyelni ara, hogy ne legyenek ránk befolyással mások negatív érzelmei, hiszen mások gondjait nem nekünk kell megoldani, legfeljebb támogatnunk és segítenünk kell őt a megoldás megtalálásában.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.