Menü

Amit a nyiroködémáról tudni kell

A vénás rendszerünk kiegészítő rendszere a nyirokrendszer, melyben, ha gond adódik, akkor különböző tüneteket tapasztalhatunk, ilyen a nyiroködéma is.

A nyirokkeringés fő feladata az egészségkárosító anyagok elszállítása, viszont ezen kívül még jelentős szerepe van az immunvédekezésben és a szervezet só- és vízháztartásának egyensúlyban tartásában. A nyirokkeringést nyirokcsomók és nyirokerek alkotják, a nyirokerekben nyirokfolyadék áramlik, ami a folyamat végére a vénákba érkeznek.

Amikor a rendszer működésében valamilyen probléma adódik, akkor ennek a folyadéknak a szállítása akadályba ütközhet, és nem jut el a vénákig, hanem a szövetek közötti térben felhalmozódik. Amikor ilyen felhalmozódásról beszélünk, akkor nem arra gondolunk, hogy valaki túlsúlyos és ez miatt a zsírszövetek felgyülemlenek a szervezetben, hanem nagyon jellegzetes tünetekkel jár.

Először általában a lábakon jelentkezik a duzzanat és általánosságban nem csak az egyik oldalt, hanem mindkét oldalt érinti. Ezzel a tünettel jöhet egy nehezített járásképesség és fájdalom is az adott területen. Tünete lehet, hogy a kézhát és a lábfej felső része megdagad, a duzzadt részek között mély árkok láthatóak, pont, mint a csecsemők ráncosságánál. A duzzanatok bármely testrészt érinthetik, akár a hason, karokon, vagy az arcon is. Igen sokszor jelentkezik narancsbőr, szemölcsök, bőrirritáció, ezzel pedig viszketés is. A bőr felszíne megvastagodhat, ellenben sokkal érzékenyebbé válik. Mivel a nyirokkeringés sérül, így a méreganyagok is bejutnak a bőrfelszín alá, ami bőrfertőzést okozhat.

Rosszabb esetekben a lipödémás testrészek mozgásterjedelme beszűkül, mely a mindennapokban is komoly nehézségeket okozhat. Négy stádiumát különböztethetjük meg. Első a lappangó szakasz, amikor még nincs duzzanat, de a nyirokerek sérülnek, a második a lágy duzzanat szakasza, a harmadik szakasz, amikor már visszafordíthatatlan ödéma jelentkezik, a negyedik pedig, amit elefantiázisnak nevezünk, azaz szövődményekkel párosul a betegség.

Kivizsgálásakor alapos fizikai kivizsgálásra, a kórelőzmények pontos ismeretére és egyéb kórképek kizárása fektetik a hangsúlyt, a nyirokerek megfestésével izotóp limfográfiával igazolható a betegség fennállása.

Kezelése két részre osztható, a korai szakasz és az állapotfenntartó szakasz. Először a duzzanat csökkentése a cél, melyet speciális masszázzsal, gyógytornával, fáslizással, és gépi kezeléssel érhetnek el. Ne felejtsük el, hogy az egészséges táplálkozás és a megfelelő mennyiségű mozgás mennyire fontos, hiszen ezekkel nem csak a vérkeringést, hanem a nyirokkeringést is fokozhatjuk. Az első szakaszra épül a második, amikor az elért eredményt megpróbálják fenntartani.

A nyiroködéma egy rendkívül súlyos betegség, amikor a nyirokkeringésben zavar lép fel, melynek tünetei megnehezíthetik a mindennapokat, ezért fontos mihamarabb elkezdeni kezelését.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.

Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe

A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.