A természetben tanulni, avagy a szabadtéri tanulás előnyei
- Dátum: 2024.08.17., 11:20
- Szabó Máté
- pexels.com
A szabadban, a szabadról, a szabadságról tanulni, avagy kilépni a 4 fal közül. Már heti 1-2 óra kinti tanulás is óriási hatással lehet a gyerekek tanulási eredményeire, és új perspektívákat ismertet meg velük. Valamint a kint eltöltött időt, a gyerekek felnőttkorba is továbbvihetik, ahol rengeteg módon hasznosítani tudják.
Ma már bebizonyosodott, hogy a legtöbb ember számára előnyös, ha természetes környezetben, a szabadban végez bármilyen tevékenységet. A fák, a vadon élő állatok, a nagy zöld területek és a parkok csökkenthetik a stresszt, segítik a koncentrációt, növelik a motivációt, valamint javítják a fizikai és mentális egészséget, elősegítve a testmozgást. Minél több időt töltünk a házon kívül, annál jobb. Egy hét zöldterületen töltött táborozás, kempingezés visszaállíthatja a test óráját, a természetes alvási szokásokkal együtt.
Az épületen kívül eltöltött idő pszichológiai előnyei, mint például a fokozott figyelem és a mentális felfrissülés, különösen vonzóak az oktatás és a tanulás szempontjából, ám nem kell az iskolákat az erdőbe költöztetni, hogy kihasználjuk ezeket. Hiszen az emberek ma már könnyedén tudnak tanulni a szabadban a különböző módszerek, technológiák segítségével, és a korlátok nélküliség érzése nem marad el. Lehet, hogy nem lexikális dolgokat tanulunk, vagy, hogy a kint eltöltött időt kevésbé jegyezzük meg, de a hasznosság akkor is megmarad.
Beépítés
A természeti környezet tudatos érzékelése egybevág a lifelong learning célkitűzéseivel is, miszerint életünk végéig tanulunk, és tapasztalunk meg új dolgokat. A szabadtéri tanulás visszakapcsol bennünket abba a környezetbe, amely az emberiség történelmének szinte teljes idejében a mindennapok közegét jelentette, azonban ez mára már egyre inkább megszűnik. A természetközelség segítségével közös tudássá válik az eltérő tanulási környezetek használata és tértudatossága, mely képes megalapozni különböző oktatási módszereket is.
A közös nyelv kialakítása a kölcsönös párbeszéd létrejöttének előfeltétele – ahogy iskolában sem azért elemzünk verset, hogy megmondjuk, pontosan mit is gondolt a költő, hanem hogy nyelvi eszközt kapjunk az erről való gondolkodásban –. A szabadban sokkal könnyebb megalkotni egy közösségi teret, amelyben az emberek biztonságban érezhetik magukat. Ez lehetőséget teremt a közösségi tervezés elindítására, és a többi ember megismerésére. A természettől való eltávolodással, az értelem és a szellemi munka előtérbe kerülésével saját testünk képe, annak tudatossága elsikkad, pedig az emberi test az érzékelés gerince, és a teljesítményünk alapvető eszköze. A tanulás folyamatának hangsúlyos lépése az emberi test középpontba állítása, amelyre a természet jó lehetőséget biztosít.
Építkezés
Az építés, mind tárgyi, mind materiális szempontból a tanulás egy fontos módszere, amely felnőtteket és gyerekeket egyaránt érint. A fizikai kihívást jelentő feladatokban természetessé válik a csapatmunka, hiszen egyedül nem vagyunk elég erősek, nincs elég kezünk, és nem tudunk egyszerre több helyen lenni. Egymás támaszaivá válunk: úgy tudunk együtt dolgozni, hogy közben kommunikálunk, valamint egymásra és a környezetünkre is figyelünk. A csapatmunkára való visszagondolás, pedig egyfajta pozitív érzést adhat a későbbiekben, amely segít érzelmileg is kötődni másokhoz. A szabadban megvalósuló órák képesek visszahatni a beltéri tanulási gyakorlatokra is, ezáltal önmagunk helyzetére is jobban ráláthatunk, és más-más perspektívából ismerhetjük meg magunkat.
Felfedezés és hasznosítás
A megismerés következő szintje a felfedezés, ahol az emberek megismerik egymás vágyait, és önmagukat is. Az iskoláról kialakított tudatos képünk változik, reálisabb lesz, és szélesebb körben látunk rá az ott történt dolgokra. A szabadtéri tanulás során a problémákra, vágyakra is jobban ráláthatunk, és hosszabb módon kommunikálhatunk róluk. Különösen felnőttként az emberek jobban ki tudják fejezni magukat a négy falon kívül, és élvezik, hogy többet mozoghatnak. A kültérben eltöltött idő hasznosul bármilyen programon is vegyünk részt, akár gyerekként, fiatalként, vagy idősebb korban. Emellett javul a közérzetünk és a memóriánk, ezáltal pedig a személyes jólétünk is.
Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.
Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.
Hotelszoba, apartman vagy Airbnb?

A kirándulás élményét nemcsak a programok és az emberek határozzák meg, hanem az is, hogy hol hajtjuk álomra a fejünket. A kínálat ma már óriási, hiszen a hotelszobáktól kezdve a kényelmes apartmanokon át rengeteg opció elérhető. Azonban melyik a jobb választás, és mi alapján érdemes döntenünk?
Segít vagy árt a kalóriaszámlálás?

A kalóriaszámlálás sokak számára az első lépés a tudatos étkezés felé, hiszen segít átlátni, mennyi energiát viszünk be nap mint nap. Ugyanakkor a számolgatás nemcsak hasznos, hanem megterhelő is lehet: könnyen elvonja a figyelmet az ételek minőségéről, és akár pszichés nyomást is okozhat. Vajon valóban megéri a kalóriák bűvöletében élni?
Az e-rollerek árnyoldalai – Kényelmes közlekedés vagy rejtett veszélyforrás?

Az elektromos rollerek az utóbbi években szinte berobbantak a városi közlekedésbe. Gyorsak, környezetbarátok, nem igényelnek parkolóhelyet, és rövid távokon gyakran gyorsabbak, mint az autó vagy a tömegközlekedés. Ugyanakkor a kényelmi előnyök mögött komoly biztonsági kockázatok is rejlenek, amelyekről kevesebb szó esik.