Menü

Balkezesek világnapja

  • Dátum: 2024.08.15., 18:34
  • Martinka Dia
  • pixabay.com

Az emberek döntő többsége a jobb kezét használja elsődlegesen finomabb tevékenységei elvégzéséhez, viszont minden hetedik ember használja ma dominánsabban a bal kezét a jobb helyett – ezt nevezik balkezességnek-írja a wikipedia

A balkezesség nem megszokás, hanem biológiai alapokon nyugvó, a balt a jobbal szemben előnyben részesítő kézhasználat, ami a jobb agyfélteke dominanciával magyarázható. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a művészek között sokkal gyakoribb a balkezesek aránya.

Hogy lett ebből világnap?

Egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezésére. 1992 óta minden év augusztus 13-án ünnepeljük a Föld népességének csaknem 15 százalékát kitevő balkezeseket.

A balkezességről a mai napig sok érdekességet is lehet tudni, nézzünk párat!

1. Nem aktívabb a jobb agyféltekéjük

Kutatók szerint az egy mítosz, hogy a balkezesek a jobb agyféltekéjüket használják inkább. A jobbkezesekhez hasonlóan a balkezesek 78 százalékának ugyanúgy a bal agyféltekéje az aktívabb.

2. Már a terhesség során kimutatható

Ez részben igaz is. Egy brit tanulmány szerint azok a nők fognak bal kezes gyermeket szülni, akik a terhesség ideje alatt ösztönösen többször érintik meg az arcukat bal kezükkel. Más tanulmány arra világított rá, hogy azok a babák, akiket idősebb anyák hoznak a világra, illetve a koraszülött gyermekek is nagyobb eséllyel lesznek bal kezesek.

3. Nem annyira introvertáltak a balkezesek, mint azt gondolják

Az sztereotípia, miszerint zárkózottak és maguknak valók. Egy 2013-as kutatás során nem találtak összefüggést, azonban azt megállapították, hogy a „kétkezesek" esetében valóban nagyobb az esélye a befelé fordulásnak.

4. Hajlamosabbak a mentális betegségekre?

Agy felmérés 107 vizsgált résztvevője közül a bipoláris zavarban szenvedők 11 százaléka, míg a skizofrének között a betegek 40 százaléka volt balkezes.

5. Több közöttük a művész

Ez annak is köszönhető, hogy a balkezesek könnyebben meghallják a gyorsan változó hangokat, jobb művészek, kreatívabbak, és változatosabban gondolkodnak.

6. Félénkebbek, nehezen viselik a kritikát a balkezesek?

Némely tanulmányban rávilágítottak arra, hogy a balkezesek kevésbé mertek belevágni valamibe, mert féltek, hogy hibáznak, nehezebben viselték a kritikát, és félénkebbek is voltak.

7. Nem befolyásolja a személyiségünket, hogy milyen kezesek vagyunk

Összegezték az eredményeket és megállapították, hogy eget rengető különbségek nincsenek a jobb - és balkezesek között. A személyiségüket, a szokásaikat és az identitásaikat nem befolyásolja, hogy melyik kezüket használják.

Mit jelent a szerzett balkezesség?

Előfordulhat életünk során, hogy a jobb kéz annyira megsérül, hogy hosszú időn keresztül pihentetni kell és emiatt a bal kezet fogjuk gyakrabban használni, ekkor beszélünk szerzett balkezességről.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?