A nők őstípusai
- Dátum: 2024.08.10., 21:11
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- alvilág, archetípus, bölcsesség, görög mitológia, istennők, ősanya
Minden ember különbözik egymástól, nincs két ugyanolyan, ettől olyan színes a világunk. A nőket belső minták alapján mégis csak nagyjából halmazokba helyezhetjük, amik irányítják az életüket, ezeket nevezzük őstípusoknak.
Az, hogy kinek mi irányítja az életét, vagy milyen fonal mentén éli a mindennapokat, valamilyen belső késztetés dönti el. A nők szeretnek bízni a megérzéseikben, melynek jelentőséget tulajdonítanak, valahol genetikai szinten van beléjük kódolva az, hogy mit hogyan csináljanak. Azért, hogy egy példával éljek, pont egy ilyen kódolás a belülről érkező anyaság is. Nem csak a gyereknevelés terén érdemes sokszor a megérzéseinkre hallgatni, hiszen van olyan, aki a kreativitásában tud kibontakozni, van, akit a karrierje és hivatástudata emel a magasba. Mind mások vagyunk, de ha görög istennők szemléletét tekintjük irányvonalnak, akkor igazából besorolhatjuk a női nem tagjait bizonyos archetípusokba.
A hét olimposzi istennőt nézzük szépen sorban, lássuk, ki melyikben ismer magára! Elsőként nézzük Artemiszt, a Hold, az íjászat szűz istennője. Ő képviseli a független szellemet, akinek nincs szüksége pátyolgatásra, aki megáll a saját lábán. Nem feltétlenül van szüksége arra, hogy egy férfivel egészítse ki életét. Tisztában van önmagával, nincs szüksége visszaigazolásra. Önmagára összpontosít, önállóságában nem korlátozható.
Következő lehet Pallasz Athéné a tudomány, a bölcsesség és a művészetek istennője. Minden tekintetben megállja helyét az életben, céltudatos, védelmező, szorgalmas és érinthetetlen. Képes egyensúlyt teremteni, előrelátó, jó stratéga, jól szervezi az életét, ezáltal józan gondolkodású és nyugodt természetű. A harmadik istennő Hesztia, családi tűzhely védőistennője, a házas élet, a családi élet védője. Jellemző rá, hogy gondoskodó, otthonteremtő, harmóniát hozó. Negyedik Héra, aki Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő. A rá jellemző vonások pedig, hogy mély érzésű, empatikus, sokszínű, csodálatos szépségű.
Ő az, aki a párkapcsolatokat igen jól kezeli, számára a másik fél boldogságával teljesedik a saját boldogsága. Ötödikként Démétert említik, a földművelés és termékenység istennője. Ő az igazi ősanya típus. Életük fő célja, hogy az anyaságot minden tekintetben megéljék, a gondoskodás és a másikkal való törődés a legfontosabb számukra. Hatodikként Perszephonéra nézhetünk, aki az alvilág királynéja. Hádész ragadta el, vitte magával az alvilágba. Tartózkodó személyiség, külső szemlélőként tekint az életébe érkezőket, hagyja, hogy minden folyjon a saját medrében, nem éppen irányító típusok.
Végül pedig Aphrodité, a szerelem és a szépség istennője. Tudni illik róla, hogy ő alkimista volt, aki képes volt bármikor, bármivé változni. Ez azért fontos, hiszen erre a típusra jellemző, hogy képes azonosulni másokkal, hogy megértse őket, ezzel tudást szippant magába. Megértő, spirituális, tudás- és a tapasztalási vágya hatalmas, sokszor ez által el is engedi identitását.
A hét görög istennő személyiségében felfedezhetőek azok a vonások, melyeket archetípusoknak nevezünk.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
A terráriumon túl – miért tart valaki egzotikus állatokat?

Az olyan hétköznapi társak, mint a kutya, a macska vagy a ló valamilyen formában részei voltak a mindennapoknak. Azonban az utóbbi években egyre több otthonban találunk például törpemalacot vagy olyan élőlényeket, amelyekről korábban csak a National Geographicban láttunk képet. Varánuszok, pókok, kígyók, sőt, néha még skorpiók is beköltöznek a nappalikba. A kérdés adja magát: miért vágyik valaki ilyen társaságra?
Káros a léböjtkúra?

Ha néhány napig a hagyományos gyümölcsök és zöldségek helyett kizárólag frissen préselt leveket fogyasztunk, az negatívan befolyásolhatja a szájüreg és a bélrendszer mikrobiomját. Bár a léböjt okozta változások nem tűnnek tartósnak, a rostok hiánya és a megnövekedett cukorbevitel egyaránt felboríthatja az egyensúlyát.