Menü

A nők őstípusai

Minden ember különbözik egymástól, nincs két ugyanolyan, ettől olyan színes a világunk. A nőket belső minták alapján mégis csak nagyjából halmazokba helyezhetjük, amik irányítják az életüket, ezeket nevezzük őstípusoknak.

Az, hogy kinek mi irányítja az életét, vagy milyen fonal mentén éli a mindennapokat, valamilyen belső késztetés dönti el. A nők szeretnek bízni a megérzéseikben, melynek jelentőséget tulajdonítanak, valahol genetikai szinten van beléjük kódolva az, hogy mit hogyan csináljanak. Azért, hogy egy példával éljek, pont egy ilyen kódolás a belülről érkező anyaság is. Nem csak a gyereknevelés terén érdemes sokszor a megérzéseinkre hallgatni, hiszen van olyan, aki a kreativitásában tud kibontakozni, van, akit a karrierje és hivatástudata emel a magasba. Mind mások vagyunk, de ha görög istennők szemléletét tekintjük irányvonalnak, akkor igazából besorolhatjuk a női nem tagjait bizonyos archetípusokba.

A hét olimposzi istennőt nézzük szépen sorban, lássuk, ki melyikben ismer magára! Elsőként nézzük Artemiszt, a Hold, az íjászat szűz istennője. Ő képviseli a független szellemet, akinek nincs szüksége pátyolgatásra, aki megáll a saját lábán. Nem feltétlenül van szüksége arra, hogy egy férfivel egészítse ki életét. Tisztában van önmagával, nincs szüksége visszaigazolásra. Önmagára összpontosít, önállóságában nem korlátozható.

Következő lehet Pallasz Athéné a tudomány, a bölcsesség és a művészetek istennője. Minden tekintetben megállja helyét az életben, céltudatos, védelmező, szorgalmas és érinthetetlen. Képes egyensúlyt teremteni, előrelátó, jó stratéga, jól szervezi az életét, ezáltal józan gondolkodású és nyugodt természetű. A harmadik istennő Hesztia, családi tűzhely védőistennője, a házas élet, a családi élet védője. Jellemző rá, hogy gondoskodó, otthonteremtő, harmóniát hozó. Negyedik Héra, aki Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő. A rá jellemző vonások pedig, hogy mély érzésű, empatikus, sokszínű, csodálatos szépségű.

Ő az, aki a párkapcsolatokat igen jól kezeli, számára a másik fél boldogságával teljesedik a saját boldogsága. Ötödikként Démétert említik, a földművelés és termékenység istennője. Ő az igazi ősanya típus. Életük fő célja, hogy az anyaságot minden tekintetben megéljék, a gondoskodás és a másikkal való törődés a legfontosabb számukra. Hatodikként Perszephonéra nézhetünk, aki az alvilág királynéja. Hádész ragadta el, vitte magával az alvilágba. Tartózkodó személyiség, külső szemlélőként tekint az életébe érkezőket, hagyja, hogy minden folyjon a saját medrében, nem éppen irányító típusok.

Végül pedig Aphrodité, a szerelem és a szépség istennője. Tudni illik róla, hogy ő alkimista volt, aki képes volt bármikor, bármivé változni. Ez azért fontos, hiszen erre a típusra jellemző, hogy képes azonosulni másokkal, hogy megértse őket, ezzel tudást szippant magába. Megértő, spirituális, tudás- és a tapasztalási vágya hatalmas, sokszor ez által el is engedi identitását.

A hét görög istennő személyiségében felfedezhetőek azok a vonások, melyeket archetípusoknak nevezünk.

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Amikor éjjel ugat a köhögés

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.