Menü

Milyen a mikrobiom diéta?

„A fogyás a belekben kezdődik” – tartja a mikrobiom diéta, de pontosan mit is jelent ez az étrend, életmód, szemlélet? A mikrobiom-diéta egy háromfázisú étkezési terv, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy segítsen az embereknek helyreállítani a bélrendszer egészségét és emellett fogyni.

A mikrobiom diéta helyreállítja a bélflórát és csökkenti a gyulladást, segít rendbe hozni az emésztőrendszert. Az emberi gyomorban számtalan mikroba él együtt, ezen mikroorganizmusok összességét nevezik bélflórának. A bélflóra befolyással van a belek és az emésztőrendszer egészségére. Ha ez az egyensúly felbomlik, emésztési és felszívódási problémák jelentkeznek, ilyenkor jó a mikrobiom-diéta.

Hogyan működik ez az étrend?

Ezt a módszert a holisztikus szemléletmódokat előnyben részesítő orvos, Raphael Kellman fejlesztette ki és írt róla a 2015-ben megjelent könyvében.

Elsősorban természetes élelmiszerekre épül, mellőzi a szintetikus, sok adalékanyagot tartalmazó ételeket. Az ipari termeléssel előállított zöldségek, gyümölcsök és állati termékek fogyasztását sem támogatja ez a szemlélet.

A diéta három szakaszból áll: az első szakasz 21 napig tart, és megköveteli bizonyos élelmiszer-típusok kiiktatását, ekkor például tilos gluténtartamú élelmiszereket, hüvelyeseket, tojást, tejtermékeket, olajban sült ételeket, hozzáadott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott ételeket és italokat fogyasztani.

Érdemes egy ideig teljesen kiiktatni a cukrokat az étrendből, ugyanis ez tökéletes táptalajt biztosít a káros baktériumoknak. Se cukor, se méz, se szirupok, de még gyümölcscukor se kerüljön bele az étrendbe, ugyanis ez a legfontosabb alapja a teljes tisztulásnak.

A második szakasz 28 napig tart, ebben a fázisban visszakerülhetnek az étrendbe a tejtermékek, gabonafélék és a tojás csakúgy, mint a magasabb keményítőtartamú zöldségek és gyümölcsök, például a banán vagy a mangó.

A harmadik és egyben utolsó szakasz a szinten tartásról szól, mivel ekkorra már visszaáll a mikrobiom egyensúlya.

Az étrend előnyben részesíti a friss alapanyagokból készült ételeket, mint például az édesburgonyát, fokhagymát, sárgarépát, káposztát, avokádót, paradicsomot, de az erjesztett ételek is ide tartoznak, ilyen például a kefir vagy a joghurt. A diéta javasolja a prebiotikus ételek fogyasztását is, mint például a dió, zabfélék vagy hagymafélék.

Sokszor divatdiétákat követünk, szélsőséges módszereket alkalmazunk, s elfelejtjük, hogy a tartós és egészséges mértékű és módú fogyás a belekben kezdődik. Ha itt nincs rend, akkor koplalhatunk bármennyit, szedhetünk bármit, a fogyás nem fog beindulni vagy nem lesz tartós. Divatos diéták helyett, inkább tegyünk rendet a szervezetünkben és mozogjunk rendszeresen.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.