Menü

Milyen a mikrobiom diéta?

„A fogyás a belekben kezdődik” – tartja a mikrobiom diéta, de pontosan mit is jelent ez az étrend, életmód, szemlélet? A mikrobiom-diéta egy háromfázisú étkezési terv, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy segítsen az embereknek helyreállítani a bélrendszer egészségét és emellett fogyni.

A mikrobiom diéta helyreállítja a bélflórát és csökkenti a gyulladást, segít rendbe hozni az emésztőrendszert. Az emberi gyomorban számtalan mikroba él együtt, ezen mikroorganizmusok összességét nevezik bélflórának. A bélflóra befolyással van a belek és az emésztőrendszer egészségére. Ha ez az egyensúly felbomlik, emésztési és felszívódási problémák jelentkeznek, ilyenkor jó a mikrobiom-diéta.

Hogyan működik ez az étrend?

Ezt a módszert a holisztikus szemléletmódokat előnyben részesítő orvos, Raphael Kellman fejlesztette ki és írt róla a 2015-ben megjelent könyvében.

Elsősorban természetes élelmiszerekre épül, mellőzi a szintetikus, sok adalékanyagot tartalmazó ételeket. Az ipari termeléssel előállított zöldségek, gyümölcsök és állati termékek fogyasztását sem támogatja ez a szemlélet.

A diéta három szakaszból áll: az első szakasz 21 napig tart, és megköveteli bizonyos élelmiszer-típusok kiiktatását, ekkor például tilos gluténtartamú élelmiszereket, hüvelyeseket, tojást, tejtermékeket, olajban sült ételeket, hozzáadott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott ételeket és italokat fogyasztani.

Érdemes egy ideig teljesen kiiktatni a cukrokat az étrendből, ugyanis ez tökéletes táptalajt biztosít a káros baktériumoknak. Se cukor, se méz, se szirupok, de még gyümölcscukor se kerüljön bele az étrendbe, ugyanis ez a legfontosabb alapja a teljes tisztulásnak.

A második szakasz 28 napig tart, ebben a fázisban visszakerülhetnek az étrendbe a tejtermékek, gabonafélék és a tojás csakúgy, mint a magasabb keményítőtartamú zöldségek és gyümölcsök, például a banán vagy a mangó.

A harmadik és egyben utolsó szakasz a szinten tartásról szól, mivel ekkorra már visszaáll a mikrobiom egyensúlya.

Az étrend előnyben részesíti a friss alapanyagokból készült ételeket, mint például az édesburgonyát, fokhagymát, sárgarépát, káposztát, avokádót, paradicsomot, de az erjesztett ételek is ide tartoznak, ilyen például a kefir vagy a joghurt. A diéta javasolja a prebiotikus ételek fogyasztását is, mint például a dió, zabfélék vagy hagymafélék.

Sokszor divatdiétákat követünk, szélsőséges módszereket alkalmazunk, s elfelejtjük, hogy a tartós és egészséges mértékű és módú fogyás a belekben kezdődik. Ha itt nincs rend, akkor koplalhatunk bármennyit, szedhetünk bármit, a fogyás nem fog beindulni vagy nem lesz tartós. Divatos diéták helyett, inkább tegyünk rendet a szervezetünkben és mozogjunk rendszeresen.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?