Milyen a mikrobiom diéta?
- Dátum: 2024.07.05., 20:59
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- adalékanyag, belek, bélflóra, bélrendszer, élelmiszer, fogyás, háromfázisú, mikrobiom diéta, mozgás, szélsőséges, szintetikus, természetes
„A fogyás a belekben kezdődik” – tartja a mikrobiom diéta, de pontosan mit is jelent ez az étrend, életmód, szemlélet? A mikrobiom-diéta egy háromfázisú étkezési terv, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy segítsen az embereknek helyreállítani a bélrendszer egészségét és emellett fogyni.
A mikrobiom diéta helyreállítja a bélflórát és csökkenti a gyulladást, segít rendbe hozni az emésztőrendszert. Az emberi gyomorban számtalan mikroba él együtt, ezen mikroorganizmusok összességét nevezik bélflórának. A bélflóra befolyással van a belek és az emésztőrendszer egészségére. Ha ez az egyensúly felbomlik, emésztési és felszívódási problémák jelentkeznek, ilyenkor jó a mikrobiom-diéta.

Hogyan működik ez az étrend?
Ezt a módszert a holisztikus szemléletmódokat előnyben részesítő orvos, Raphael Kellman fejlesztette ki és írt róla a 2015-ben megjelent könyvében.
Elsősorban természetes élelmiszerekre épül, mellőzi a szintetikus, sok adalékanyagot tartalmazó ételeket. Az ipari termeléssel előállított zöldségek, gyümölcsök és állati termékek fogyasztását sem támogatja ez a szemlélet.
A diéta három szakaszból áll: az első szakasz 21 napig tart, és megköveteli bizonyos élelmiszer-típusok kiiktatását, ekkor például tilos gluténtartamú élelmiszereket, hüvelyeseket, tojást, tejtermékeket, olajban sült ételeket, hozzáadott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott ételeket és italokat fogyasztani.
Érdemes egy ideig teljesen kiiktatni a cukrokat az étrendből, ugyanis ez tökéletes táptalajt biztosít a káros baktériumoknak. Se cukor, se méz, se szirupok, de még gyümölcscukor se kerüljön bele az étrendbe, ugyanis ez a legfontosabb alapja a teljes tisztulásnak.
A második szakasz 28 napig tart, ebben a fázisban visszakerülhetnek az étrendbe a tejtermékek, gabonafélék és a tojás csakúgy, mint a magasabb keményítőtartamú zöldségek és gyümölcsök, például a banán vagy a mangó.

A harmadik és egyben utolsó szakasz a szinten tartásról szól, mivel ekkorra már visszaáll a mikrobiom egyensúlya.
Az étrend előnyben részesíti a friss alapanyagokból készült ételeket, mint például az édesburgonyát, fokhagymát, sárgarépát, káposztát, avokádót, paradicsomot, de az erjesztett ételek is ide tartoznak, ilyen például a kefir vagy a joghurt. A diéta javasolja a prebiotikus ételek fogyasztását is, mint például a dió, zabfélék vagy hagymafélék.
Sokszor divatdiétákat követünk, szélsőséges módszereket alkalmazunk, s elfelejtjük, hogy a tartós és egészséges mértékű és módú fogyás a belekben kezdődik. Ha itt nincs rend, akkor koplalhatunk bármennyit, szedhetünk bármit, a fogyás nem fog beindulni vagy nem lesz tartós. Divatos diéták helyett, inkább tegyünk rendet a szervezetünkben és mozogjunk rendszeresen.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.
A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében
A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.
Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása
A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.