Menü

Milyen a mikrobiom diéta?

„A fogyás a belekben kezdődik” – tartja a mikrobiom diéta, de pontosan mit is jelent ez az étrend, életmód, szemlélet? A mikrobiom-diéta egy háromfázisú étkezési terv, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy segítsen az embereknek helyreállítani a bélrendszer egészségét és emellett fogyni.

A mikrobiom diéta helyreállítja a bélflórát és csökkenti a gyulladást, segít rendbe hozni az emésztőrendszert. Az emberi gyomorban számtalan mikroba él együtt, ezen mikroorganizmusok összességét nevezik bélflórának. A bélflóra befolyással van a belek és az emésztőrendszer egészségére. Ha ez az egyensúly felbomlik, emésztési és felszívódási problémák jelentkeznek, ilyenkor jó a mikrobiom-diéta.

Hogyan működik ez az étrend?

Ezt a módszert a holisztikus szemléletmódokat előnyben részesítő orvos, Raphael Kellman fejlesztette ki és írt róla a 2015-ben megjelent könyvében.

Elsősorban természetes élelmiszerekre épül, mellőzi a szintetikus, sok adalékanyagot tartalmazó ételeket. Az ipari termeléssel előállított zöldségek, gyümölcsök és állati termékek fogyasztását sem támogatja ez a szemlélet.

A diéta három szakaszból áll: az első szakasz 21 napig tart, és megköveteli bizonyos élelmiszer-típusok kiiktatását, ekkor például tilos gluténtartamú élelmiszereket, hüvelyeseket, tojást, tejtermékeket, olajban sült ételeket, hozzáadott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott ételeket és italokat fogyasztani.

Érdemes egy ideig teljesen kiiktatni a cukrokat az étrendből, ugyanis ez tökéletes táptalajt biztosít a káros baktériumoknak. Se cukor, se méz, se szirupok, de még gyümölcscukor se kerüljön bele az étrendbe, ugyanis ez a legfontosabb alapja a teljes tisztulásnak.

A második szakasz 28 napig tart, ebben a fázisban visszakerülhetnek az étrendbe a tejtermékek, gabonafélék és a tojás csakúgy, mint a magasabb keményítőtartamú zöldségek és gyümölcsök, például a banán vagy a mangó.

A harmadik és egyben utolsó szakasz a szinten tartásról szól, mivel ekkorra már visszaáll a mikrobiom egyensúlya.

Az étrend előnyben részesíti a friss alapanyagokból készült ételeket, mint például az édesburgonyát, fokhagymát, sárgarépát, káposztát, avokádót, paradicsomot, de az erjesztett ételek is ide tartoznak, ilyen például a kefir vagy a joghurt. A diéta javasolja a prebiotikus ételek fogyasztását is, mint például a dió, zabfélék vagy hagymafélék.

Sokszor divatdiétákat követünk, szélsőséges módszereket alkalmazunk, s elfelejtjük, hogy a tartós és egészséges mértékű és módú fogyás a belekben kezdődik. Ha itt nincs rend, akkor koplalhatunk bármennyit, szedhetünk bármit, a fogyás nem fog beindulni vagy nem lesz tartós. Divatos diéták helyett, inkább tegyünk rendet a szervezetünkben és mozogjunk rendszeresen.

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.