Menü

Iskolai bullying – milyen jelek utalnak rá?

Mit jelent a bullying kifejezés? A megfélemlítés (angol szóval bullying) többek között terrorizálást, zsarnokoskodást, erőszakoskodást, kegyetlenkedést, megalázást, kiközösítést és zaklatást jelent. Olyan ismétlődő viselkedés, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani – írja a wikipedia.

A megfélemlítés a bántalmazás három típusát említhetjük: érzelmi, szóbeli és fizikai bántást, így a megfélemlítést többféleképpen lehet értelmezni. A zaklatás bármely olyan helyzetben előfordulhat, ahol az emberek kapcsolatba kerülnek egymással: akár iskolai, családi, munkahelyi formában.

Sajnos mostanság egyre gyakrabban fordul elő az iskolai zaklatás. Szülőként és pedagógusként ezt a témát próbáltam körbejárni, melyből a legfontosabb, hogy észrevegyük a jelenséget, felismerjük az erre utaló tüneteket, ugyanis nemcsak a levertség és szomorúság hívhatja fel a figyelmet az iskolai bullyingra.

Az iskolai zaklatás vagy bullying semmilyen formája nem elfogadható. A technikai fejlődésnek köszönhetően ma már nem csak tanítási időben kerülhet sor iskolai piszkálódásra, hanem akár 0-24-ben tudják zaklatni a gyerekek egymást az online felületeken. Szülőként pedig olvasni kell a jelekből, mert nem biztos, hogy a gyerek elmondja otthon, hogy gond van a suliban.

A jelenség éppúgy előfordul alapítványi, egyházi, mint állami fenntartású iskolákban és nem találtak összefüggést a családszerkezet és a bullying között sem.

A zaklatást elszenvedő személy általában nem tehet arról, hogy őt szemelik ki az elkövetők és gyakran nem mer szólni az őt ért támadásokról, vagy szégyelli a helyzetet, ezért nem beszél róla, nem kér segítséget.

A tünetek felismerésénél nem elég a „mi volt ma a suliban?” általános kérdés, szükség van az internethasználat szabályainak tisztázására. Ez segíthet abban, hogy a gyerek elkerülje az iskolai bullyingot, vagy könnyebben megoldjon egy esetleg kialakult nehéz szituációt.

Melyek az iskolai bullying jelei?

Egyik legfigyelemfelhívóbb viselkedés, hogy zárkózottá válik a gyerek. A lelki problémák gyakran fizikai formában öltenek testet, így, ha a gyerek sokszor panaszkodik hasfájásra, fejfájásra, érdemes ennek okán is elgondolkodni. Az iskolai zaklatás miatti stressz, szorongás is kiválthatja a tüneteket.

Feltűnő lehet, ha a gyerek mindig éhesen jön haza az iskolából, pedig visz ennivalót, lehet, hogy az ételt oda kell adnia valakinek.

Az iskolai bántalmazást jellemzik az erőszakos megnyilvánulások. Ha a gyereket bullying éri, jelentkezhetnek nála pl. kis testvérrel szembeni erőszakos megnyilvánulások.

Ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk ruhája, személyes tárgyai többször megrongálódnak, kerüli a társas helyzeteket, romlik az iskolai teljesítménye, gyakrabban fáj a feje, gyomorpanaszai vannak, alvászavarok jelentkeznek, rémálmok gyötrik, alacsony az önbecsülése, akkor ezek zaklatásra utalhatnak.

A zaklatás megakadályozása érdekében fontos tisztában lenni a bullying jellemzőivel, és felismerni a fiatal közösségekben romboló hatásként működő jelenséget. A Magyar Lelki Elsősegély (LESZ) segélyszámai: 116-123, +36 80 810-600 a nap 24 órájában minden hálózatról ingyenesen hívhatók.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.