Menü

Iskolai bullying – milyen jelek utalnak rá?

Mit jelent a bullying kifejezés? A megfélemlítés (angol szóval bullying) többek között terrorizálást, zsarnokoskodást, erőszakoskodást, kegyetlenkedést, megalázást, kiközösítést és zaklatást jelent. Olyan ismétlődő viselkedés, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani – írja a wikipedia.

A megfélemlítés a bántalmazás három típusát említhetjük: érzelmi, szóbeli és fizikai bántást, így a megfélemlítést többféleképpen lehet értelmezni. A zaklatás bármely olyan helyzetben előfordulhat, ahol az emberek kapcsolatba kerülnek egymással: akár iskolai, családi, munkahelyi formában.

Sajnos mostanság egyre gyakrabban fordul elő az iskolai zaklatás. Szülőként és pedagógusként ezt a témát próbáltam körbejárni, melyből a legfontosabb, hogy észrevegyük a jelenséget, felismerjük az erre utaló tüneteket, ugyanis nemcsak a levertség és szomorúság hívhatja fel a figyelmet az iskolai bullyingra.

Az iskolai zaklatás vagy bullying semmilyen formája nem elfogadható. A technikai fejlődésnek köszönhetően ma már nem csak tanítási időben kerülhet sor iskolai piszkálódásra, hanem akár 0-24-ben tudják zaklatni a gyerekek egymást az online felületeken. Szülőként pedig olvasni kell a jelekből, mert nem biztos, hogy a gyerek elmondja otthon, hogy gond van a suliban.

A jelenség éppúgy előfordul alapítványi, egyházi, mint állami fenntartású iskolákban és nem találtak összefüggést a családszerkezet és a bullying között sem.

A zaklatást elszenvedő személy általában nem tehet arról, hogy őt szemelik ki az elkövetők és gyakran nem mer szólni az őt ért támadásokról, vagy szégyelli a helyzetet, ezért nem beszél róla, nem kér segítséget.

A tünetek felismerésénél nem elég a „mi volt ma a suliban?” általános kérdés, szükség van az internethasználat szabályainak tisztázására. Ez segíthet abban, hogy a gyerek elkerülje az iskolai bullyingot, vagy könnyebben megoldjon egy esetleg kialakult nehéz szituációt.

Melyek az iskolai bullying jelei?

Egyik legfigyelemfelhívóbb viselkedés, hogy zárkózottá válik a gyerek. A lelki problémák gyakran fizikai formában öltenek testet, így, ha a gyerek sokszor panaszkodik hasfájásra, fejfájásra, érdemes ennek okán is elgondolkodni. Az iskolai zaklatás miatti stressz, szorongás is kiválthatja a tüneteket.

Feltűnő lehet, ha a gyerek mindig éhesen jön haza az iskolából, pedig visz ennivalót, lehet, hogy az ételt oda kell adnia valakinek.

Az iskolai bántalmazást jellemzik az erőszakos megnyilvánulások. Ha a gyereket bullying éri, jelentkezhetnek nála pl. kis testvérrel szembeni erőszakos megnyilvánulások.

Ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk ruhája, személyes tárgyai többször megrongálódnak, kerüli a társas helyzeteket, romlik az iskolai teljesítménye, gyakrabban fáj a feje, gyomorpanaszai vannak, alvászavarok jelentkeznek, rémálmok gyötrik, alacsony az önbecsülése, akkor ezek zaklatásra utalhatnak.

A zaklatás megakadályozása érdekében fontos tisztában lenni a bullying jellemzőivel, és felismerni a fiatal közösségekben romboló hatásként működő jelenséget. A Magyar Lelki Elsősegély (LESZ) segélyszámai: 116-123, +36 80 810-600 a nap 24 órájában minden hálózatról ingyenesen hívhatók.

Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?

A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.