Miért ilyen sekély a Balaton?

Ha idén már ellátogattunk, vagy tervezünk elutazni a magyar tengerként is emlegetett, népszerű nyaralóhelyhez, a Balatonhoz, felfedezhetjük, hogy főként a déli parton a víz igencsak sekély. Akár többszáz métert, extrém esetekben egy kilométert is gond nélkül besétálhatunk úgy, hogy egy alacsonyabb ember derekánál ne érjen magasabbra a víz. Ez természetesen azoknak, akik már több éve, akár évtizedek óta látogatják Magyarország egyik legnépszerűbb turistalátványosságát meglepő lehet. Ugyan az európai tavak között így is kívülálló volt alapvetően is rendkívül sekély átlagos mélységével, mostanra már feltűnően változott ez is az elmúlt évekhez képest. Ennek okait vizsgáljuk meg most.

A Balaton medencéje mintegy 20-25 ezer évvel ezelőtt kezdett el kialakulni, mai formáját azonban csak az utóbbi néhányezer évben nyerte el. A tó a Pannon-medence süllyedékes területein, törésvonalak mentén keletkezett, ahol a földtani erők hatására a földkéreg lesüllyedt. A víz a Zala folyó és a kisebb patakok révén töltötte fel a területet, majd idővel állandó tóvá alakult. A Balaton sekélysége geológiai adottság, nem egy mélyen vájt krátertó, hanem egy laposan süllyedő, hosszúkás medencében elhelyezkedő víztömeg. Emiatt gyorsan felmelegszik, és ugyanilyen gyorsan el is kezd párologni, amely a klímaváltozás korában igen problémássá tud válni.

A már említett sekélység miatt a Balaton rendkívül gyorsan reagál az időjárási viszonyokra. A nyári melegben könnyen felmelegszik, így kedvez a fürdőzőknek, de az alacsony vízszint a hőmérsékletingadozásokat is felerősíti. A víz gyakran párolog, a szélerősség is erőteljesebben befolyásolja a vízmozgást, így gyakran találkozhatunk nagyobb hullámzással, igaz ez fel sem ér a tengerek, vagy óceánok hullámaival. Ugyan nem ez a szörfösök paradicsoma, de gyakran láthatunk vitorláshajókat, vagy olyanokat, akik mégis próbálkoznak a hullámlovassággal.

A globális felmelegedés az utóbbi évtizedekben egyre látványosabb hatással van a Balatonra is. A nyarak hosszabbak és forróbbak, a csapadék eloszlása pedig egyre kiszámíthatatlanabb. A csapadék nagy része nem egyenletesen, hanem rövid, intenzív nyári zápor és vihar formájában hullik le, ami nem túl hatékony a tó vízszintjének megőrzésének szempontjából.

A magas hőmérséklet fokozza a párolgást, nyáron akár négyzetméterenként napi 1-1,5 milliméter vizet is elveszíthet a tó felszíne. Ez éves szinten akár több százmillió köbméter vízveszteséget is jelenthet, amit nem mindig tudnak pótolni a beömlő vizek. A felmelegedő tó ráadásul kedvez az algásodásnak is. A kékalgák gyakran elszaporodnak a melegebb, tápanyagban gazdag vízben, ami rontja a víz minőségét, egészségügyi kockázatot jelenthet, és riaszthatja a fürdőzőket.

Az utóbbi években egyre több figyelem irányul a Balaton fenntartható látogatására. Ahhoz, hogy ne romoljon a helyzet több dologra is oda kell figyelnünk. Ezek közé tartozik a természetes vízutánpótlás megőrzése, a környező területek vízvisszatartó képességének növelése, például mesterséges tavak és vizes élőhelyek visszaállítása. Ezen kívül fontos lenne, hogy a partvonal ne legyen ennyire beépítve és ezeknek védelmére jobban odafigyeljenek az illetékesek.