Az olvasás jótékony hatásai, mentalizáció

„Ha elolvasol egy könyvet, legfeljebb azt kockáztatod, hogy többet tudsz meg a világról.”

Kutatások egész sora támasztja alá, hogy fizikailag és lelkileg is egészségesebbek leszünk az olvasástól. Köztudottan bölcsebbé válhatunk, okosabbá, empatikusabbá, de fontos megjegyezni, hogy ezek a pozitív hatások akkor figyelhetők meg, ha klasszikusan könyvet tartunk a kezünkben és úgy olvasunk, nem pedig a neten görgetünk, chatet olvasunk, közösségi oldalakat csekkolunk.

Az igazán értékes és érdemi olvasás alatt nem a chatet, a bulvárt és nem is a netes híreket értjük, hanem szépirodalmat. Az olvasás nemcsak szabadidős tevékenység, hanem az egészségünkre is jó hatással van, mind fizikailag, mind szellemileg.

Melyek az olvasás pozitív hatásai?

Az olvasás pozitív hatásai között említhető, hogy csökkenti a stresszt, késlelteti az időskori demencia kialakulását és ez bizonyított tény! Emellett fejleszti a memóriát, az olvasás jótékonyan hat a munkavégzésünkre, hiszen ezáltal megtanulunk koncentráltabban dolgozni. Az olvasás erősíti a koncentrációt, gazdagítja a szókincset, oldja a szorongást. Kellenek ennél jobb hatások?

Hogy válhatunk empatikusabbá attól, ha olvasunk?

Mivel azonosulunk azzal, amit olvasunk, beleéljük magunkat az adott helyzetbe, ezáltal növeljük az empátiánkat és megértőbbek, empatikusabbak leszünk másokkal szemben, ezt pedig a munka világában, az életünk minden területén jól tudjuk kamatoztatni.

Azok, akik a mobiltelefonjuk vagy tabletük nyomogatása, illetve televíziónézés helyett, elalvás előtt olvasnak, sokkal jobban és pihentetőbben alszanak.

A villogó tévéképernyő, a vakító telefon és tablet állandó figyelemváltogatásra kényszerít, melyek növelik a stresszt, ingerlékennyé tesznek és az alvászavarokért is felelősek, ezzel ellentétben az olvasás elcsendesít, megnyugtatja az elmét, kikapcsol, kizökkent a mindennapi feladatokból, teendőkből.

Miért káros a sok képernyőzés a gyerekeknek? Miért jobb az olvasott mese?

Ha olvasunk oldódik a feszültség, éppen ezért is fontos, hogy lefekvés előtt a gyerekeknek is mesét olvassunk, a tévé képernyője helyett, utóbbi ugyanis megfoszt egy nagyon lényeges lépéstől: a belső képalkotástól. A képet „készen” kapja. A belső képalkotásnak az az előnye, hogy a történetből a gyerek azt képzel maga elé, amit szeretne.

Kutatások és tanulmányok sora igazolta, hogy azok a gyerekek, akiknek rendszeresen mesélnek este, sokkal fejlettebbek lesznek az iskolába kerüléskor.

S végül egy szép gondolat, amit nemrég olvastam és megmaradt bennem: „Minden könyv mentális kijárat.” Egy felmérés szerint már 6 perc olvasás 68%-ra viszi le a stressz-szintünket. Az olvasás nemcsak az empátia fejlődésére hat pozitívan, hanem a mentalizáció magasabb szintjét is eredményezi. A mentalizáció azon képességünk, hogy önmagunk és mások mentális állapotait megértsük, illetve értelmezni tudjuk az emberek viselkedéseit és a mögöttük meghúzódó szándékot.