Menü

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról. Háromgyerekes anyukaként ennek valóságalapját vizsgálom ma.

Szakemberek szerint pszichológiai fejlődésünkre nagy hatással van az, hogy hányadik gyerekként jöttünk világra, ugyanis a gyerekek születési sorrendje akaratlanul is meghatározza jellemfejlődésüket.

Milyenek az elsőszülött gyerekek?

Az elsőszülöttek gyakran sérelmezik, hogy őket sokkal szigorúbban nevelték, mint a kisebbeket. Ahogy a vicc is mondja: az első babának még kifőzzük – fertőtlenítjük a cumit, a középső gyereknél már csak ráfújunk, leporoljuk, a legkisebbnél meg, ahogy a vicc is mondja jó, ha a kutya hozza vissza. Ebben azt hiszem van is igazság.

Az elsőszülöttek általában a legokosabb és legtanultabb testvérek, szüleik tőlük várják el a legtöbbet, de az eredményeiket is neki értékelik legjobban.

A középső gyermekek esetében egy - szerintem létező - jelenséget említenék, ez pedig a középső gyerek szindróma. Mit jelent ez pontosan?

Azokban a családokban, ahol legalább három gyerkőc van, ismerős lehet a kérdés, hogy a középső gyermek viselkedése a többiekéhez képest miért változik meg, miért nem találja a helyét a családban.

Középső fiamnál tapasztalom, hogy mivel nem ő a legidősebb, sem a legkisebb, ő úgy érezheti, rá kevesebb figyelem irányul, erősen kötődik a testvéreihez, de sajnos nekik a legkisebb az önbizalmuk. A középső gyerekek törekednek arra, hogy felhívják magukra a figyelmet.

A középső gyerek szindróma a családon belüli legtöbb konfliktus forrása lehet, mivel a szülők figyelme megoszlik a legnagyobb és a legkisebb gyerek között, így a középső gyerek úgy érzi, elvész valahol a testvérek között és bármit megtenne a több figyelemért – ami nálunk sokszor rosszalkodást, hisztit jelent.

A legkisebb gyerekekkel az elsőszülöttel szemben a szülők már nem olyan szigorúak, ezért ők szabadelvűek, liberálisabb nevelésben részesülnek, hiszen a legfiatalabb gyereket mindenki szereti és babusgatja. Negatívum, hogy traumatizálhatja őket az, hogy folyamatosan idősebb testvéreihez hasonlítgatják és ezáltal sokszor kevésnek érzi magát.

Ez a dolog kihathat a gyermek későbbi személyiségére is, ebből alakulhatnak ki a figyelemért harcoló, megfelelési kényszerrel küzdő, szeretethiányos felnőttek.

Egy ismerősöm, aki szintén három gyermeket nevel, egyszer azt mondta, hogy a középső gyerekre nagyon figyeljünk, ha megszületik a kistesó, másik kolleganőm pedig mint maga is középső testvér rávilágított e „középsőség” nehézségeire.

A szülők legfontosabb feladata az, hogy segítsen feloldani ezt a belső feszültséget. Kellő odafigyeléssel könnyebbé lehet tenni a mindennapokat Férjemmel minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy mind a három gyermekünk ugyanabban a nevelésben, törődésben, figyelemben részesüljön, de ez néha - bevallom - bizony fizikailag nagyon nehéz.

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?