Menü

Az őszinteség fontossága

Előbb önmagunkkal kell őszintének lennünk ahhoz, hogy máshoz is őszinték lehessünk. A legtöbben azonban azt sem ismerjük fel, hogy még saját magunk elől is elrejtjük a gondolatainkat.

Ha tudatosan odafigyelünk önmagunkra, könnyebben megnyílhatunk a párunk előtt is. Az őszinteségen alapuló beszélgetések idővel egy erős és tartós kapcsolat kialakulásához vezethetnek.

Már az első beszélgetéseink alkalmával szóba került az őszinteség fontossága. Akkor még nem ismertük egymást a párommal, viszont mindketten úgy gondoltuk, ha őszinték vagyunk a másikhoz, akkor egy erős és tartós párkapcsolatot tudunk építeni. A vélt őszinteségemről hamar kiderült, hogy csak a felszínt kapargatom, sőt, szívesebben lepleztem szarkazmussal vagy cinizmussal, mintsem egy az egyben vállaltam volna önmagam.

Sosem voltam az a tipikus önmagamat elemezgető fajta, sokszor kényelmesebb és egyszerűbb volt – egy kis képzavarral élve – a szőnyeg alá seperni a gondolataimat, és csak ritkán, nagyon ritkán előkotorni azokat valahonnan a mélyből és szembenézni a (sötét) igazsággal.

Idővel persze egyre inkább megnyíltam, egyre közelebb engedtem a páromat magamhoz, olykor magam is meglepődtem, hogy egy-egy beszélgetés alkalmával mi minden derült ki arról, valójában miért is viselkedem úgy, ahogy. A másik megérzi, ha valami nincs rendben, ha valami zavar, bosszant, foglalkoztat, máshol jár az eszünk. Még akkor is, ha mi azt hisszük, hogy el tudjuk hitetni ennek az ellenkezőjét.

A páromnál az őszinteség sokkal több, mélyebb és fontosabb, mintsem én azt egy egyszerű „semmivel” lerendezzem. Ő nem arra kíváncsi, hogy mi van a felszínen, hanem arra, hogy mi van alatta: a „minden rendben” és a „jól vagyok” mögött. S amikor elkezdtem valóban végiggondolni, hogy mi is zajlik bennem, milyen gondolatok és érzelmek határoznak meg abban a pillanatban, mindig kiderül, hogy az általános „jól érzem magam” igazsága mellett ott bujkál mondjuk a félelem, a kétség, az elégedetlenség vagy éppen az unalom. Csak sokszor mindezt nem szeretjük bevallani még magunknak sem. Inkább legyintünk és elhisszük, hogy minden rendben van.

De az őszinteség lehetővé teheti számunkra, hogy valóban megismerjük egymást és a valóságban éljünk együtt, ne egy elképzelt, kitalált világban.

Első lépésként persze önmagunkat kell megismernünk, önmagunkkal kell őszintének lennünk. Ebben nagy segítség lehet azonban egy társ, aki beszélgetések és kérdések révén segíthet felfedezni a valódi érzéseinket, hogy mit miért csinálunk, miért gondolkozunk úgy, ahogy.

Olyan bizalom alakulhat ki a felek között ezáltal, hogy tényleg rá merjük bízni az egész életünket a másikra. Lehetőséget adunk egymásnak, hogy a valódi énünket ismerje meg. Így például nemcsak azt deríthetjük ki, hogy mit várunk el egy kapcsolattól, de arra is rájöhetünk, hogy miért várjuk el azt, amit.

Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?

A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.

Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.

Az érzelmileg labilis személyiségzavar nyomában

Személyiség és a személyiségzavarok komplex témája valóban fontos, és az érzelmileg labilis személyiségzavar (Borderline Personality Disorder, BPD) különösen sok kihívást jelenthet a szenvedők számára. A zavar jellemzői, mint az impulzív cselekedetek, a hangulat ingadozása, és a személyes kapcsolatok instabilitása, komoly hatással lehetnek az egyén életére, mind személyes, mind szakmai szinten.